Érdekes módon éppen azok a módszerek váltak be leginkább a detektálási eredmények növelése terén, amelyek a biológiai ihletésű hálózatokat részesítették előnyben, ilyen például a mesterséges neurális hálózatok egyik típusa, a konvolúciós neurális hálózat. Az ember aki ismerte a végtelent teljes film. Ez a fajta program egyenesen a betáplált adatokból tanul és nagyon pontos eredményeket ad a tárgyfelismerési feladatok során, ezért az önvezető járművek működtetésében is gyakran használják, valamint, ellentmondásos módon, a szintetikus adatok generálásában is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Emellett az ismétlődő neurális hálózatok és ezek egy altípusának, az úgynevezett hosszú rövid-távú memóriának (LSTM) a használata bizonyult különösen hatékonynak a deepfake elleni harcban, azonban az ausztrál kutatók szerint a jövőben akár az algoritmusok nélkül is lehetségessé válhat a hamis képek felismerése. A neurológusok ugyanis egy újfajta módszert javasolnak a detektálásra: egy fejen viselhető EEG-sisakot, ami monitorozza az agyi aktivitást és így megbízhatóan mutatja azt, hogy az agyunk hogyan címkézi fel az eléje kerülő képeket, ezáltal pedig tudatos figyelem nélkül is lehetővé válik a deepfake-ek felismerése bárki számára.
A kutatók ezt elsősorban azok számára tartják alkalmas alternatívának, akik a munkájuk során gyakran találkozhatnak hamis felvételekkel és fontos, hogy megfelelően meg tudják különböztetni a valódit az ál-emberek felvételeitől - a speciális sisak időben figyelmeztetheti őket a megtévesztő tartalmak felbukkanására, ehhez mindössze az agyuk természetes diszkriminatív képességeire kell hagyatkozniuk. (Fotó: Getty Images/Colin Anderson Productions pty ltd, Flickr/ jannem) Mostantól akár Schwarzeneggerként is beülhetünk a munkahelyi online megbeszélésre, ha unjuk a saját arcunkat Egy új deepfake program valós időben cseréli ki a beszélő arcát az élő videókon.
A mentor és a tanítvány így dinamikus kettőst alkot. Ez a dinamika a film értelme. Hardy és Ramanujan a történelem egyik emblematikus párosa; ahogy Arisztotelész és Nagy Sándor viszonyával szokták ábrázolni az uralkodó és bölcs tanítója alaptörténetét, úgy ők ketten adják a mesterén túlnövő tanítvány alaphelyzetét. Az ember aki ismerte a végtelent film. (A Good Will Hunting ban Robin Williamst azzal győzködik: Matt Damon "olyan, mint Srinivasa Ramanujan". ) Minden másodlagos e viszonyhoz képest: mind a gyengécske mellékszál az első világháborúval, mind a sokkal komolyabb mellékszál Ramanujan hosszan tűrő feleségével és intrikus anyjával. Onnantól, hogy megérkezik Angliába – és ez nem tart sokáig a film elején –, Ramanujan és Hardy személyes kapcsolatának történetévé változik az addig egyfókuszú életrajznak tűnő film. Így aztán természetesen Dev Patel és Jeremy Irons játékán múlik minden: és micsoda sikert aratnak! Igaz, nem játszanak különösebben bonyolult karaktert, de azt érezhető örömmel teszik. Ramanujan szerény és alázatos, ám intellektuális képességeibe vetett bizalmában megingathatatlan.
Dr. Szebényi Kornélia az elmúlt közel négy évben Dr. Lakatos András laborjában dolgozott posztdoktor kutatóként, munkája során ALS/FTD-betegek őssejtjeit használta "miniagyak" előállítására. Ez lehetővé tette a korai és egymástól egyértelműen elkülöníthető génexpressziós és proteinhomeosztázis-változások megfigyelését a különböző – a betegség szempontjából releváns – sejtpopulációkban. Emellett a kutatók azt is bemutatták, hogy ezek a változások visszafordíthatók. Dr. Szebényi Kornélia 2021 novemberében csatlakozott az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Metabolikus Gyógyszer-kölcsönhatások Kutatócsoportjához, ahol az agyorganoid-modelleket a neurotoxicitás és az idegrendszert érintő elváltozások vizsgálatára fogja használni, szoros együttműködésben a cambridge-i kutatócsoporttal. A tanulmányt összefoglaló angol nyelvű közlemény itt olvasható.
Dr. Szebényi Kornélia az elmúlt közel négy évben Dr. Lakatos András laborjában dolgozott posztdoktor kutatóként, munkája során ALS/FTD-betegek őssejtjeit használta "miniagyak" előállítására. Ez lehetővé tette a korai és egymástól egyértelműen elkülöníthető génexpressziós és proteinhomeosztázis-változások megfigyelését a különböző – a betegség szempontjából releváns – sejtpopulációkban. Emellett a kutatók azt is bemutatták, hogy ezek a változások visszafordíthatók. Dr. Szebényi Kornélia 2021 novemberében csatlakozott az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Metabolikus Gyógyszer-kölcsönhatások Kutatócsoportjához, ahol az agyorganoid-modelleket a neurotoxicitás és az idegrendszert érintő elváltozások vizsgálatára fogja használni, szoros együttműködésben a cambridge-i kutatócsoporttal. A tanulmányt összefoglaló angol nyelvű közlemény itt olvasható. Vissza a kezdőlapra
A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén, Dr. Lakatos András vezetésével és Dr. Szebényi Kornélia elsőszerzőségével a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány egy új cerebrális organoid ("miniagy") betegségmodelljét írja le, rávilágítva az amiotrófiás laterálszklerózis és a frontotemporális demencia (ALS/FTD) betegségek kezdeti sejttípus-specifikus elváltozásaira. A kutatás eredménye új és reprodukálható humántranszlációs platformot jelent a preklinikai ALS/FTD-mechanizmusok, valamint a korai megelőző és terápiás megközelítések vizsgálatához, ezzel segíti e neurodegeneratív betegségek mélyebb megértését és hatékonyabb terápiák fejlesztését. Az ALS/FTD izombénuláshoz és kognitív hanyatláshoz vezető végzetes és gyorsan romló neurológiai spektrumbetegség, amelynek megállítására vagy visszafordítására jelenleg nincsenek kezelések. A terápiák fejlesztését eddig jelentősen hátráltatta a komplex és megbízható humán modellek hiánya, amelyek alkalmasak lennének a kezdeti és a betegség lefolyása során kialakuló patológia pontos mechanizmusainak vizsgálatára - írja az ELKH közleménye.
A beszélgetésekből markánsan kirajzolódik az Magyar PR Szövetség elmúlt harminc éve, az alapítástól kezdve a kezdeti lelkesedésen át a több évtized alatt megélt hullámvölgyekig, egészen a pr szerepének COVID-19 vírusjárvány alatti időszakban bekövetkező felértékelődéséig. Az MPRSZ 2019 végén megválasztott Etikai Bizottsága (Dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna, R. Nagy András, Szőke Katalin, Varga Zita Hella, Vas Dóra) fontosnak tartotta a korábbi és a lehetséges etikai ügyek feltérképezését, ennek egyik eszköze volt az örökös tagok megkérdezése. Mivel korábban nem készültek életút interjúk a szakma nagyjaival, hiánypótlónak tartották ennek megvalósítását. Az erőteljes etikai fókusszal rendelkező életút interjúk az MPRSZ honlapjára kerültek fel. "Az utolsó interjút követően az járt a fejemben, hogy mennyit adhatna a most tanulóknak, a frissen végzetteknek, ha ez a könyv ott lehetne azon felsőoktatási intézmények könyvtárában, ahol tanítják a pr-t, ha a szakmabeliek forgathatnák, egyben látnák az interjúkból kirajzolódó korrajzot, összegyűjtve egy kötetben a szakmai nagyjainak gondolatait, tapasztalatait, meglátásait a hazai pr elmúlt harminc évéről.