Vagyis mindazt, hogy
miért volt nagyon hülye ötlet
annak idején letenni a könyvet, és nem befejezni a kalandot. Az első ilyen egyértelműen a kalandkönyv újszerűsége volt. Legalábbis itthon biztosan újként hatott a legtöbbeknek. Főleg a tizenpár éves célközönségnek. Még akkor is, ha jó 7 éves késéssel jutott el Magyarországra, mivel Steve Jackson és Ian Livingstone első könyve 1982-ben jelent meg Nagy-Britanniában. Szerepjátékok is léteztek már, de túlzás lenne azt mondani, hogy a 80-as évek Magyarországának fele azokkal lett volna elfoglalva. A fantasy is csak gyerekcipőben járt itthon. A Hobbit, vagyis az akkori fordítás szerint A babó például 1975-ben jelent meg magyar nyelven. A logó egyszerű lett, de nem is kellett ennél jobb Forrás: Csermely Gábor Emellett komoly előnye volt az új őrületnek az interaktivitás is, ami szinte teljesen ismeretlen eleme volt az ifjúsági olvasmányoknak. Persze a Kincskereső kisködmön is jópofa volt, a maga módján izgalmas is, de nem veheti fel a versenyt a Kaland Játék Kockázattal.