Nyár közepe van, ilyenkor mindenki szabadságra szeretne menni. Kinek mennyi szabadság jár? 5 tévhit, mely a fejekben él a szabadság kiadással kapcsolatban! 1. A ki nem vett szabadság átvihető az új munkahelyre? Nem ritka, hogy valaki év közben lép be új munkahelyére. Ilyenkor az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat új állásában. Mindegy, hogy előző munkahelyén igénybe vette-e az összes arányosan járó szabadságát, vagy nem vette azt ki. Ami ott megmaradt, nem vihető át az új munkahelyre. A szabály az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a megmaradt szabadságot pénzben kell részére megváltani, kifizetni. 2. Részmunkaidős munkavállaló = kevesebb szabadság? Ez egy tévhit, mellyel nagyon sok esetben találkoztam már. Az általános munkaidő a napi 8 óra, van azonban aki ennél kevesebb időben, napi 6 vagy 4 órában dolgozik. Öt tévhit a szabadság kiadása körül- HR Portál. Ezt részmunkaidős foglalkoztatásnak hívjuk. Tévhit azonban, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkatársnak kevesebb nap szabadság járna, mintha teljes munkaidőben dolgozna.
Szabadság év végi kiadása – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
E munkáltatói intézkedésnek általában csak a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyonsan érintő ok, vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehet hely, attől függetlenül, hogy a munkavállaló a lakóhelyén tartózkodik-e. " A munkáltatónak tiszteleten kell tartani azt, hogy a fizetett szabadsághoz a munkavállalónak alapvető joga fűződik. A szabadság nyilvántartása A fizetett éves alap- és pótszabadságot munkanapokban kell nyilvántartani, A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a kezdő és befejező időpontja és a munkavállalót rendszeresen tájékoztatni kell a rendelkezésére álló szabadságnapok mennyiségéről. Szabadságok kiadása - tippek és tanácsok - FreeBees - Blog. A munkáltatónak a szabadság nyilvántartására vonatkozó törvényi előírásokat azért is kell szem előtt kell tartania, mert amennyiben a nyilvántartás nem átlátható vagy nem naprakész, úgy egy esetleges munkaügyi ellenőzés során az ellenőrzést végző hatóság munkaügyi bírságot szabhat ki a munkáltatóval szemben.
Ugyanakkor a munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén az előre nem látható körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A szabadság kiadásának módosítása, megszakítása A munkavállaló szabadságának tartama alatt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekét vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, illetve kollektív szerződésben rögzített rendelkezés alapján a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Nincsen arra konkrét meghatározás, hogy mi minősül fontos gazdasági érdeknek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak, erre a kérdésre az ítélkezési gyakorlatban találjuk a választ. Fontos gazdasági érdek lehet például egy nagy jelentőségű projekt határidőre történtő teljesítése, amelynek elmulasztása komoly bevétel kiesést eredményezne a munkáltatónál, de ilyen lehet például, ha a munkavállaló olyan speciális szakértelemmel rendelkezik, amely más munkavállalóval nem pótolható, például egy technológiai gép karbantartásához (javításához) is értő munkavállaló, de ilyen lehet az, amikor kiemelt társadalmi érdek fűződik – például az egészségügy területén – egy adott szolgálatatás folyamatos biztosításához.
Főszabály szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Hogyan kell kiadni a szabadságot? A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. (Az eltérő megállapodásra vonatkozó utalás azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló e rendelkezéstől a munkszerződésben eltérhet. ) E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a hétfőtól-péntekig tartó munkanapok vonatkozásában jellemezően nem okoz problémát, azonban az egyenlőtlen munkaidőbeosztást, vagy a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatóknál már figyelemmel kell lenni arra, hogy a szabadság kiadása ne a heti vagy napi pihenő napra essen.
Összefoglaló "Átlagos amerikai reggel volt: a farmer kiment a földjére, a tejesember kiszállította a tejet, az elnök pedig lebombázott egy újabb országot, melynek a nevét ki sem tudjuk ejteni. " - hangzik el Michael Moore óriási port és politikai botrányt kavart filmjében. Az első mondat, amit az amerikai gyerekek az USA történelméről megtanulnak, nagyjából így hangzik: "A zarándokok azért jöttek Amerikába, mert féltek az üldöztetéstől. " Tehát féltek. Azután mi történt? Idejöttek a zarándokok, félelemből, találkoztak az indiánokkal és féltek tőlük, így hát megölték őket. " És ezt a sort folytathatnánk: napjainkig... 1999. Kóla puska sült krumpli. április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejű bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine Középiskolában vérengzés történt: diákok lőttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse játékfilm hosszúságú, merész dokumentumfilmjét az USA és az agresszió kapcsolatáról. Elevenbe vágóan éles szellemmel indul Moore "vidám" felfedezőútra Amerika szívébe, hogy lássa és láttassa, miért van tele brutális erőszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik?!
Kedvencelte 3 Várólistára tette 48 Kiemelt értékelések annna 2015. augusztus 4., 20:28 Médiaórás film volt ez is, nagyon elgondolkodtató dokumentum. Nagyon örülök, hogy ilyenekről is tanultunk általánosban (!! ), szerintem minden suliban kéne egy héten legalább egy média, ahol ilyen szintű filmeket is megismernek a gyerekek. Elég gáz, hogy a kormány pont ezért akarja beszüntetni a médiaórákat általánosban, mert nem akarják, hogy tudjanak az élet kegyetlen és szörnyű oldaláról a tizenévesek már ennyi idős korukban.. fayakezdet 2021. január 3., 21:26 Elgondolkodtató. ORIGO CÍMKÉK - Kóla, puska, sültkrumpli. Kár hogy nincs egy második része, ami nem ennyire régi, hanem frissebb. Mert az egész téma, azóta sem veszített az aktualitásából. shieldmaidenwithflowers 2017. július 27., 09:59 Rendkívül érdekes film volt. Többször is bebizonyította, hogy nem a fegyvertartás miatt történnek a fegyveres gyilkosságok, hanem azért, mert komoly gond van a fejekben. Különösen az tetszett benne, hogy megmutatta, azt, hogy Marilyn Manson mennyivel szimpatikusabb, és még empatikusabb figura, mint mondjuk Charlton Heston.
Minden idők legfelkapottabb dokumentumfilmjét nézhetik meg mostantól a mozinézők. Nem szeretem az efféle reklámszlogen-ízű szöveget, de jelen esetben tényleg erről van szó. Nemcsak az a helyzet ugyanis, hogy a Kóla, puska, sültkrumpli ez évben elnyerte a legjobb dokumentumfilm Oscar-díját, vagy hogy eddig gyakorlatilag minden ország megvette az opust. A körülötte fellángolt médiahisztéria sem annyira fontos. A helyzet, a lényeg, a jelenség: maga az alkotó, Michael Moore. Mi, magyarok csak most kapcsolódunk be az illető úriember "szemmel tartásába", pedig odaát már régen ott pulzál minden tudatalattiban. Kényelmetlenül, viszketőn, kitörölhetetlenül. Az idei feszült Oscar-kiosztón ő volt az, aki "szégyellje magát, Mr. Bush, szégyellje! " kiáltásban, majd nyilvános elvezetésben tört ki. Filmjét három évig forgatta. Kóla, puska, sültkrumpli – górcső alatt a "hülye, fehér amerikaiak" | 24.hu. Amikor 1999. április 20-án két tinédzser a Columbine középiskolában 13 iskolatársát agyonlőtte, Moore beindult. Amerika fegyverkultúráját vagy inkább fegyverőrületét és kulturálatlanságát kívánta megvizsgálni.
2007. október 25. 00:46 A legjobb film Oscarjáért indul Moore A Fahrenheit 9/11 már biztos nem indul a dokumentumfilmes Oscarért, de versenybe szállhat a legjobb film kategóriájában. 2004. szeptember 07. 13:50 Árulók! George W. Bush hatalomra jutása óta az Egyesült Államok szabályosan megbolondult. Megbolondult a hatalom, megbolondult az ellenzéke, megbolondultak az egyetemi tanárok, és megbolondultak a lakókocsikban élő "fehér mocskok", akik lányaikat Irakba küldik meztelen arab férfiakat pórázon cibálni. Mark Ames, a moszkvai eXile magazin főszerkesztője... augusztus 27. 09:11 Hullaszag a Fehér Házban A Fahrenheit 911 hatásos film. Arról szól, hogy emberek halnak meg fölöslegesen. Sőt, tulajdonképpen megölik őket a politikusok. Bush a film logikája szerint saját népének is hentese. A Fahrenheit 911 morális kiáltvány arról, hogy az értékek között van hierarchia. Konzervatív világnézetével támadja a politikai konzervativizmust. augusztus 26. 16:21 Sundance 2004: mélyebb, személyesebb A Park Cityben a mai napon megnyitott független filmfesztiválon idén a dokumentumfilmekre, valamint a 2001. ORIGO CÍMKÉK - Kóla, puska, sültkrumpli. szeptember 11-e utáni világra helyeződik a hangsúly.
színes, kanadai-amerikai-német tényfeltáró film, 120 perc 1999. április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejű bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine középiskolában vérengzés történt: diákok lőttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse merész dokumentumfilmjét az Egyesült Államok és az agresszió kapcsolatáról. Elevenbe vágóan éles szellemmel indul Moore felfedezőútra Amerika szívébe, hogy lássa és láttassa, miért van tele brutális erőszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik. rendező: Michael Moore forgatókönyvíró: Michael Moore operatőr: Brian Danitz, Michael McDonough zene: Jeff Gibbs, John Lennon, Marilyn Manson, Fred Rogers, George David Weiss producer: Michael Moore vágó: Kurt Engfehr szereplő(k): Michael Moore (Önmaga) Marilyn Manson (Önmaga) George W. Kóla puska sult krumpli. Bush (Önmaga) Michael Caldwell (Önmaga) Charlton Heston (Önmaga) Díjak és jelölések: Oscar-díj (2003) - Legjobb dokumentumfilm: Michael Moore Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (2002) - Legjobb dokumentumfilm Cannes-i fesztivál (2002) - Arany Pálma jelölés: Michael Moore