Győr-Moson-Sopron megye, Csorna Leírás Fém szerszámos láda, lakattal zárható. 1m x 0, 4 m x 0, 5 m Hirdetés azonosító: 7102176 Frissítve: 2022. május 06. 07:46 Cikkajánló Turbulens terménypiac és ami mögötte van – Podcast Mely tényezők azok, amik befolyásolják a terménykereskedelmet? Vágják a centit az osztrák termelők – többen rendkívüli támogatást kapnak Ausztria 9 millió euróval támogatja a zavartalan zöldég- és gyümölcsellátást. Brutális, ami a liszt árával történt most – fájni fog a bevásárlás! A háború és az aszály piaci bizonytalanságot okozott, emiatt meredeken emelkednek az árak. Látogass el Te is a KUHN Magyarország nyári szántóföldi gépbemutató túrájára! – CSOBAJ A túra helyszíneket, a bemutatott gépek listáját, az időpontokat és a programot alább találod!
471 Ft Prosperplast SZERSZÁMOS LÁDA FÉM CSATTAL HEAVY 45X36X22CM Szerszámosláda 17. 990 Ft Tactix szerszámos láda 5 fiókos fém 47 cm-es 5 részes tároló doboz 470 mm széles x 205 mm mély x 245 mm magas üres súlya: 4 kg 19. 290 Ft Tactix Tactix szerszámos láda 5 fiókos fém 23. 721 Ft Taron Taron Szerszámos láda, masszív fém, 28" (TBG28D) Masszív, erős, nagyméretű fém szerszámos láda. _x000D_ Belül nincs további rekesz/polc. _x000D_ Zárható tetővel, mindkét oldalt strapabíró, nagy teherbírású hordfüllel. _x000D_ Alkalmas műhelybe, helyszíni kiszállásra, v. mozgó szervízkocsiba is. 29. 120 Ft Összecsukható fém szerszámos láda 85 darabos szerszámkészlettel Kiváló minőségű összecsukható fém szerszámos láda 85 darabos szerszámkészlettel. 1/2 racsnis hajtószár, dugókulcsokkal, 1/4 racsnis hajtószár dugókulcsokkal, bitfejekkel, fogókészlet, csavarhúzó készlet, mérőszalag stb. Leírás: Összecsukható fém sze 29. 990 Ft vidaXL Fekete fém szerszámos láda 3 fiókkal Ez a szerszámos láda ideális szerszámai tárolásához, de letisztult, ipari stílusának köszönhetően akár egyedi dekoratív kiegészítője is lehet otthonának.
Mennyiségi vásárlás esetén még kedvezőbb csomagárak! A termékek megtekintéséhez, listázásához a keresőbe írja be, hogy szettben. Áraink kizárólag webáruházban leadott megrendelés esetén érvényesek! Főoldal / Webáruház / Kézi szerszám / Fém szerszámosláda Megjelenítve 1 -től 4 -ig a 4 -ből. Csomagolási egység: 1 db. 11169 Ft + Áfa / db. Bruttó 14 185 Ft / db. 13724 Ft + Áfa / db. Bruttó 17 429 Ft / db. 18022 Ft + Áfa / db. Bruttó 22 888 Ft / db. 20848 Ft + Áfa / db. Bruttó 26 477 Ft / db. Megjelenítve 1 -től 4 -ig a 4 -ből. Kosár Be kell jelentkeznie! A kosara üres! Jelmagyarázat Egységcsomag nem bontható meg Egységcsomag felár ellenében bontható Futárral nem szállítható Időszakosan csökkentett árú termék
590 Ft Artlast fém polc 72 db ECO ütésálló polipropilén tárolódobozzal 600x300x1250mm 53. 500 Ft Keter Stack'N'Roll Rendszerező RRP: 10. 990 Ft 10. 190 Ft Stanley szerszámos láda, Fém/Műanyag, 66x22x29 cm 19. 090 Ft HBM, fém szerszámos szekrény, 7 tárolóval, 1120 x 460 x 990 mm 305. 689 Ft HBM, fém szerszámoskocsi, 3 polc, fekete 44. 958 Ft HBM, fém szerszámos szekrény, 7 fiókkal, 2 forgó kerékkel, fekete 176. 149 Ft HBM, fém szerszámos szekrény, 7 fiókkal, piros, 620 x 330 x 800 mm 106. 934 Ft Fém tároló doboz, 60 fiókkal, albastru 52. 070 Ft HBM, fém szerszámos munkapad hátlappal, negru, 198 x 51 x 186 cm 732. 155 Ft HBM, fém szerszámos szekrény, 14 fiókkal, 1020 x 460 x 1020 mm 439. 928 Ft HBM, fém szerszámos szekrény, 7 fiókkal, fekete 144. 653 Ft Fém tárolópolc, 44 fiókkal, 306 x 150 x 510 mm 23. 749 Ft HBM, fém tárolódoboz, 4 fiókkal, 690 x 470 x 400 mm 124. 206 Ft Geko, fém szerszámoskocsi, 3 polccal, kék 52. 197 Ft Fém tároló polc, 5 polccal, 90 x 40 x 180 cm 31. 877 Ft HBM, fém szerszámos szekrény, 8 fiókkal, 615 x 330 x 1080 mm 118.
245 Ft Elettrograf TBD134 szerszámos láda, fém 19. 350 Ft Strend Pro Szerszámos Doboz, fém, 5 rekesz, 47x 21x 20, 5 cm RRP: 12. 500 Ft 11. 250 Ft Richmann Exclusive Fém Szerszámos Doboz, 43x20x16 cm RRP: 14. 700 Ft 13. 230 Ft 1 - 60 -bol 138 termék Előző 1 -bol 3 2 2 -bol 3 3 3 -bol 3 Termékek megtekintése Hasznos linkek: még több
[1] Első megyeszékhelye Csongrád volt. A tatárjárás után IV. Béla Szegedre helyezte át a megyeszékhelyt. Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be. Megyeszékhelye 1773-tól 1883-ig Szegvár, 1883-tól 1950-ig Szentes. 1918 -tól Horgos a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (később Jugoszlávia, jelenleg Szerbia, azon belül a Vajdaság) része lett. Az 1950-es megyerendezés során Csanád megye délnyugati felét, amely magába foglalta az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt részét is, Csongrád megye területéhez csatolták. Lakosság 1910 -ben a vármegyének 325 568 lakosa volt, ebből: 319 274 (98, 06%) magyar 2 862 (0, 87%) német 1 235 (0, 37%) szerb Közigazgatás Járási beosztás Csongrád vármegye az 1876-os megyerendezés előtt két, azt követően három járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, [2] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. 1876-tól 1950-ig az alábbiak voltak a megye járásai (és állandó székhelyeik 1886-tól).
Csongrád megye fő profilja a mezőgazdaság, miközben megyeszékhelye, a 160 ezer fős Szeged az IT-iparág egyik fellegvára. Jól élnek itt a bányászati ágazatban is, a legnagyobb munkáltató pedig a nyolcezer főt foglalkoztató Szegedi Tudományegyetem. Ha nem tudta volna, elmondjuk, hogy Csongrád megye Magyarország dél-keleti részén fekszik, délről Románia és Szerbia határolja, szomszédjai Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megye. A 400 ezer fős megyét a Tisza szeli ketté, székhelye a 160 ezer fős Szeged. Az ország egyik legalacsonyabban fekvő térsége, szinte egész területe tökéletes síkság, magas a napsütéses órák száma és országos átlag feletti a hőmérséklete. Mindezek és a különböző talajadottságai alapvetően agrármegyévé tették, a mezőgazdaság nagyban hozzájárul a megye GDP-jéhez. Érdekesség, hogy a megyét – részben visszatérve egykori nevéhez – 2020. június 4-étől Csongrád-Csanád megyének fogják hívni. A megye egy főre jutó GDP-je évek óta az országos átlag kb. 75 százaléka, az országos GDP-hez szintén nagyjából változatlanul 3 százalék körüli összeggel járul hozzá, ezzel a megyék közül a 9-10. helyen szokott végezni; 2017-ben 10. volt.
2016-ban innen gyűjtötték be a hazai termés 17 százalékát, amelynek háromnegyedét hat zöldségféle adta: a zöldpaprika, a paradicsom, a csemegekukorica, a sárgarépa, a petrezselyemgyökér és a vöröshagyma. Emellett még innen származott hazánk fokhagymatermésének háromnegyede, a karalábé közel hattizede és a kínai kel több mint a fele. A zöldségféléken kívül a fűszerpaprika termelése is egyre hangsúlyosabb, 2017-ben 4, 1 ezer tonnát, az országos termésmennyiség 22 százalékát takarították be. A megye legjellemzőbb gyümölcse az őszibarack, 2017-ben itt termett hazánk baracktermésének háromtizede. Csongrád megye területén 7 járás található 60 településsel. A megyében működő vállalkozások száma megközelíti a 41 ezret, amelynek több mint a fele társas vállalkozás. A Kisteleki járás kivételével valamennyi járásban van olyan vállalkozás, amely szerepel a megye 100 legnagyobb nettó árbevételt elérő társas gazdálkodói között. A top 100 körből a legtöbb, 64 társaság a Szegedi járásban működik. A megyei vállalkozások nettó árbevételnek 17, 8 százaléka (2017) exportból származik.
Ezzel az uniós átlag nagyjából felét hozza, de jó hír, hogy az elmaradás évről évre csökken. A 15-74 éves csongrádiak – több éves tendenciát nézve – átlag 60 százaléka dolgozik, a munkanélküliségi ráta 3 százalék körül mozog. Az alkalmazottak fele fizikai munkát végez. A Csongrád megyei keresetek elmaradnak az országos átlagtól (a legfrissebb, 2019 januári adat szerint 15, 8 százalékkal), az iparágankénti eltérések az alábbi, 2017-es adatsoron láthatók. Ezen is látszik, hogy a mezőgazdaság, a vendéglátó- és az építő ipar területén az országos átlagot hozzák vagy közelítik a bérek (az oktatás és az egészségügy területén is, de azok az országban egyöntetűen alacsonyak), a többségben a megyei adat veszít, viszont a bányászat és kőfejtés területén dolgozók havi nettó 569 ezer forintot vihettek haza (2017-ben egyenesen a legmagasabb fizetést az országban), feltehetőleg a térség jelentős olaj- és földgázmezőin zajló munkák miatt, a Mol ugyanis a térség egyik legnagyobb kitermelője. A megye élen jár a kutatás-fejlesztésre jutó források tekintetében: mind a felhasznált erőforrások nagysága, mind az egy lakosra jutó kutatás-fejlesztésre jutó összeg alapján a megyék rangsorában a második.
Csongrádi járás ( Csongrád, 1876-ban alakult) Tiszáninneni járás ( Kiskundorozsma, 1925-től neve Kiskundorozsmai járás) Tiszántúli járás ( Mindszent, 1925-től neve Mindszenti járás, majd 1948-tól neve Központi járás, székhelye Szentes) Városai Csongrád vármegye területén feküdt, de nem tartozott hozzá Szeged szabad királyi város, és 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakult Hódmezővásárhely is. A vármegyében az 1871-es községi törvény alapján három rendezett tanácsú város alakult, Csongrád, Hódmezővásárhely és Szentes, és e rangot vette fel az akkor még a Jászkun kerülethez tartozó Kiskundorozsma is, amely 1876-tól kezdve vált a vármegye részévé. E rendezett tanácsú városok közül Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakulva kivált a vármegyéből, Csongrád pedig 1880-ban lemondott a többletterhekkel járó rangról és nagyközséggé alakult, ahogy az ekkor Csongrád megyéhez átcsatolt Kiskundorozsma is 1876. 1881-től 1923-ig a megye egyetlen városa Szentes volt, ekkor azonban Csongrád ismét rendezett tanácsú várossá alakult.