A Kék Madár Alapítvány a beteg gyermekekért küldetése a gondoskodás, a segíteni- és tenniakarás, és az egymásnak adható legnagyobb és legfontosabb dolog: a szeretet. Azokon segíteni, akik a legrászorultabbak, akikről sokan nem is tudnak: a hátrányos helyzetű és súlyosan beteg gyermekeken.
Örömmel ajánljuk figyelmetekbe a tatabányai Kék Madár Szülőklubot. A támogató szervezetet autista gyermeket, fiatalt, fiatal felnőttet nevelő szülők számára hozta létre a Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány. Az Alapítvány küldetése az egészségvédelem, az egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek komplex életmód-formálása, illetve egy olyan segítő munka végzése, amely a szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási intézmények munkájának kiegészítőjeként, hiánypótló tevékenységként jelenik meg a térség rászorultjai, hozzátartozói és a velük közvetlen kapcsolatban állók számára. Széleskörű tevékenységeikhez tartozik a megyében élő sérült, beteg, emberek segítése, rehabilitációja a veszélyeztetett rétegek felkarolása, a még egészséges réteg bevonása a megelőzésbe. Az alapítvány több mint három évtizedes múlttal rendelkezik, 1990-ban alakult. A szülőklub kezdeményezésére csatlakozott három évvel ezelőtt Tatabánya április elején az Autizmus Világnapi programokhoz.
2018-06-01 1, 009 Views Időpont Date(s) - 2018. 06. 01. - 2018. 03. Egész napos Helyszín Több helyszínen Kategóriák Nincs Kategóriák XXVI. Kék Madár Fesztivál 2018. június 1-2-3-án Kalocsán! A Kék Madár Alapítvány már 26. alkalommal hívja életre Kalocsa színes és nívós programsorozatát a Kék Madár Fesztivált. A három napos rendezvény folyamán, koncerteken, előadásokon, gyermekműsorokon és kézműves bemutatókon is részt vehetnek a látogatók. A jótékonysági fesztivál programja sajátos célú és mindenképp kiemelt fontosságú Kalocsa város programjai között, hisz a beteg gyermekek támogatása e rendezvény elsődleges célja. június 1. péntek 17 órakor a Városi Galériában FORGÁCS és SZELLEM – Somogyi Ferenc szobrászművész és Balassa Júlia festőművész kiállítása a PostART Gyűjtemény rendezésében A megnyitón közreműködnek: Bazsinka József és ifj. Bazsinka József tubaművészek 19 órakor a Szent István Király Templomban az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenye Közreműködik: Lakatos György fagottművész Vezényel: Nemes László Norbert karnagy 21 órakor a Tomori Pál Városi Könyvtár udvarán (Szent István kir.
Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat! OLVASÁSI IDŐ KB. 3 perc "…én biztos nem alszom, ha egyszer veled beszélgetek… – Nekem kell az a madár, ide nekem a kékmadarat! Hozzátok el nekem! – Miért kell az a madár? – Egy beteg lánynak viszem, akit csak ez a madár gyógyít meg. Valami titokzatos kór támadta meg, boldog akar lenni. – De ha egyszer rábukkan a kék madárra, mindent megtud…" (A kék madár filmrészlet – George Cukor, 1976) Kedves Olvasó! Találkoztál már a kék madárral? Kék színű madárral, egészen biztos, igen. Amire most én kérdezek itt, az a vágyott kékmadárság… Vele volt-e már találkozásod? Igazából, ha el kellene magyarázni mit is jelent, akkor megint csak egy fogalom, ami eszembe jut: boldogságkeresés. Vajon a híres kék madár hol érhető el? És hogyan tartható meg? A boldogságot elérni egyszerű! Fura lesz talán, amit írok: semmi különös. Ebből a "semmi különösből" nagyon sok van körülöttünk. Most, gondolom sokak fülében elhangzott a röpke párbeszéd, amikor találkozunk utcán, üzletben, bárhol, és elhangzik a kérdés: "Mi van veled mostanában?
000. -, felnőttjegy 2. 500. - (gyermekműsoron: 1. -), diákjegy 18 éves korig 1. -) Ft-ért kapható május 25-től a Madárházban, valamint az előadások helyszínén. Olvasson tovább Főmenü – új gasztroműsor indul Széll Tamással és Anger Zsolttal Karácsony másnapján indul a Főmenü, a Duna Televízió vadonatúj gasztroműsora. December 26-tól szombatonként 17 órától …
800. 000 Ft 787113/00142 MÚLTBÓL A JÖVŐBE ALAPÍTVÁNY A KÖZÉPKORI KIRÁLYI SÁTOR VÁNDORKIÁLLÍTÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA 5. 000 Ft 787113/00132 NAGY JÁNOS A XIII. BUDAI VILÁGZENEI ÉS IMPROVIZÁCIÓS TÁBOR MEGRENDEZÉSÉRE 787113/00131 ÖRÖKSÉG ÉS TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNY MŰVÉSZETI CÉLÚ TŰZFALFESTÉS ELKÉSZÍTÉSÉRE FELÚJÍTÁSSAL A VIII. KERÜLET, GYULAI PÁL U. 13. SZÁMÚ HÁZ TŰZFALÁN 11. 200. 000 Ft 787113/00136 SZENT ISTVÁN KIRÁLY ZENEI ALAPÍTVÁNY ZENEI TÁBOR MEGVALÓSÍTÁSÁRA 787113/00141 TARJÁN VERONIKA EDIT KISKUNFÉLEGYHÁZA TÜNDÉRFORGÓ, EGY ELVESZETT KÖNYV KINCSEI HAT HELYSZÍNEN MEGVALÓSULÓ GYERMEK KONCERT SOROZAT, ZENEI ANYAG LÉTREHOZÁSÁRA, LEMEZ RÖGZÍTÉSÉRE 9. 400. 000 Ft 787113/00135 TÓTHNÉ MARA KINGA VILLŐ ZSÁMBÉK A KERESZTÚT CÍMŰ TÁBLAKÉPSOROZAT NÉPZENEI PROGRAMELEMEKKEL LÉTREHOZANDÓ KIÁLLÍTÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA 787113/00140
A 2000-es évek végére a tó állapota igen leromlott. [6] [7] A meder nagyobb részét növények nőtték be, a csapadékhiányból következő alacsony vízállás miatt a tó halállománya is pusztulásnak indult, rendszeressé váltak a lakótelepiek panaszai a környéken terjengő bűz miatt. A tó kezelőjeként a Szegedi Vízmű Zrt. Vértó (Szeged) – Wikipédia. 2009 végén elrendelte a tó leeresztését és mederrendezését. 2009 őszén a leapasztott tó medrét teljesen kikotorták, partját rendezték, az elburjánzott vízinövényeket kitermelték. [8] Jegyzetek [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Vértó témájú kategóriát.
A náderdőben változó zöldes, aranyos sárgás színű nádbogarak rejtőznek. Itt rakják le petéiket a nádszál belsejébe, hol a kikelt lárva néhány héten belül bábbá alakul. A bábból bogár lesz, mely két-három milliméter nagyságnyi kerek lyukon mászik ki a szabadba. Mint ilyen kártékony s főleg ott, ahol elszaporodik, a nád fedésre nem használható. A partmente csöndes vizén molnárkák és különböző vízipókok futkosnak, a part néhány öreg fűzfáján tömérdek fűzfalevél-bogár rongálja a lándzsás leveleket. A tavon különös halász élet folyik. Búvár tó szeged nova. Legelterjedtebb halfogási mód a varsázás. Három cövekkel feszítik ki a többrekeszes varsát a csöndes öbölben, közel a nádashoz. Néha öt-hat kilogramm zsákmánnyal szedik fel darabját. Használatos a tapogatóval való halászás is. Egyszerű hordóabroncs fölött egymásra merőlegesen elhelyezett, félkörívben meghajlított fűzfaág a tapogató váza, melyre ritkább vagy sűrűbb szövésű dróthálót feszítenek ki. A halász óvatosan lépked a nádas szélében és ha halat sejt valahol, hirtelen mozdulattal lefedi a csalogató helyet, majd körkörösen megmozgatja, mire az áldozat (ha van) életjelt ad magáról.
Ez a hely a tó szíve: innen indulnak a halászok esténként a tóra, itt kelnek át a járókelők a tó túlsó partjára, itt történik az árvízvédelmi megbeszélés, itt tart "anyagelosztást" a környék hatósági esküdtje: szóval állandóan nagy a forgalom. A tó medre változatos felszínű. Partja – eltekintve a meredek kubikgödröktől – lankásan lejtős. Legnagyobb mélysége alacsony vízállás esetén százötven, magasabb vízálláskor kétszáznyolcvan–négyszáz centiméter. Vize nem mondható állandóan mozdulatlan víznek. Északi csücskénél keskeny árok vezeti bele a környék kisebb-nagyobb vadvizeit, déli végénél pedig mély öblökben kanyargó csatorna vezeti le a felesleges vizet. Viszonylagos kicsinységénél fogva azonban mégsem csendes tó. Észak-déli fekvése miatt a gyakori déli szél teljes hosszában végigborzolja a sima víztükröt s olykor arasznyinál nagyobb hullámok fodrozzák a helyenkint kopár szikes partot. Búvár tó szeged idojaras. Állatvilága rendkívül változatos. A már említett halakon kívül tömérdek egyébb apró halfajta, változó nagyságú tavikagylók, különböző formájú csigák, lomha piócák népesítik be a vizet.
Ezek a természetes eredetű tavacskák hasonlóak lehettek a Kiskunságon felbukkanó számtalan sekély tóhoz. A második katonai felmérés térképein már egy északnyugat-délkelet irányban elnyúló, 300 méter széles és 600 méter hosszú víz jelenik meg, amelyben még egy apró sziget is megtalálható. Ezen térképeken a Búvár-tó földrajzi névként még nem jelenik meg, a 19. században készült felmérés szelvényein a jócskán megnövekedett vízfelületet megmagyarázó "téglavető" kifejezés szerepel. Vélhetően ekkor a tó még egybefüggő vízfelületet alkotott a ma a békéscsabai vasútvonal töltésének túloldalán fekvő Sintér-tóval. A tavat a Nagyvárad-Fiume vasútvonal építésekor vághatták ketté, később a két részre szakadt tavat a rókusi teherpályaudvar és a Körtöltés építésekor még jobban feltöltötték. A Búvár-tó néven emlegetett déli rész még így is a Körtöltésen belüli Szeged legnagyobb tava volt. Szemetesládának nézik : a Bika-tó partján dög hever, a Búvár-tó mentén hattyúk tollászkodnak - DélmagyArchív. Kovács János 1901 -ben Szegedről írt művében egy 10 hektárt meghaladó szabad vízfelületű tóról írt, amelyet minden évben lehalásznak.