1997 óra a hasonló geológiájú és borkultúrájú Ság hegy és Kis-Somlyó is a Somlói borvidék része. Hegymászás a Kisalföldön A hegy tövében a szántóföldeket gondosan ápolt kertek és különböző nagyságú szőlőültetvények váltják fel. KISALFOLD - Megmásztunk két tanúhegyet a Balaton-felvidéken - fotókon a csodás panoráma. Érdemes az autót vagy a kerékpárt itt hagyni, hiszen a hegyen nincsenek nagy távolságok, viszont lépten-nyomon különleges kerítésekbe, csodás kőfalakba, présházakba botlunk, feljebb érve pedig egyre látványosabb panoráma vonja magára a figyelmet. Fentről jól látható, hogy a hegy szoknyája korántsem szabályos csonka kúp, számos kisebb völgy és dombtető is tarkítja. Ezek szinte ösztönösen vezetik a tekintetet a távoli tájak, a hullámzó szőlőültetvények és a mindenhol megbúvó különleges részletek között, legyen az egy szépen faragott kerítésoszlop, kút vagy ablakdísz. A dűlők és sziklák nevei (Apátsági-dűlő, Kinizsi-szikla) a hegy évezredes múltjáról mesélnek. Madártávlatból a tanúhegy Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila A szőlők között három kápolna és számos eredeti állapotban fennmaradt, százévesnél öregebb présház áll.
Az extrémebb sportok kedvelői úgyszintén megtalálhatják számításukat, ugyanis épp itt építették ki az ország első via ferratáját. Jaj, de jó, Somlyó! Valójában Somló vára, de sokak bélyeggyűjteményében szerepelhet hibásan a név, miután először így került nyomtatásba a Magyar Posta által kiadott bélyegsorozat. A bazaltos Somló hegy északi oldalán egy sűrű erdőben magasodik a vár, távolról alig észrevehető. Az oda vezető út gyalogos- és biciklisforgalomra készült, ami egy hozzám hasonló, edzetlen alföldi embernek "vádlibedurrantós", "tüdőkiköpős" sétát jelent (azt meg el sem tudom képzelni, hogy ki tud felbringázni oda), viszont nagyon megéri az a kínkeserves húsz perc. Az erdőben csend honol, föntről letekintve pedig színes-szagos szőlőtőkék pompáznak, amíg a szem ellát. „Vár állott, most kőhalom” – Négy varázslatos várrom, ami felébreszti a benned szendergő király(lány)t - WMN. A kővárakra jellemző módon, valószínűleg az 1241–1242-es események után emelték, de csak Nagy Lajos király korában említették először. Fénykorát egy gazdag főpap, Erdődy Bakócz Tamás uradalma alatt élte, aki teljesen átalakította az erődítményt, és előkelő, olasz stílusú reneszánsz kastélyt varázsolt belőle.
Valahol Magyarországon, heves robbanások kíséretében, újonnan születő tűzhányó emelkedik ki a tenger vizéből. Bár manapság ez lehetetlen, 5-6 millió éve (tehát földtörténeti szempontból szinte a múlt héten) ez többször is előfordult a Dunántúl területén. A heves kitörések után hátramaradt kemény vulkáni kőzetek környezetében aztán más és más folyamatok zajlottak le. A délre eső, egymáshoz közeli vulkánok tövében ma a Balaton vize csillog, és a Tapolcai-medence tanúhegyeiként ismertek. Az északabbra lévő Kis-Somlyó körül még nagyrészt kitartanak a környező, puhább kőzetek, így alig emelkedik ki a környezetéből, a Bakony felé eső Somló viszont a bazaltsapkás tanúhegyek talán legszebb, a kőbányászattól is megmenekült példája. A Celldömölk város határában álló Ság hegy is hasonló, lapos tanúheggyé alakult, később azonban újabb erők kezdték alakítani: az ember gépei. Alig ötven év alatt kőzeteinek nagy részét elszállították, az anyagából utak és vasutak épültek, a hegycsúcs helyén pedig csak a bánya mesterséges krátere maradt.
Útközben a rugalmasabbak felmászhatnak a Kinizsi-kőre, amely a legenda szerint azért olyan furcsa, nyomott, mert a nagy hadvezér egyszer megpihent rajta, s a hatalmas szikla összerogyott alatta. A romoktól nem messze, a "nagy, bolyhos teknős" legmagasabb pontján áll a Szent István-kilátó, ahonnan tiszta időben a Balaton és az Alpok hegyvonulata egyaránt megcsodálható. Aki a hosszú menetelés során megszomjazik, és nem szeretne várni, amíg elér a Somló oldalain magasodó kápolnák közelében feltörő, tiszta vizű forrásokig, netán valami testesebb szőlőnedűre vágyik, az sem tévedt rossz helyre. Bormúzeum és tárt ajtókkal váró pincék sora kínálja a balatoniakéhoz hasonló zamatú, mégis felismerhetően somlói borokat. Hasznos információk A 8-as főútról Somlóvásárhely vonalában kell lefordulni a Somló hegy melletti bekötőúton Somlószőlős, illetve Doba felé. Megjelent a Turista Magazin 2014. októberi számában. Forrás:
A darabban feltűnik egy kutya is, Johnny, a Csabai Állatvédők kutyamenhelyéről kiválasztott másfél éves terrierkeverék, aki Candy kutyájának szerepét "játssza". Pataki András elmondta: 260 kutya közül a negyedik látogatás során tudta kiválasztani Johnnyt a szerepre. Egerek és emberek - Győri Nemzeti Színház. A színház szeretné, ha az eb békéscsabai gazdára találna, de már Budapestről és Szentendréről is érdeklődtek iránta. John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró 1937-ben írta meg az Egerek és emberek című kisregényét, amelyet később színpadra és filmre is adaptált. A mű két idénymunkás különös, összetett és tragikus kapcsolatáról, az emberi kapcsolatok kiüresedéséről, a társadalmi szintű elmagányosodásról szól.
Budaörs 2017 december 27. szerda, 16:25 Steinbeck regényének színpadi adaptációját január 13-án mutatja be a Latinovits Színház. Steinbeck: Egerek és emberek – olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel A budaörsi színház ajánlója: A kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejű óriás – Legújabb bemutatónkat Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezi. Egerek és emberek színház kecskemét. John Steinbeck 1902-ben született, Kaliforniában – de nem abban a Kaliforniában, amit, hála Hollywoodnak, ismerősnek vélünk, hanem a napfényben lubickoló álomgyár hátsó udvarán, ott, ahol gyárak emlekednek és földek húzódnak; illetve időnként nem emelkednek, és nem is húzódnak. Utóbbi állapotot ma posztindusztriális gazdaságnak hívjuk, egykor meg Válság volt a neve, az előneve pedig Nagy és Gazdasági és Világ. Steinbeck életét, amely tisztesnek és polgárinak indult, a csírájában fojtotta el: huszonhat éves volt, amikor elkezdődött. Egy teljes generáció veszett oda – és minden bizonnyal ez lett volna Steinbeck sorsa is, ha nem azt választja, hogy megírja a válságot, ahelyett, hogy megadná magát neki.
A mai világban nagyon aktuális a történet, mert olyan égető kérdéseket feszeget, amelyekkel mindenki szembesülhet a kiszolgáltatottságainkban, emberi kapcsolatainkban. Az egyedüli nő szereplő az előadásban Molnár Anikó, aki Curley feleségét alakítja. - Izgalmas szerep az enyém, s nem csak azért, mert egyetlen nő vagyok a színpadon. Egerek és emberek - Premier ma - Így látják a főszereplők - Hírek - Soproni Petőfi Színház - Sopron, Petőfi Színház, hírek. Curley felesége irreális álmokat, ábrándokat kerget. Csak férfiak veszik körül, ő eközben próbálja őrizni a nőiességét, vágyik arra, hogy figyeljenek rá. Van férje, mégis magányos, s minden eszközzel megpróbál kitörni a bezártságából. Remek lélekutat, jellemfejlődést lehet ezzel a szereppel bemutatni. Bízom abban, hogy sikerül.
Lennie UNGVÁRI ISTVÁN George JÁRAI MÁTÉ Candy BEDE-FAZEKAS CSABA Főnök RUPNIK KÁROLY Curley POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ Curley felesége SZINA KINGA Slim MOLNÁR ZSOLT Carlson KLINGA PÉTER White MOHÁCSI ATTILA Crooks JÁGER ANDRÁS Díszlettervező LIBOR KATALIN Jelmeztervező KÁRPÁTI ENIKŐ Súgó JAKAB ANITA Ügyelő KARÁCSONY ANGÉLA Rendezőasszisztens MOLNÁR VIRGÍNIA Rendező SZŰCS GÁBOR Premier: 2019. március 9. 19. 00 NAGYSZÍNHÁZ Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 30 perc. Az előadást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. George és Lennie az 1930-as évek gazdasági válsága idején keresik boldogulásukat. Saját farmról álmodoznak, ahol nyulat tenyésztenének, ez a nagydarab, erős, ám szellemileg visszamaradott Lennie szívének legnagyobb vágya. A páros egy farmon kezd dolgozni, ahol a munkások nem fogadják be a naiv fiút. Ráadásul a főnök csinos és barátságos felesége különösen kedves a nagy mackóval, akit barátja hiába óv a veszélyes helyzettől. Egerek és emberek színház budapest. OF MICE AND MEN Copyright © 1937 by John Steinbeck Copyright © renewed 1965 by John Steinbeck A szerző örököseinek az engedélyét a McIntosh & Otis Inc. és a Hofra Kft.
A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stanig és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla. Addig meg megy még tovább, amíg a lába, az esze, az ereje bírja: megy tovább, küzdeni a láthatatlanul mindenütt jelen lévő, kérlelhetetlen; rosszindulatában és legyőzhetetlenségében a görög istenekre emlékeztető nagyhatalom, a Válság (azóta hogy megszoktuk, tán még meg is szerettük ezt a szót! – és lehet, hogy ez nem is mellékszál? ) ellen. Egerek és emberek színház műsor. John Steinbeck végül, a II. világháború után, kilábalt a maga személyes válságából, befutott író lett, még Hollywooddal is belekóstoltak kegymásba – igaz, mind a ketten rossz szájízzel távoztak – legvégül pedig, 1968 decemberében, meghalt. OF MICE AND MEN Copyright ©1937 by John Steinbeck Copyright © renewed 1965 by John Steinbeck A szerző örökösének engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. "
Álmodik a nyomor –
A darab Pulitzer-díjat nyert.