A legszegényebb kérő Lotaringiai Ferenc 1723 óta a bécsi udvarban nevelkedett. Apja, Lotaringai Lipót azzal a nem titkolt szándékkal küldte el őt egykori játszótársához, VI. Károlyhoz, hogy szem előtt legyen, amikor Mária Teréziának férjet keresnek. Lipót számítása bevált, hiszen Ferenc könnyedén beilleszkedett a bécsi udvarba, a császár is megkedvelte, és gyakran vitte magával vadászni a fiatalembert. Noha Mária Teréziának abban az állításában, hogy Ferenccel 1723 óta szerették egymást, lehet némi romantikus túlzás (Mária Terézia ekkor 6, Ferenc 14-15 éves volt), kétségtelen, hogy a kis főhercegnő is rokonszenvezett a megnyerő lotaringiaival. Fájlalta is, amikor 1729-ben Ferenc visszatért Lotaringiába, hogy átvegye nemrég elhunyt apja örökségét. A következő éveket Ferenc Lotaringia irányításával és európai körutazással töltötte. Ám éppen távolléte alatt érett meg a bécsi udvarban az – a még mindig kimondatlan – elhatározás, hogy Mária Terézia kezét tényleg Ferencnek adják. 1732-ben hívták vissza Bécsbe, és VI.
Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, de az uralkodással sok gondja nem volt, nem is lehetett. Felesége ügyelt arra, hogy az államügyektől távol tartsa, amikor egyszer mégis felszólalt a koronatanácsban, az egyébként fülig szerelmes Mária Terézia durván ráförmedt: ne foglalkozzon olyan ügyekkel, amikhez nem ért. Üzletemberként viszont kifejezetten tehetségesnek bizonyult. Nemcsak a hétéves háborúban a csőd szélére került birodalom, hanem saját pénzügyeit is stabilizálta. Fiatal korában felgyűlt adósságait gyorsan "ledolgozta", sőt élete végén hatalmas magánvagyona rendelkezett. Állampapírokból szerzett pénzét birtokokba fektette, és külföldön fialtatta, majd maga is bankot alapított. Csendestárs volt a lottó bevezetésénél és hadiszállítóknál, gyárakat és manufaktúrákat alapított, kísérletezett az alkímiával is. Lotharingiai Ferenc (Martin van Meytens festménye) A jóképű, a női szépségnek ellenállni képtelen Ferenc hajlamos volt a félrelépésre, de erre egyre nehezebben volt módja: gyanakvó felesége ugyanis megszigorította a császárváros erkölcseit.
Károly – leendő veje tekintélyének növelése érdekében – Ferencet magyarországi helytartónak nevezte ki. Így rezidenciája Pozsonyba került, ahonnan gyakran utazhatott Bécsbe, hogy tiszteletét tegye hivatalosan a császári családnál, nem hivatalosan Mária Teréziánál. Az ifjú főhercegnő vonzalma Ferenc iránt ekkoriban már nyílt titok volt az udvarban. Thomas Robinson bécsi brit követ 1735. júliusi jelentésében számolt be arról, hogy Mária Terézia éjszakánként a lotaringiai hercegről álmodik, nappal pedig folyamatosan róla áradozik. Az események 1735 őszén gyorsultak fel, amikor a lengyel örökösödési háborúban Leszczyński Szaniszló, a lengyel trónra francia szövetségben aspiráló jelölt hajlandónak mutatkozott lemondani trónigényéről a Habsburgok által támogatott II. Frigyes Ágost szász választófejedelem javára Lotaringiáért cserébe. Az csak a legendárium része, hogy Ferenc vonakodott volna megválni atyai örökségétől, ezért Bartenstein tanácsos kerek perec választás elé állította: vagy Lotaringiáról mond le, vagy a főhercegnőről.
A megye más településeinek is történelmi szerepük volt Magyarország életében, például Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhető. Rendkívül gazdag a megye műemlékállománya is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz műemléket és közel harmincezer hektár a megye országos jelentőségű védett természeti területe. Veszprém megye területe 4493 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 370 ezer fő. A 217 település közül jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A települések egy része "apró falu"-ként számon tartott, mintegy 30 község lélekszáma nem éri el a kétszázat. Vasúton Veszprém a Budapest-Szombathely vasúti fővonalon fekszik, amelyen naponta több gyorsvonat közlekedik. A város átszállás nélkül érhető el a szlovén fővárosból, Ljubjanaból. Veszprém - mfor.hu. A Veszprém-Győr vasútvonal részben a Cuha-patak vadregényes völgyében halad, ami magát az utazást is élménnyé teszi. A város neve eredetileg Bezprem volt, mely szláv eredetű összetett szó.
Az 1937-ben átadott Viadukt a Szent István völgyhíd nevet kapja. 1944. október vége - december 6. Veszprémben őrzik a Szent Koronát. VESZPRÉM 1945-TŐL NAPJAINKIG 1946. február 1. A köztársaság kikiáltása. 1949 Megalakul a Veszprémi Vegyipari Egyetem, ma Pannon Egyetem. 1956. Veszprém megye szekhelye . október 23-tól A veszprémiek részvétele a forradalom és szabadságharcban. november 4. A szovjet csapatok elfoglalják a várost. 1957-től Közintézmények és lakótelepek építése. 1958 Megnyitják a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot. 1967-1968 Az új városközpont kialakításának megkezdése. 1975 A vár és a belváros értékes műemléki együtteseinek felújítása. 1989-től A rendszerváltozás kapcsán kivonulnak az 1945 óta jelenlevő szovjet csapatok, Veszprém megyei jogú város státust kap, a veszprémi püspökség érseki rangra emelkedik, visszaállítják a régi utcaneveket. 2010-től A Veszprémvölgy és a belváros teljes megújítása. Forrás: Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, Balassa László - Kralovánszky Alán: Veszprém, Panoráma - Magyar városok sorozat
Budapestet közvetlen járatok kötik össze Európa számos városával, Sármellék charterjáratokat fogad a legfontosabb küldőországokból. Közúton Veszprém több országos főút csomópontjában található, ami bel- és külföldről egyaránt könnyen megközelíthetővé teszi. Budapesttel az M7-es autópálya és a 8-as gyorsforgalmi út köti össze. A fővárosból és a dunántúli városokból (Győr, Székesfehérvár, Szombathely, Siófok) 1-2 óra alatt elérhető. Veszprém Megye Székhelye – Madeelousi. Számos menetrendszerinti autóbuszjárat köti össze Budapesttel és a megyeszékhelyekkel. A várból kitűnő kilátás nyílik a városra és a szomszédos hegyekre. Bejegyzés navigáció A magyarság 1100 évvel ezelőtti honfoglalását követően megyénk kiemelkedő szerepet játszott az új államszervezet létrehozásában. Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség, a város azóta már érseki székhely. Az államalapító Szent István király és különösen felesége, Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért megyénk székhelye ma is büszkén viseli a "királynék városa" elnevezést.
| Startlap Wiki A megye kódja NUTS3 - HU213, székhelye Veszprém. A megye területe 4463 km², teljes népessége körülbelül 353 ezer fő és népsűrűsége kb. 78 fő egy négyzetkilométeren. A megye magyarországi megye a Közép-Dunántúli régióban. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. 200 Ft 5 éve hirdető 2020. 15:18 ▪ Víziszárnyas ▪ Hajdú-Bihar Szürke és fehér színű naposliba eladó 1200 ft/db áron. Mulardkacsa Napos mulardkacsa eladó 450 ft/db áron. Tojótyúk 1. 000 Ft 5 napja hirdető 2020. 15:07 ▪ Baromfi ▪ Fejér Eladó tojótyúk érdeklődni telefonon! Telefon: +36302100511 Pulyka pipe, napospulyka, parlagi pulyka Ár nélkül 2 éve hirdető 2020. 13:42 ▪ Baromfi ▪ Békés Május 20. -i keléásű kispulykják eladó. Színes parlagi fajta. Szűrke, bronz és réz pulyka. Telefon: +36207758209 Kitojt, letojt tojótyúkot keresek 250 Ft 2 éve hirdető 2020. május 20. 20:12 ▪ Baromfi ▪ Békés Kitojt, letojt tojotyukot keresek megvetelre nagyobb mennyisegben.