Igyekszünk folyamatosan alkalmazkodni az új kihívásokhoz, kihasználva az adódó, elsősorban pályázati lehetőségeket. Az Európai Unió támogatásával jelenleg is két projekten dolgozunk: az egyik infrastrukturális, nagyrészt számítástechnikai fejlesztés, a másik szakmai tartalmú, és több könyvtár együttműködésében valósul meg. Mindkét esetben a minőségi és felhasználó központú szolgáltatás elérése a cél. E rövid bemutatkozásban csupán ízelítőt tudtunk adni a köz javát szolgáló intézményünkről, de bízunk abban, hogy az érdeklődést sikerült felkelteni. Aki szeretne közelebbről megismerni bennünket, annak – lévén az Interneten barangol e pillanatban – ajánljuk szíves figyelmébe honlapunkat, melyről további bőséges információ birtokába juthat; címünk tehát a Világhálón:. Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. Kosztolányi Dezső útmutatása jut eszünkbe búcsúzóul, mely szerint "a könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az az olvasó, aki olvassa". E gondolat jegyében kívánunk mindenkinek értékes időtöltést egy jó könyv társaságában!
A település lakosságának digitális írni-olvasni tudását, elektronikus ügyintézését elősegítő tanfolyamokat szervez. Könyvtárszakmai szolgáltatások Szakmai segítséget nyújt az Önkormányzatnak a könyvtári szolgáltatások korszerűsítését, bővítését érintő pályázatok elkészítéséhez. A település könyvtári állományát szakmai szempontok alapján leválogatja, egy korszerű, használható, a település igényeihez igazodó gyűjteményt alakít ki a helyben található dokumentumokból. A szolgáltató helyen lévő állományt a megyei közös adatbázisban retrospektív módon feldolgozza, vonalkóddal ellátja. A könyvtári dokumentumok raktári rendjének biztosítása érdekében elvégzi a dokumentumok egységes felszerelését, a raktári rend kialakítását. A polcokra és a könyvtárba tájékoztató feliratokat készít. A könyvtáros személyének változása esetén, soron kívüli állományellenőrzést végez. Megyei könyvtár györgy. Könyvtárközi kölcsönzés A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagjaként többek között koordinálja Győr-Moson-Sopron megye települési könyvtárainak könyvtárközi kölcsönzését is.
Adatbázisaink Saját fejlesztésű és folyamatosan bővülő adatbázisaink (életrajzi bibliográfiák, megyei évfordulónaptár, megyei kitüntetések és kitüntetettek, nevezetes napok) mellett hatalmas kínálat érhető el kölcsönözhető filmekből és hangoskönyvekből.
Szabadság és Szerelem | Magyar Nemzeti Levéltár Szendrey Jlia versei Szendrey júlia verse of the day Szendrey Júlia ezer arca Index - Kultúr - Nekem fölizgatás és szenvedély kell Zeffirelli rómeó és júlia teljes film Szendrey Júlia most kötetbe gyűjtött összes verséből kirajzolódik a magyar női irodalom egyik első, saját jogán fontos figurája, "egy ma született 150 éves költő" életműve, ahogy az irodalomtörténészek emlegették. Akire legjellemzőbb talán az 1850-es évek Boldog szomorú dala, a Bár merre nézek: Mi a családot illeti, Kijutott abból is elég; Gyümölcstől törjék bár az ág: Ég áldása az, nem egyéb. - Igen, igen, boldog vagyok, Mindenből csak azt látom én, Csak egy hiányzik: nyugalom, Ott lenn, lenn a sír fenekén! (Szendrey Júlia összes verse. Sajtó alá rendezte, a kísérőtanulmányt, a jegyzeteket és az életrajzot írta: Gyimesi Emese. Kortárs Kiadó, 2018. ) A Szendrey Júlia-kutatáshoz kapcsolódó tudományos-ismeretterjesztő blogot itt olvashatja. (Borítókép: Wikipédia) A sokoldalú alkotó megihlette a Moholy-Nagy Művészeit Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatóit, akik öt installációt készítettek.
Az 1850-es években visszatért az irodalmi tevékenységhez, ekkor fordította magyarra a híres dán meseíró, Hans Christian Andersen műveit, így sokak gyerekkorának egyik kedvencét, A rendíthetetlen ólomkatonát is neki köszönhetjük. Azonban különc életmódjával az idő előrehaladtával sem hagyott fel, jól bizonyítja ezt, hogy 1867-ben váratlanul különvált második férjétől, ami szintén sokak szemében kiverte a biztosítékot. Ekkor már megállapították nála a méhrákot, a betegsége idején férje nem volt mellette, a kapcsolat elhidegült, Szendrey naplója alapján egyébként sem volt ez egy szerelmi házasság. Szendrey Júlia utolsó évét egy kis pesti lakásban töltötte, ahol naplóját és írásait Tóth József tanfelügyelőre, barátjára bízta. 1868. szeptember 6-án érte a halál, temetéséről apja gondoskodott, aki a Kerepesi temetőben helyezte örök nyugalomra lányát. Szendrey Júlia egész életében küzdött a hagyományos társadalmi elvárások ellen, sokkal több volt ő, mint ahogy az utókor szeret rá emlékezni: Petőfi Sándor feleségeként.
Júlia apja nem nézi jó szemmel, hogy lánya egy komédiásba szeretett bele, más vőt szemelt ki. Petőfi többször is megkéri Júlia kezét, meg is akarja szöktetni. 1847 januárjában az Életképekben közreadja a Reszket a bokor... kezdetű versét, mely így végződik: "Hogyha már nem szeretsz, / Az isten áldjon meg, / De ha még szeretsz, úgy / Ezerszer áldjon meg! " Mire Júlia azt üzeni: "1000 x Júlia". Májusban találkozóra hívja Petőfit, hogy tisztázzák egymás iránti érzelmeiket, mert ahogy írja "ha elszakasztanak tőle, ha még nem is láthatom, úgy veszve, veszve lesz minden számomra! Amikor májusban Petőfi újra megkéri kezét, a lány a költőt választja még akkor is, ha apja emiatt megtagadja a hozományt. Augusztus 5-én ülik eljegyzésüket, majd 1847. szeptember 8-án tartják az esküvőt az erdődi vár kápolnájában. Hat hétig tartó mézesheteiket Koltón, a Teleki-kastélyban töltik, ennek emlékét több Petőfi-vers őrzi. A bécsi forradalom hírére Petőfi Jókaival együtt a márciusi ifjak élére áll, március 15-én Szendrey Júlia varrja és tűzi férje mellére a kokárdát, amelyet a párizsi trikolór mintájára készített, magának pedig piros-fehér-zöld főkötőt varr.
152 évvel ezelőtt hunyt el Szendrey Júlia, akire főként Petőfi feleségeként szokás emlékezni, de ennél sokkal többet tett le az asztalra a sokszor különcként viselkedő asszony. Szendrey Júlia 1828 decemberében született Keszthelyen, ahol tisztes kort megélt édesapja a jómódú Festetics családnál volt gazdatiszt. A fiatal Júlia együtt cseperedett a nemesi család gyermekeivel, így már gyermekkorában magába szívta a magas társadalmi élet minden csínját-bínját. Már korán kitűnt kultúra iránti fogékonyságával, a Wenckheim-palotában és a mezőberényi iskolában Heinrich Heine költeményeit olvasgatta nagy figyelemmel. Apja később a Károlyi család szolgálatába állt Erdődön, Júlia oda is vele tartott, de a vidéki élet nem tetszett neki, azt unalmasnak és szürkének találta. Többre vágyott, izgalmakra, nagyvárosi életre, amit aztán meg is kapott, miután megjelent az életében a híres költő, Petőfi Sándor. Petőfi Sándorral 1846 szeptemberében találkozott először, az ifjú költő azonnal beleszeretett a szép és rendkívül művelt nőbe, akivel több közös pontot is talált: az irodalom iránti fogékonyságot és az izgalmas élet utáni vágyat.
Pest, 1856. április 14. Tavasz van és a szabadban járok Lesütött fővel csendesen, Gondolatim, mint elröppenő álmok, Úgy elmosódnak kétesen. Fejem fölött az ölelkező ágak Szerelmes enyelgéseit Nem nézem én, inkább alatt az árnyak Kísértetes rezgéseit. Talán azért van igy, mert nem sokára Nyugodni ott lenn fogok én, Keblem kihülve és szemem bezárva A sir mélységes fenekén. Nem háborítva semmi földi zajtól Megsemmisülve porlani, Megmentve végre az élet bajától Ködpáraként eloszlani. Jól sejtek-e? … vagy tán csalódom ismét, Miként csalódtam annyiszor: Hasztalan várva, hogy az élet terhét Itt hagyni rám került a sor. Igy lesz-e ismét? … s még az életkedvnek Lepkéje is majd visszaszáll, Kedveért a néhány virágkehelynek A mit lelkemben még talál? 1861. Ti boldogak ott künn a temetőben, Kik alusszátok örök éjetek; S én boldogtalan, szánalomra méltó, Hogy köztetek még most sem lehetek! Oh, mert ki nem fogy az inségnek árja, S az üldöző sors soha sem pihen, Egyik csapása a másikat éri, S ki tudja, mennyit bir még el szivem.
… (Pest, april. 8. ) BOLDOGTALAN VAGYOK… Boldogtalan vagyok nagyon, Mondhatlanúl az vagyok, És számomra menekűlés Nincs más, csak ha meghalok. És ki tudja, akkor is majd Ád-e nyugalmat a sír; Hátha e zaklatott lélek Megnyugonni ott sem bír? Hátha ott is külön válva Lelkem a testtől leszen, A miként itt az életben Kell lennie szüntelen. És mig testem porrá válva A földdel össze vegyűl, Addig lelkem összetépett Zászlóként szerte repűl, Vezéreül a viharnak Csattogtatva szárnyait, Mindenütt elül lobogva, Hol vész, pusztulás lakik? Kérlelhetlen végzet átka, – Súgja rémes sejtelem – Hogy lelkem örök időktől Így bolyongni kénytelen, Sem életben, sem halálban Nem találva nyughelyet, Mig vége nem lesz az örök, A végtelen időnek! (Pest, oct. 29. ) BÁR MERRE NÉZEK… Bár merre nézek, mindenütt Az emberek oly boldogok; Bizony, bizony még meglehet, Hogy én magam is az vagyok. Hogyis ne volnék! hisz soha Éhséget még nem szenvedék, És e földön, hol annyian Éhen halnak, ez már elég. Télen van jó fütött szobám, Nyáron fagylalt a mennyi kell; Az élet ennyi java közt Okot panaszra még ki lel?