Hetek Közéleti Hetilap - Milyen lesz a liberális világegyház? A maradék - Nyitóoldal - DAVID WILKERSON 1973-AS PRÓFÉCIÁJA Teológiailag vitatható A kereszténység nem egységes abban a kérdésben, hogy a jövendöléseknek van-e létjogosultságuk a kánon, vagyis az isteni kinyilatkoztatás (a Szentírás) lezárása után. Az álláspontok három csoportba oszthatók. Az első, talán legelterjedtebb nézet szerint a Biblia szövege éppen elégséges üzenetet tartalmaz a jövőre nézve, és aki ehhez bármit hozzátesz, bűnt követ el; a látomások kora is lezárult a Zsidókhoz írt levél 1, 1 alapján. Eszerint a teológiai álláspont szerint a prófétaság értelme az egyháztörténelem jelenlegi szakaszában nem a jövendőmondás, hanem a Jézus Krisztusról szóló biblikus tanúságtétel. Hetek Közéleti Hetilap - Vissza a jövőbe. A második nézet, amely főleg pünkösdi-karaizmatikus körökben elterjedt, hogy ma is létezik prófétai "karizma" (ún. kegyelmi ajándék: Istentől adott képesség a szolgálatra), vagyis látomások és egyéb csodás jelek által Isten megmutatja a jövőt egyeseknek, akár sokaknak.
Azok, akik elnézőek a bűnnel szemben, akik nem vesznek tudomást gonosz dolgokról és akik mindenáron az egység fenntartására törekednek, ők a szakadás igazi okozói. Krisztus igazi teste sosem volt és nem is lesz megosztott. Akik szent közösségben vannak Krisztussal azok egymással is közösségben vannak. A megosztás igazi oka a bűn! Pált és Silást azzal a váddal vitték Filippi város elöljárósága elé, hogy " Ezek az emberek ……. megháborítják a mi városunkat" ( 16:20). Az általuk okozott baj következménye az lett, hogy megverték és börtönbe vetették őket. Mi volt ez a mérhetetlenül nagy baj? Pál és Silás kiűzte a jövendő mondás szellemét egy fiatal lányból, aki " az ő urainak nagy hasznot hajtott jövendőmondásával…. Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást" ( 16:16 és 19). A látomás és azon túl - David Wilkerson. Amikor a személyes érdek bármi módon veszélybe kerül, felhangzik a "Bajkeverők! Szakadás! Az egység veszélyeztetése! " Pál és Silás leleplezett egy vallásosság köntösébe bújtatott démonikus megtévesztésen alapuló színjátékot, ami nagyon jövedelmező volt néhány ember számára, akik tudták hogyan manipulálják a megkülönböztető képességgel nem rendelkező sokaságot.
Bibliaismerő hívők. 2. A természet szülési fájdalmakban van Jelek történnek, amelyeket az emberek nem fognak tudni megmagyarázni. A természeti katasztrófák olyan gyorsan fogják követni egymást, hogy szinte elébe mennek a mi Urunk jövetelének. A Földközi tenger térségét nagy földrengések fogják sújtani, de éppen úgy az amerikai földrészt. Nagy éhínségek lesznek a túlnépesedett országokban, főleg Indiában, Oroszországban és Kínában. A készenléti élelmiszereket teljesen felhasználják, s milliók éheznek majd, sőt, éhen halnak. Egy kozmikus vihar is át fog vonulni a földön, egy fénycsóvát hagyva maga mögött, mint valami üstökös. Olyan viharok száguldanak a föld minden részén, hogy minden ember láthatja, nagy rendellenességek vannak a természetben. 3. Ítéletbe és pusztulásba merül a világ Náhum próféciája teljesedik be. Szélsőséges pornográf és szexfilmek mennek a mozikban és a TV-ben minden időben. Az újságárusok tele lesznek szennyirodalommal, az iskolák szexfilmekkel oktatják a gyerekeket.
Ám mindenek előtt azt látom a legtragikusabbnak, hogy a homoszexuálisok többsége hamarosan nem segítségért fordul többé az egyházhoz, hanem éppen ellenkezőleg: a világegyház védelmébe veszi és nagyra fogja becsülni őket, amiért bátran vállalják másságukat. A Chicagói Egyetem felmérése szerint 1988-ban a homoszexuális házasság elfogadottságát 11 százaléknak mérte (korábban ez még alacsonyabb volt), 2010-ben azonban – az amerikai történelemben először – már a lakosság relatív többsége, 46 százalék támogatta, szemben a 40 százaléknyi elutasítással. 2016-ra – miután a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta a melegházasság intézményét – ez az arány 58-36-ra változott, a támogatók javára.
Jacquie ezután Gerald állandó társává szegődött a további állatgyűjtő utakon, valamint aktívan segédkezett a jersey-i állatkert létrehozásában, majd üzemeltetésében. Hogy anyagi helyzetét fellendítse, bátyja és Jacquie tanácsára Gerald humoros, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni, sikerrel. A minden könyve végén található felhívás csatlakozásra hív és adakozásra kér. 1954-ben a könyvekből kapott pénzen újabb expedíciót vezetett Dél-Amerika dzsungeleibe. A Családom és egyéb állatfajták megjelenése, 1956-ban hatalmas sikert hozott Geraldnak. 1957-ben harmadszor, utoljára ismét Kamerunba utazott, és ezúttal már saját, leendő állatkertje számára gyűjtött állatokat. Visszatérése után ismét Margóhoz költözött, s annak kis, hátsó kertjében tartotta népes állatseregletét, amíg helyet keresett a számukra. Legnagyobb csalódására mind Bournemouth, mind Poole önkormányzata elutasította ajánlatát, hogy állatkertet hozzon létre városukban. 1958-ban azonban rátalált a Jersey Állatparkra, amely ideálisnak bizonyult álmai megvalósítására.
Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell (India, Dzsamsedpur, 1925. január 7. – Jersey, 1995. január 30. ) brit zoológus, író. Az indiai Kalkutta közelében, Dzsamsedpurban született Gerald Malcolm Durrell néven, 1925-ben. Szülei, Louisa Florence Dixie és Lawrence Samuel Durrell brit és ír felmenőkkel bírtak. Három testvére volt: Lawrence George (1912-1990) író, Leslie (1918-1983) és Margaret (1920-2007). Apja útépítő mérnökként dolgozott, és miután 1928-ban meghalt, a család hazatért Angliába, majd 1935-ben Korfu szigetére költözött. Négy évig éltek a szigeten, amely Gerry fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós Theodor Stefanides doktor hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és önironiával mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát. A második világháború alatt ismét Angliában éltek, Gerald pedig egy kisállat-kereskedésben kezdett el dolgozni.
Előfordul, hogy a művészet közvetett formában képes fellendíteni egy-egy adott hely, ország vagy város turizmusát. A Louvre zarándokhellyé vált A Da Vinci kód sikere után, a Central Parkban turisták gyülekeztek, hogy szemügyre vegyék a tavat, ahol J. D. Salinger főhőse, Holden Coulfield morfondírozott a kacsák hűlt helyén, de Dublin is rengeteget köszönhet James Joyce-nak, ahogy némely madridi, párizsi és havannai kocsma Ernest Hemingway-nek. Talán e tekintetben nem is olyan meglepő, hogy egy bizonyos Gerald Durrell regénye az egyik leginkább kedvelt, egzotikus nyaralóhellyé tette Korfu szigetét. Durrell bizonyos szempontból kakukktojás a XX. századi természettudósok közt: nem a tudomány oldaláról érkezett, mint Konrad Lorenz, vagy később Dian Fossey és Jane Goodall. Nem, Durrell elsősorban rajongó volt, szenvedélyes, kompromisszumot nem ismerő állatbarát, aki az ember alapvető törekvéseként tekintett a veszélyeztetett fajok megmentésére, mert már idejekorán, a második világháború előtt megsejtett valamit az emberi tevékenység természetromboló hatásából, mely csak tovább burjánzott a XX.
A könyv világszerte milliók kedvence lett, családok és iskolai osztályok közös olvasmányélménye, melynek révén a fotelben ülve vagy a kanapén hasalva is átélhetjük egy csodás nyaralás élményét. A könyvből és két folytatásából készült filmsorozat nagy sikerrel fut az HBO műsorán.