A közbeszédben a jelenlegi köztársaságot gyakran harmadik magyar köztársaság ként említik. Előzményei [ szerkesztés] A felsorolás a Magyarország területén megvalósult polgári demokratikus államalakulatokat veszi számba. Ezek mind köztársasági államformában működtek, alkotmányos monarchia nem volt közöttük. Első ízben 1918 -ban, az őszirózsás forradalom után lett az ország államformája népköztársaság. Az első köztársaság. Az első magyar köztársaság rövid fennállása után a Magyarországi Tanácsköztársaság nevű proletárdiktatúra időszaka következett, majd 1946 -ig formálisan visszaállították a monarchiát, de az államfő már csak kormányzói tisztet viselt. A Magyar Köztársaság kikiáltását a nemzetgyűlés 1946 elején szavazta meg, 1949. augusztus 20 -án azonban ez is átadta a helyét egy népköztársaságnak nevezett kommunista diktatúrának, amit szovjet mintára építettek ki. 1918. november 16-án hatalmas tömeg gyülekezett a budapesti Kossuth, akkoriban Országház téren, a Parlament épülete előtt, arra várva hogy végre megkapják történelmi jussukat, a szabadságot és az egyenlőséget az Európát szétzúzó, a népet kivéreztető nagy háború hosszú, kínkeserves évei után.
A népköztársaság kikiáltása előtt a Parlamentben egyszer még összeült az 1910-ben választott képviselőház néhány tagja, akinek volt kedve részt venni az ülésen, melynek egyetlen célja önmaga feloszlatása volt – eközben az idők szavát érezve a felsőház néhány jelenlévő tagja is meghozta ugyanezt a döntést. Eközben a Magyarország Nemzeti Tanácsa meghozta az ideiglenes alkotmány szerepét betöltő Néphatározatot, mely kimondta: I. Első magyar köztársaság kikiáltása. cikk Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság. Ez az állapot nem tarthatott sokáig – Magyarország a vesztesek oldalán állt a háború után, a nemzetközi közösség nem volt hajlandó elismerni Károlyi kormányát, és bármennyire is megpróbált együttműködőnek mutatkozni a Népköztársaság, emellett a gazdasági problémák sem voltak kisebbek. Így egy évvel később a város lakossága már azt nézhette végig ahogy Horthy fehér lovon hozza a reakciót, a szabadság helyébe a dölyfös urakat, ahogy visszahozza az elnyomást és a világot, amiben születése határozza meg az embert, és a politika újabb évtizedekig csak egy szűk kört szolgált.
Magyarország történelme során háromszor viselte nevében a köztársasági államformára utaló jelzőt: Magyar Népköztársaság 1918–1919, az őszirózsás forradalom után létrejött állam, amely a Tanácsköztársaság létrejöttéig állt fenn Magyar Köztársaság 1946–1949, a második világháború és a kommunista hatalomátvétel között fennálló rendszer Magyar Köztársaság, 1989-es kikiáltása óta fennálló köztársaság. Ez az állapot nem tarthatott sokáig – Magyarország a vesztesek oldalán állt a háború után, a nemzetközi közösség nem volt hajlandó elismerni Károlyi kormányát, és bármennyire is megpróbált együttműködőnek mutatkozni a Népköztársaság, emellett a gazdasági problémák sem voltak kisebbek. Így egy évvel később a város lakossága már azt nézhette végig ahogy Horthy fehér lovon hozza a reakciót, a szabadság helyébe a dölyfös urakat, ahogy visszahozza az elnyomást és a világot, amiben születése határozza meg az embert, és a politika újabb évtizedekig csak egy szűk kört szolgált. A Népköztársaság elbukott, de ez nem kisebbíti érdemeit abban amit adott; abban hogy ez volt az első állam Magyarország területén mely nem a hatalmasokért létezett, hanem a nép boldogulásáért.
A víz körforgásának ábrázolása A hidrológiai ciklus vagy ismertebb nevén a víz körforgása a Föld hidroszférájában lévő víz folytonos és természetes körforgása, amelyet a napsugárzásból származó energia tart fenn. A ciklusban részt vesznek a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a légkör és a föld víztartalma. A körforgás során a víz gáznemű, folyékony és szilárd halmazállapotban is előfordul. A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői: - napsugárzás - hőmérséklet - légnyomás - légnedvesség - szél Klímaváltozás és víz [ szerkesztés] Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a vízkörforgás jellemzőire, például a csapadék eloszlására, ezen keresztül a sivatagosodásra, árvizekre. [1] Jegyzetek [ szerkesztés]
A víz körforgása by Ákos Szirovicza
Kint van a vízből. A víz a legjobb ital. Addig lépj a vízben, míg kövét látod. Nem sok vizet zavar. Tiszta vizet önt a pohárba. A víz ellenében nehéz úszni. A víz körforgása Télen szilárd csapadék hull. A jégkristályok szép hópelyhekké tapadnak össze. Nagy hidegben a folyékony víz megszilárdul, jéggé alakul.
A legegyszerűbb empirikus beszivárgási modellek szerint az infiltráció sebessége exponenciális lefutást követ (pl. Kostjakov és Lewis), pontosabban exponenciálisan csökken az idő függvényében. A beszivárgás későbbi szakaszában már csak a gravitáció mozgatja a vizet a nedvességkülönbségből származó mátrixpotenciál különbség már nem: i = a ∙ t -b ahol i a beszivárgási sebesség, t az eltelt idő, a és b pedig tapasztalati úton meghatározott állandók. A lefolyás a víz horizontális (felszínnel párhuzamos) mozgása a felszínen vagy a felszín alatt. A lefolyás lehet lineáris (barázdás) időszakos vízfolyásonként, vagy lepelszerű. A felszín alatt folyik a köztes lefolyás ( interflow vagy throughflow). Az időszakos felszíni és felszín alatti vízfolyások előbb-utóbb eljutnak egy állandó vízfolyásba, majd a végső erózióbázisba. A végső erózióbázis sok esetben a tenger, bár léteznek lefolyástalan területek is, amelyek nincsenek összeköttetésben a világóceánnal (pl. a Dzsungáriai-medence vagy a Holt-tenger).
A mélybe szivárgás meghatározója a földkérget alkotó rétegek szerkezete, amely kétféle lehet. A vízzáró kőzetek megakadályozzák a víz szivárgását, a víztartó, vagy vízvezető képződmények viszont olyan repedezettséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a jelentős mennyiségű víz tárolását. A csapadékvíz oldja a befogadó kőzetben lévő ásványokat, annál is inkább, mivel a csapadékvízben oldott csekély mennyiségű szén-dioxid – a szénsav – növeli az oldó hatást. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet – a mélyen lévő víznek magasabb a hőmérséklete, így hatékonyabban oldja az ásványi anyagokat – változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele. A Kárpát-medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak, amelyek hazánk kedvező geológiai, hidrogeológiai adottságainak köszönhetően gyakorlatilag kimeríthetetlenek. A természetes ásványvíz a legtisztább vízforrás Az ásványvizek eredete, földtani előfordulásának sajátosságai lényegében nem különböznek az egyéb felszín alatti vizekétől, az egyetlen, de ez meghatározó különbség, hogy a víz védett, vagy nem védett, ún.
A fõleg tizenévesek körében ugrásszerûen megnõtt üdítõital fogyasztás káros hatással lehet a fejlõdõ szervezetre: fogromlást okozhat. Ez napi négy-öt deciliter -vagy ennél is több - elfogyasztott üdítõ esetén például azt is jelentheti, hogy a fogszuvasodás veszélyének kockázata akár 4-5-szöröse is lehet azokhoz képest, akik nem, vagy csak ritkán fogyasztanak ilyen italokat. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a cukor leginkább hizlaló dolog a világon. Manapság egyre többen iszunk ásványvizet is, de sokszor nem jut eszünkbe, hogy megnézzük, mit is iszunk? Pedig az ásványvíz elnevezés nem jelent feltétlenül ivóvizet! Ásványvíz lehet minden olyan víz, amelyben egyes összetevõk töménysége meghatározott értékeket meghalad. A bennük oldott különféle sók mennyisége eltérõ, ezért érdemes figyelni a palackon feltüntetett összetevõkre és azok mennyiségére. Nem mondjuk, hogy ne igyatok üdítõitalt, ásványvizet. Érdemes azonban tudnotok, hogy a csapvíz is iható! Ha az egészséges és folyamatosan ellenõrzött minõségû ivóvizet választjátok szomjotok oltására, akkor még szüleitek, vagy saját pénztárcátokat is megkímélhetitek, hiszen az ásványvizek ára a csapvíz árának több százszorosa!
A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy nagy jelentőségűek azok a projektek, amelyek révén hosszú távú adatokat lehet begyűjteni bolygónk változásairól, ezért fontos, hogy a korábban megkezdett műholdas méréseknek legyen folytatásuk.