A testület egyöntetűen a fiatal Zala Györgyöt javasolta, így a város vele újította meg az eredeti szerződést. Zala 1885. október 6 -án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Az eredeti tervektől eltérve, saját művészi alkotásává formálta a szobrot. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária. Felavatása [ szerkesztés] A szobor ünnepélyes felavatására 1890. október 6 -án került sor a Szabadság téren (ma Avram Iancu tér). Az ünnepélyen részt vettek a vértanúk családtagjai (Damjanich Jánosné, Schweidel tábornok lánya, Leiningen tábornok fia), illetve a szabadságharc tisztjei közül Klapka György. Az emlékmű utóélete [ szerkesztés] A szobor az eredeti helyén Az első világháború után, Arad Romániához csatolásakor szinte azonnal felmerült a szobor lebontásának gondolata. 1923 -ban a rongálások megakadályozása céljából bedeszkázták az emlékművet.
Azóta a szobor a világ magyarságának egyik zarándokhelyévé vált. Adatlapot készítette: szépmíves Adatfelvétel ideje: 2011-09-20 14:14:05 Kerékpár túrán jártunk a szobornádezett szép, jó állapotú. Összetett keresés Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
Arra is szükség volt, hogy 1848-1849 hősei és a szabadságharcot követő megtorlások áldozatai végre méltó helyükre kerüljenek a közemlékezetben. A művész Az aradi emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot végül Huszár Adolf nyerte meg. Huszár ekkor már ismert művész volt: Petőfi- és Eötvös-szobra ma is a fővárost ékesítik. Az aradi emlékmű tervei azonban inkább allegóriákat ábrázoltak volna, mint konkrét alakokat: középen a Hazával, mellette a Szabadság és az Áldozatkészség alakjával. Az a megállapodás született, hogy a forradalom negyvenedik évfordulójára elkészíti a szoborcsoportot, ezt azonban 1885-ös, meglehetősen korai halála keresztülhúzta. Az emlékműprojekt így egy ideig gazdátlan maradt, végül Arad városának az Országos Képzőművészeti Társulat egy új nevet ajánlott: Zala Györgyét. A szerződés éppen 1885. október 6-án köttetett meg, melyet követően Zala kissé átalakította Huszár tervét úgy, hogy az allegorikus alapkoncepciót tiszteletben tartotta. Így lett a főalak Hungária, aki mellett a Harckészség és az Áldozatkészség foglalnak helyet, akiket az Ébredő szabadság és a Haldokló harcos című szoborcsoportok öveznek.
Az aradi tizenhárom emlékezete és a Szabadság-szobor története Az 1849. október hatodikát követő éveket a konok hallgatás, az abszolutizmus nyomasztó csendje jellemezte. Tíz év kellet ahhoz, hogy a Bach-korszakot követően, 1861-ben meginduljon a gyűjtés a forradalom vértanúinak emlékére emelendő emlékmű érdekében. Nemcsak magyarok adakoztak, s ennek eredményeként 1874-ben a vár közelében, ahol tévesen a bi... Az alkotás Az aradi Szabadság-szobor teljes egészében közadakozásból összegyűlt pénzből készült. Az állam egyetlen forinttal sem járult hozzá. A szobor talpazatán az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett 13 tábornok bronz domborművét helyezték el. A szobor központi alakja egy allegorikus "szabadságot" jelképező nőalak, s mellette a talpazaton 4 szoborcsopor... Újraállítás Zala György műve a Szabadság-szobor nem más mint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megjelenítése egy tökéletes művészi alkotásba. Az impozáns szobor egy történelmi eseménynek állít emléket, de a viszontagságos idők következtében saját történelme lett.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt harminc évben nem volt ekkora tétje egy választásnak, mint most, amikor "az Európai Unió ismét egy olyan korszakához érkezett, amikor változás előtt áll", és – mint mondta – "rajtunk áll, hogy alakítói is legyünk a történelemnek, ne csak elszenvedői". Az RMDSZ elnöke szerint eljött a pillanat, amikor az EU-ban szerződéses, alapdokumentumba foglalt reformokra is sor kerülhet, de az őshonos kisebbségek védelme csak akkor lehet ennek része, "ha ott vagyunk". Ez újdonság az unió vezetői számára, mert a dél-tiroli kisebbségek vagy a finnországi svédek helyzetét rég megoldották, de a közösség keleti bővítésével új kisebbségjogi kérdések is megoldásra várnak. "Eddig nem volt, aki ezt szóvá tegye, mi építjük ezt az utat" – fogalmazott Kelemen Hunor, történelmi pillanatnak nevezve, hogy száz év után van egy olyan fórum, az Európai Parlament, amelyben a Kárpát-medencei magyar képviselők közösen dönthetnek, és "ebből az erdélyi magyarok nem maradhatnak ki".
Király András, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnökével visszatekintettünk az eltelt háromnegyed évszázadra, aminek a rendszerváltásig terjedő időszakát már ismertettük. Ezúttal a Szabadság-szobor újraállításának a történetét járjuk körbe. – Az első részt azzal zártuk, hogy amikor látta, hogy a magyarság körében is elkezdődtek bizonyos tolakodások, akkor hátralépett. Utána mi következett az életében? – Valóban hátraléptem, mert látni akartam, hogyan alakulnak a dolgok, de 1991 végétől, 1992 elejétől komolyan bekapcsolódtam az RMDSZ munkájába, és ott is ragadtam. – Mikor választották meg a szervezet megyei elnöki tisztségébe? – 1990 és 1992 között a Magyar Pedagógusok Arad Megyei Szövetségének az elnöke voltam, ami nagyon jó időszaknak bizonyult, mert a Szövetség országos vezetőségében negyedévenként találkozókat szerveztek, és valójában ott tanultam meg, hogyan kell kulturáltan vitatkozni. Hogyan add elő a véleményedet, és azt hogyan tartsd fenn sikeresen. Legyen benned annyi türelem, hogy a másiknak a véleményét is meghallgasd.
Serkenj fel kegyes nép, Mosolyog az hajnal. Aranyszál tollakkal Repdes, mint egy angyal. Ingó-bingó zöld fûszál Szépen felöltözik, Liliom, rozsával Meg is törülközik. Ammenyi fûszál van A tarka mezôbe, Annyi áldás szálljon (az ünnepelt) fejére.
Serkenj fel, kegyes nép! Mosolyog az hajnal, arany szárnytollakkal repdes, mint egy angyal. Ingó-bingó zöld fűszál szépen felöltözik, liliom rózsába meg is törölközik. Amennyi fűszál van a tarka mezőben, annyi áldás szálljon jó anyám fejére! --- Lehet még: Ingó-bingó rózsaszál
S mert Puccini évforduló nélkül is vígan ünnepelhető: január 4-én Rost Andrea és Marcelo Álvarez ad majd estet a komponista verhetetlenül, mi több, agyonverhetetlenül közkedvelt áriáiból és kettőseiből (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, jan. 4., fél nyolc). A 2009-es Haydn-év egy rendkívülinek ígérkező újévi koncerttel indul: Fischer Ádám a Londoni Filharmonikus Zenekar és Kórus élén celebrálja majd A teremtés oratóriumot (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, jan. 1., hét óra). Zenekaraink közül elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar érdemel említést, hiszen ők karácsony második napján rendezik születésnapi hangversenyüket (Zeneakadémia, dec. 26., háromnegyed nyolc), hogy azután Brahms-Prokofjev-műsorukkal újabb három ízben lépjenek a közönség elé a japán violinista, Akiko Suwanai társaságában (Zeneakadémia, dec. 27., háromnegyed nyolc; dec. 28., fél négy és háromnegyed nyolc). A Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusok az Unicef zenei nagyköveteiként adják majd Bach h-moll miséjét (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, dec. 23., fél nyolc), s szintén Bach műveiből szemelget a Magyar Rádió Helmuth Rillinget vendégelő ének- és zenekara (Zeneakadémia, dec. 22., fél nyolc), és Vashegyi György Purcell-Orfeo-alakulata is (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, dec. 22., fél nyolc).
A Kodály-centenáriumra kiadott lakklemezek létrejöttéhez annakidején nagy segítséget kaptam Kodály Zoltánné Péczely Saroltától, aki a tudományosan még feldolgozatlan kéziratanyag (kották, gyűjtőfüzetek, tudományos jegyzetek stb. ) használatát és részbeni kiadását segítőkészen lehetővé tette. Rajeczky Benjamin – akitől a kiadásra a legtöbb tanácsot kaptam – már nem él, s szintén eltávozott az élők sorából Sztanó Pál. Neki nemcsak a lemez kivitelezésére vonatkozó technikai tanácsért és a hangmérnöki munkák vállalásáért tartozom köszönettel, hanem azért is, mert a fonográffelvételek az ő hangrestaurátori szakértelmének köszönhetően hallhatók, illetve váltak azzá. Munkáját az új kiadáshoz Németh István vette át, aki a fonográfhengerek digitalizálását és az újabb szükséges tisztításokat is elvégezte.