Nagy Magyarország térképe - YouTube
Vásárlóink küldték műanyag táblás térképeikről "Hát mikor kész lett, leültem, csak néztem és sírtam... a fájdalomtól... de a boldogságtól is... Köszönöm Nektek, hogy megalkottátok! " D. Eszter - L méretű térkép "Megrendeltem. Megérkezett. Felragasztottam a falra és csodálatos! Öröm ránézni erre a tökéletes földrajzi egységre. Trianon előtti nagy magyarország térkép. " - rbert XL méretű térkép a tornác falán - S. Lukács L méretű térkép a nappaliban - H. Miklós XL méretben a nappali falán - P. Patrik Gyakran Ismételt Kérdések Lehet-e keretezve kérni a térképet? Sajnos mi nem foglalkozunk keretezéssel, felrögzítéssel, ezeket a feladatokat mindenkinek magának kell megoldani. Milyen falra lehet közvetlenül felragsztani a műanyag táblás térképeket? Olyan falakra, melynek a felülete megfelelő szilárdságú: csempe, fa, beton. Jó minőségű vakolt, glettelt falakra is fel lehet, de lehetőleg minél nagyobb felületen érdemes ragasztani, hogy eloszoljon a terhelés és ne essen le a gletteléssel együtt. Ilyen esetben érdemes táblánként 3-3 bognár fejű szeget beleütni felrakás után, hogy az is segítse a tartást az idő múlásával.
2021-06-04 10:00 A Trianoni békediktátum évfordulójára jelentetjük meg az online Nagy-Magyarország térképet, amelyen a nagy magyarok nevei is szerepelnek. Nagy magyarország térkép letöltés. Nagy-Magyarország A Trianoni békediktátummal határon túlra került magyarok éppúgy a magyar nemzet részei, mint a Belső-Magyarországon maradtak. A Nagy-Magyarország térkép – nagy magyarok bejegyzés először a Rovás Infó jelent meg. Forrás: Tovább a cikkre »
Borítókép: Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója és Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója (b-j) a kommunizmus áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón a Rákoskeresztúri új köztemető látogatóközpontjában 2020. február 21-én Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A kommunizmus áldozatainak emléknapja 2010. február 25. 10:10 Múlt-kor Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek Kovács Béla elhurcolására, és a kommunizmus áldozataira. Hiányzik a köztudatból 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is. A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 évi kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében Budapesten, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkjában szerdán. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kommunizmus olyan velejéig romlott eszme, amely a legkisebb mértékben sem tiszteli az emberi méltóságot. Ehhez képest manapság is sokszor hangzik el a közbeszédben a kommunizmus emlegetése, akár egy olyan mondat is, hogy " köztük még helye van a kommunistáknak, de akár még a fasisztáknak is " – célzott Márki-Zay Péternek, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének egy kijelentésére a politikus. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy aki demokrata, az automatikusan antikommunista és antifasiszta. Az államtitkár felidézte, hogy 1950 és 1953 között Magyarországon egymillió ember ellen indult büntetőeljárás és 300 ezer embert ítéltek el. A második világháborút követően a kommunisták 800 ezer embert hurcoltak el kényszermunkára, a gulágra és málenkij robotra, az '56-os forradalom után pedig 200 ezren menekültek el az országból – mondta.
Emlékeztetett: a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján arra emlékezik az ország, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték. A politikus nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, és önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált – mondta. Barcza Attila, a Fidesz soproni országgyűlés képviselője úgy fogalmazott: a meggyilkoltak, kivégzettek elüldözöttek és minden terrort elszenvedett magyar nevében elfogadhatatlannak tartja, hogy " 32 évvel a rendszerváltás után ma is vannak a baloldalon olyanok, akik a kommunizmus áldozataiból gúnyt űznek, és már ki is mondják azt, hogy kommunisták és fasiszták képviseletét is felvállalják ". Szerinte ennek intő jelnek kell lennie, hogy kötelesség megvédeni a mai szabadságot és magyarként kötelesség nemet mondani azokra a "birodalmi törekvésekre", amelyek magyar kultúrát és identitást veszélyeztetik. Felelősségünk minden olyan kísérlet, szervezkedés ellen fellépni, amely az embertelen rezsim visszatérését, hatalomra jutását eredményezné – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő csütörtökön a hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeumban szervezett rendezvényen azt mondta, hogy az emlékezés és az emlékeztetés mindig az utódok, a fiatalok felelőssége, kötelessége. Mi fiatalok félelem nélkül beszélhetünk, hiszen nekünk megadatott, hogy a rendszerváltoztatás után váltunk nagykorúvá – mondta a Fidesz elnöki stábjának vezetője. Balog Zoltán szerint a kommunizmus benne van a jelenben, és benne lehet a jövőben is. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke az emléknapon ezzel magyarázta, hogy még ma is nehéz emlékezni az üldözöttekre. A Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban arról beszélt, hogy ebből az alkalomból nemcsak a múltra emlékeznek, hanem a jelenre is, mert a kommunizmus szelleme ugyancsak megtalálható volt a 2004. december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményében, és a 2006. októberi tüntetéseket szétverő rendőri brutalitásban.
A demokratikus pártok azt gondolták, hogy ha az egyre nagyobb szovjet nyomás ellenére valahogy ki tudnak tartani a II. világháborút lezáró 1947-es békeszerződés hatályba lépéséig, akkor a Szviridov altábornagy által dirigált megszálló szovjet csapatoknak távozniuk kell az országból. A kommunisták viszont éppen ezért minél előbb szét akarták robbantani a kormánykoalíciót. Középen Vlagyimir Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet alelnöke, aki fedezte a kommunista hatalomátvétel minden mozzanatát / Fortepan / Bauer Sándor Kovács Béla orosz letartóztatása azért volt különösen égbekiáltó, mert egy mentelmi joggal bíró, megválasztott magyar parlamenti képviselőről volt szó. A kisgazda politikust a Szovjetunióba hurcolták, majd húsz év börtönre ítélték. 1953-ig a gulágon tartották fogva, majd a hírhedt moszkvai Ljubljankába vitték. Csak 1956 tavaszán, a pillanatnyi nemzetközi enyhülésnek köszönhetően nyerte vissza szabadságát. A sanyarú körülményeket Kovács nehezen bírta, szívinfarktuson és agyvérzésen is átesett.