Nézz fel! Ki itt belépsz… egy lovagregénybe csöppensz A Déli pályaudvar mellett, az Alkotás utca és a Nagyenyed utca sarkán egy feltűnő épület szemlélte négy évig, iskolába igyekvő lépteim. Az utolsó reggelen, ahogy kanyarodott velem az 59-es villamos fel a hegyre, még éretlenként ennek a háznak ígértem meg, hogy visszafelé jövet már érettségizettként lát! A történet azonban jóval régebben kezdődött, mondhatni a világ teremtésével. A Vérmezővel szemben, az Alkotás-, Nagyenyed- és Kék Golyó utcák, illetve a Magyar jakobinusok tere által határolt tömb az 1800-as évek elején Heinrich lovassági kapitány tulajdonába került. A mai Magyar jakobinusok tere 5. helyén álló épület timpanonjába egy olyan istenszobrot rendeltetett, mely a világ teremtésének pillanatát ábrázolja. OTP Bank fiók XII. kerület Alkotás utca elérhetőségei Budapest XII. kerület - ügyintézés (BudapestInfo.EU). Az azóta elpusztult házat így Teremtés-háznak nevezték el a németajkú budai polgárok. Magyar nyelvre történő félrefordításának eredményeként született meg "teremtés" helyett az "alkotás", mely, azóta is ennek a forgalmas utcának névadója lett.
Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language. Alkotás utca budapest 4. Az Alkotás utca 11. számú ház, mind tulajdonosi hátterét, mind építészeti és technikai megoldásait (gáz, elektromos áram, lift) tekintve igencsak modernnek számított 1912-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik dinamikusan fejlődő fővárosában, az akkor még hézagosan, főként szanatóriumokkal, kisvendéglőkkel, egyemeletes bérházakkal, nyaralókkal beépített Kis-Svábhegy aljában. A Nagy és Benedict Műépítészek által készített terveket 1911 márciusában hagyják jóvá, s az épülő négyemeletes ház tulajdonosa az akkori Budapest korzóján, az Andrássy úton irodát üzemeltető, gyalui Rosenberger Mór vezérigazgató által gründolt, "Értékesítő és Építő Részvénytársaság által alapított I. Társasház Szövetkezet" lett. A Társasházba 100 koronáért lehetett részjegyet vásárolni, s 20 részjegyért már kétszobás lakást.
A közeledő autóbusz valószínűleg egy 8-as járatszámú Ikarus 620-as.
Azonban Cathry Szaléz legnagyobb alkotása – a fogaskerekű mellett – több magyarországi híd felépítése volt. Cathry Szaléz társával 1885-ben pályázott a vásárosnaményi Tisza híd felépítésére, amelyet el is nyert, és el is készített. Ez után Pozsonyban, az ottani Duna híd elképzeléseknél tűnt fel a neve. Az 1880-as évek második felében egy osztrák nyugalmazott altábornagy, nevezetesen Dunst Gusztáv engedélyt szerzett egy Pozsonyt és Sopront összekötő vasút építésére. A beruházás része lett volna egy Duna híd, amelynek terveit Cathry Szaléz Ferenc készítette el. Az altábornagynak végül nem sikerült a szükséges tőkét összeszednie, sőt maga is annyira eladósodott, hogy később öngyilkosságba menekült, de e vasúttársaság részére készített Cathry féle terv annyira meggyőző volt, hogy amikor az állam átvette a pozsonyi hídépítést, nemcsak a Cathry féle tervet vették át, de Cathry Szaléz Ferencre bízták a híd megépítését is. A pozsonyi Ferenc József híd Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, TFGY 8236.
Azonban a legutóbbi felújításkor sikerült úgy rendbe hozni a szerkezetet, hogy a villamosok továbbra is bátran közlekedhetnek rajta. Átadása után gyakorlatilag új városrész született. Buda a Gellért-hegytől délre tulajdonképpen beépítetlen volt, néhány épület árválkodott csak itt. A híd azonban elérhetővé tette az addig szinte üres, a Gellért-hegytől délre eső területeket, ezáltal megteremtette a mai XI. kerületet. A XX. század első évtizedeiben kiépült a Gellért-hegy déli oldala, a mai Bartók Béla út és a Móricz Zsigmond körtér környéke. A budai hídfő szinte üres volt. Ma a Gellért tér egy nyüzsgő pontja a városnak (Fotó: Both Balázs/) Az egykori Ferenc József híd sok más érdekességet is rejt. Bár harmadik állandó budapesti Duna-hídként épült meg, ma mégis neki van a legöregebb szerkezete a fővárosi dunai átkelők között. A Lánchíd mai szerkezetének tervei ugyanis az 1910-es években készültek, amelyek alapján a híd vasszerkezetét 1913–1915 között kicserélték. A Margit hidat is módosított szerkezettel építették újjá a II.
Előtte a folyam, az új híd, Még rajta zászlók lengenek: Ma szentelé fel a komoly hit S vidám zenével körmenet Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet. (Arany János: Híd-avatás, 1877) Szabadság híd Tervezésekor még Vámház, Fővámház, illetve Fővám téri hídnak nevezték, azonban a milleniumi ünnepségek során végül Ferenc József uralkodóról nevezték el és az ő jelenlétében adták át 1896-ban. A német kivonulás során a hidat felrobbantották, a korábbi hídszerkezet egyes részei pedig mind a mai napig láthatóak alacsony vízállásnál. Újjáépítését követően politikai okokból nem tarthatta meg eredeti nevét, így 1946-tól Szabadság lett a hivatalos megnevezése. Erzsébet híd A II. világháborúban felrobbantott és ma már eredeti formájában nem látható Erzsébet hidat a pályáztatása idején még Eskü téri hídnak nevezték, az 1903-as átadásakor viszont már Erzsébet királyné után nevezték el, aki néhány évvel korábban, 1898-ban lett merénylet áldozata, Genfben. A 20. század első felében ezáltal a Habsburg uralkodóról, Ferenc Józsefről és feleségéről, Erzsébetről elnevezett két Duna-híd ívelt át egymás mellett a folyón.
2022. január 18. 16:37 MTI 76 éve, 1946. január 18-án adták át Budapesten a Kossuth hidat. Az avatáson Tildy Zoltán kormányfő, Gerő Ernő közlekedési miniszter, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről a szovjet Levuskin és Trajin tábornokok, Townsend amerikai ezredes és Edgecumbe brit tábornok voltak jelen. A József Attila úszódaru beemeli a Kossuth híd egyik hídelemét, 1946 (Kép forrása: Fortepan/ Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény) Budapest ostroma alatt a szovjet Vörös Hadsereg elől Budára visszavonuló németek a főváros két partja közötti összeköttetést biztosító valamennyi hidat felrobbantották. Vereségüket ez sem tudta meggátolni, az utolsó, Budán ellenálló egységek 1945. február 13-án tették le a fegyvert. A szovjetek a két oldal összeköttetésének megteremtése érdekében 1945. március-április folyamán a Margit híd mellett ideiglenes hidat vertek, majd a Fővám térnél a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, a Boráros térnél pedig a Horthy Miklós (ma: Petőfi) híd roncsaira szükséghidakat eszkábáltak.
A hidat Ferenc Józsefről nevezték el, és maga a király avatta fel. Nem sokkal később, 1891 februárjában a híd építésében játszott szerepéért az uralkodó Cathrynak a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Érdekes, hogy az elismert mérnökről még kitüntetése kapcsán sem készült fotó és sehol másutt sem sikerült róla képet fellelni. Ma csak egy emléktábla őrzi a nevét Cathry Szaléz Ferenc nevéhez még egy jelentős Duna híd kötődik, mégpedig a Mária Valéria híd. Ezt a hidat nem ő tervezte, mert azt egy vasúti híd típusterv alapján építették (amelyet Feketeházy János dolgozott ki, róla itt írtunk:), de Cathry cége meghívásos pályázaton nyerte el az építési munkákat. A hidat két év alatt 1895-re minden probléma nélkül fel is építették. A Mária Valéria híd, amelyet Feketeházy János terve szerint, de Cathry Szaléz és fia, Cathry Ede épített Forrás: Fortepan, Korenchy László Időközben pályázatot nyújtott be az Eskü téri hídra is, azaz a mai Erzsébet híd elődjére. A terv, amelyet a Magyar Államvasutak gépgyárával és Schickedanz Alberttel közösen nyújtottak be, alapvetően más elképzelést követett, mint akár a nyertes, akár a később felépült híd, ők ugyanis egy három nyílású rácstartós hidat álmodtak a mai Erzsébet híd helyére.
A híd kapuzatát a Szent Korona másolata és a történelmi magyar címer ékesíti (Jászai Csaba felvétele) Borítókép: Budapest, 1962. augusztus 14. A Szabadság híd a Gellért-hegy felől. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-835114 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Hajóforgalom a Dunán (MTI Fotó) A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78, 1 méteresek, a hídpálya szélessége 20, 1 méter. Teljes hossza 331, 2 méter, amivel Budapest legrövidebb Duna-hídja. A budai hídfő a Gellért-hegy tövében (MTI Fotó: Lajos György) A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották. A hiányzó középrészt az épen maradt pillérek között csakhamar pótolták. Újjáépítése, amelyet Széchy Károly és Haviár Győző vezetett, 1946 augusztusára fejeződött be, s akkor kapta mai nevét is. A hídépítő munkások ebédje (MTI Fotó: Rózsa László) A hidat 1985–86-ban teljesen felújították, és 1987-ben – a Duna-part részeként – világörökségnek nyilvánították. 2007–2008-ban – a 4-es metró építésével egy időben – újabb, teljes körű felújítása, műemléki rekonstrukciója is megtörtént. A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti.