chevron_right Felmondási idő munkavállalói felmondás esetén 2019. 11. 29., 16:21 0 Tisztelt Szakértő! Ha munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát és a munkáltató nem kíván élni a 30 napos felmondási idő letöltésével, akkor automatikusan megszűnhet-e a munkaviszony a felmondás közlésének a napjával vagy a munkáltatónak be kell nyelnie a 30 napos felmondási időre járó bér és cafetériafizetési kötelezettséggel, illetve a felmondási idő alatt keletkezett plusz szabadság kötelezettségeit? Ez a cég számára kész ráfizetés. Ha megszünteti a felmondás közlésének napjával a cég a munkaviszonyt, a munkavállaló megtámadhatja-e a kiléptetést a felmondási idő hiánya miatt? És mi van abban az esetben, ha a munkáltató már kiadott egy tudomásulvételről szóló nyilatkozatot, melyben megírta, hogy a felmondási idő letöltésére igényt tart, azonban az előzetesen jóváhagyott szabadságait kiveheti, de a munkáltató meggondolja magát, mert a munkavállaló már csak a levegőt rontja és inkább már nem is akarja látni őt?
chevron_right Felmentési időre járó távolléti díj számítása és igazolások kiadása 2017. 04. 01., 23:43 0 Tisztelt Szakértő! Munkáltatói felmondás esetén a felmentési időre járó távolléti díj számítása hogyan történik? A dolgozónak 03. 31-ével felmondott a munkáltató, a felmondási idő 35 nap, így 05. 05-én szűnik meg a munkaviszonya. A teljes felmondási időre felmentették a munkavégzés alól. (Havi alapbéres munkavállaló bruttó 295 ezer forint fizetéssel. ) Az utolsó munkában töltött naptól (03. 31. ) számítva 5 munkanapon belül le kell számfejteni a távolléti díját a felmentési időre, és ki kell adni az igazolásokat? Az áprilisi távolléti díj a havi alapbére? Május 5-éig 4 munkanap van, jól gondolom hogy a havi alapbér/munkanapok számával, és szorozva 4 munkanappal (295. 000/ 22 * 4)? A munkaviszonyról az igazolásokat kiadhatóm április elején, hisz a biztosítási jogviszony májusban szűnik meg, és erre az időszakra ugye távolléti díj illeti meg, amit előre le kell számfejtenem? Köszönöm!
Felmentési időre járó távolléti díj számítása! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) szerint a távolléti díj számításánál a közalkalmazottat a Kjt. 70-75. § szerint megillető illetménypótlékokat kell figyelembe venni. Ami ezek közül folyamatosan jár, azt az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell beszámítani, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megelőző hat hónapban milyen összegben járt, hanem teljes összegben, mindig része a távolléti díjnak [Kjt. 80. § (3) bek. ]. A kérdésben említett speciális pótlékok állandó jelleggel járnak, így ezekre is ezt a szabályt kell alkalmazni. Viszont mindig csak a kifizetéskor aktuális pótlékokat kell beszámítani, így ha az egyik pótlékra már nem jogosult a munkavállaló, akkor az nem része a távolléti díjnak. A munkavállalót tehát munkavégzés hiányában is megilletheti díjazás. A távolléti díj kifizetésével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt. ) által meghatározott esetekben tartozik a munkáltató [Mt.
A kollektív szerződés nem térhet el a munkavállaló hátrányára a Munka Törvénykönyvétől Amennyiben nem váltott műszakban, de éjszaka végez munkát a munkavállaló, akkor a Munka Törvénykönyve 146. § (1) bekezdése alapján 15 százalékos éjszakai pótlékra jogosult. Bérgarancia Alap Munkahelyem 6 havi munkabéremmel tartozik, felmondtam, így most már végkielégítésem összege is növelte a tartozás. Nem vitatják a tartozást, fizetési nehézségükre hivatkozva nem fizetnek. Munkaügyi bíróságon keresetet adtam be a cég ellen. Tudomásomra jutott, hogy a céget fel akarják számolni. Úgy tudom, hogy felszámolás esetén a béreket rendezhetik a bérgarancia alapból Van -e esély hogy az összes elmaradt pénzem megkapjam? A Bérgarancia Alapból nyújtható támogatás összege maximálva van, mégpedig munkavállalónként a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszerese. Ez az átlagkereset 2003-ban a KSH közzétett adatai szerint 137. 200 Ft volt havonta. Az alapból a bérfizetési napon fennálló bértartozásokra nyújtható támogatás, tehát ez a végkielégítést nem fedezi.
Ami a távolléti díj esedékességét illeti, az Mt. a távolléti díj fizetésének leggyakoribb eseteiben maga határozza meg az esedékesség irányadó időpontját. Távollét esetén a távollét kezdetének időpontja, végkielégítés esetén a munkáltatói felmondás közlésének időpontja vagy jogviszonyváltás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkaviszony megszűnésének az időpontja, míg kártérítés esetén a kár bekövetkezésének időpontja, vagy ha ez utóbbi korábbi időpontra esik, akkor a munkaviszony megszűnésének időpontja az irányadó [Mt. Az alapbér esetleges változásaira figyelemmel a munkavállaló hosszabb távollétének esetére a törvény kivételt is megfogalmaz. Ilyenkor a távollét módosítást követő tartamára már az új összeg figyelembevételével kell kiszámolni a távolléti díjat. A törvény nem fűz további korlátot ehhez a szabályhoz, a távolléti díj összege tehát az alapbér csökkenése és emelkedése esetén is igazodik a bérváltozáshoz. Havi bérrel díjazott munkavállalók esetén a távolléti díj meghatározott időszakra járó összegét az általános munkarend szerinti munkaidő alapján számított egy órára járó bér alapulvételével kell kiszámolni.
A végkielégítés mértékét az Mt. 77. § (3) bekezdése határozza meg, a rendelkezésből kiolvasható, hogy adott tartamú munkával töltött idő után hány hónapra járó távolléti díjat kell kifizetni a volt munkavállalónak. A hatályos szabályok alapján a munkavállalónak legalább 3 évet kell a munkavállalóval munkaviszonyban eltöltenie, hogy végkielégítésre legyen jogosult. Ha a munkáltató a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 évben mond fel a munkavállalónak, a végkielégítés mértéke nő. A munkáltató nem köteles végkielégítést fizetni, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjas vagy a felmondást a munkavállaló magatartása vagy nem egészségügyi okkal összefüggő képessége indokolta. A felek munkaszerződésükben csupán a munkavállaló előnyére térhetnek el a végkielégítés törvény által meghatározott szabályaitól. Ezzel szemben kollektív szerződés szabadon állapíthat meg a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket, akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet, a jogosultságot feltételhez kötheti, határozott idő lejárta esetére is kikötheti.
- Szervetlen természetű oxidról van szó, amelynek oxigénaránya 1: 1, így bináris faj. - Oldhatatlannak tekinthető ammóniában, acetonban, éterben és alkoholban, valamint egyéb szerves jellegű oldószerekben. - Vízben való oldhatósága nagyon alacsony, standard hőmérsékleten (25 ° C) körülbelül 0, 0053 g / 100 ml, és a hőmérséklet növekedésével növekszik. - A legtöbb savban oldhatónak tekinthető; a sárga forma azonban nagyobb reakcióképességet és nagyobb oldódási képességet mutat. Higany(I)-oxid – Wikipédia. - Ha a higany-oxid levegőnek van kitéve, lebomlik, míg vörös formája fényforrások hatására. - Ha a bomlás hőmérsékletére melegszik, erősen mérgező higanygázokat szabadít fel. - A higany csak 300-350 ° C-ra melegítve nyereséges sebességgel kombinálható oxigénnel. Alkalmazások Az elemi higany előállításának előfutáraként használják, mivel meglehetősen könnyen bomlási folyamatokon megy keresztül; viszont ha lebomlik, oxigént termel gáz formájában. Hasonlóképpen, ezt a szervetlen természetű oxidot szokásos titrálási vagy titrálási szerként használják az anionos fajokhoz, annak a ténynek a következtében, hogy olyan vegyület keletkezik, amely nagyobb stabilitást mutat, mint a kezdeti formája.
Mindkét forma tetragonális lesz 10 GPa nyomás felett. A cinnabar szerkezete primitív hexagonális sejteken (hP6) alapul, trigonális szimmetriával, amelyek spirális tengelye balra van orientálva (P3 2 huszonegy); másrészt a montrodit szerkezete ortorombos, egy primitív rácson alapul, amely a három tengelyre merőleges csúszó síkokat képez (Pnma). Ezzel szemben a higany-oxid két formája vizuálisan megkülönböztethető, mert az egyik vörös, a másik sárga. Ez a színbeli megkülönböztetés a részecske méreteinek köszönhető, mivel a két alakzat felépítése azonos. A higany-oxid vörös formája előállítható a fémes higany oxigén jelenlétében 350 ° C körüli hőmérsékleten történő melegítésével vagy higany (II) -nitrát (Hg (NO 3) 2). Ugyanígy ezen oxid sárga alakjának előállításához felhasználható a Hg-ion kicsapása 2+ vizes formában bázissal. Tulajdonságok - Olvadáspontja körülbelül 500 ° C (773 K-nak felel meg), amely felett lebomlik, és moláris tömege vagy molekulatömege 216, 59 g / mol. - Szilárd aggregációs állapotban van, különböző színekben: narancssárga, piros vagy sárga, a diszperzió mértékének megfelelően.
A higany(II)-klorid (vagy szublimát, INN: mercuric chloride) a higany klórral alkotott egyik vegyülete (a higany oxidációs száma +2). Képlete HgCl 2. Színtelen, rombos kristályokat alkot. Por alakjában fehér színű. Könnyen szublimál. A higany(II)-klorid gőzei erősebb hűtés hatására közvetlenül szilárd anyaggá alakulnak. Vízben oldható, különösen forró vízben oldódik jól. (100 g víz 20 °C-on 6, 6 g, 100 °C-on 54 g higany(II)-kloridot old. ) Feloldódik glicerinben is. A vizes oldatának íze fémes, fanyar. A vizes oldatának kémhatása hidrolízis miatt savas. Gáz halmazállapotban lineáris szerkezetű molekulákat alkot. Erős méreg. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] A higany(II)-klorid vizes oldata savas kémhatású, de nátrium-klorid hozzáadásakor semleges kémhatásúvá válik. Ekkor ugyanis egy olyan komplex higanyvegyület képződik, amely nem hidrolizál. A vegyület vizes oldatát a magnéziumpor redukálja, higany válik ki. Más, a higanynál pozitívabb fémek (például réz, vas, nikkel) is higanyt tesznek szabaddá a higany(II)-klorid oldatból.