fokozat) Bessenyei Ferenc (1919–2004) színész (1953, 1955; mindkettő II. fokozat) Bihari József (1901–1981) színész (1951, 1953) Bognár Géza (1909–1987) villamosmérnök, politikus (1949; 1956, m; mindkettő II. fokozat) Bognár Rezső (1913–1990) kémikus (1948, II. fokozat; 1962, I. fokozat) Bruckner Győző (1900–1980) kémikus, gyógyszervegyész (1949, 1955; mindkettő I. fokozat) Buzágh Aladár (1895–1962) kémikus (1949, 1954; mindkettő I. fokozat) Csoóri Sándor (1930–2016) költő, esszéíró, prózaíró, politikus (1990, 2012) Csók István (1865–1961) festő (1948, m, I. fokozat; 1952, II. fokozat) Darvas Iván (1925–2007) színész (1978, 1998) Darvas József (1912–1973) író, politikus (1956, I. Magyar kossuth díjasok tv. fokozat; 1960, II. fokozat) Egerváry Jenő (1891–1958) matematikus (1949, 1953; mindkettő II. fokozat) Erdei Ferenc (1910–1971) agrárközgazdász, szociológus, politikus (1948, 1962; mindkettő II. fokozat) Erdey László (1910–1970) kémikus (1951, 1958; mindkettő II. fokozat) Erdey-Grúz Tibor (1902–1976) fizikus, kémikus, politikus (1950, II.
Szarvas József 2012-ben a Budavári borfesztiválon Született 1958. június 5. (64 éves) [1] Debrecen Állampolgársága magyar Foglalkozása színész Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (1983–1987) Kitüntetései Jászai Mari-díj (1992) Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1992) Ajtay Andor-emlékdíj (1994) Kaszás Attila-díj (2008) Magyarország Érdemes Művésze díj (2012) Magyar Arany Érdemkereszt (2014) Magyarország Kiváló Művésze díj (2017) Kossuth-díj (2021) [2] Színészi pályafutása Aktív évek 1977 – Híres szerepei Cingár Üvegtigris Üvegtigris 2. Üvegtigris 3 Pista Zimmer Feri Zárzorró Papírkutyák Berkics László A mi kis falunk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvas József témájú médiaállományokat. Szarvas József ( Debrecen, 1958. június 5. –) Kossuth - és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. Életpályája [ szerkesztés] 1977–1983 között segédszínész volt szülővárosában. 1983–1987 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult Horvai István osztályában. Magyar kossuth díjasok teljes. 1987–1997 között a Vígszínház tagja, 1997–2001 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze, 2001–2002-ben szabadfoglalkozású művész volt.
(Ez még érdekelheti: Áder János: képesek vagyunk-e jobban összefogni a közös ellenséggel szemben? Megtartotta ünnepi beszédét a köztársasági elnök) (MTI) adomány kitüntetés Kossuth-díj Köztársasági elnök Jászai-Mari díj Liszt Ferenc-díj Ybl Miklós-díjas Áder János
fokozat; 1999; 2019 Kossuth-nagydíj) Kétszeres Kossuth-díjasok [ szerkesztés] Ács Ernő (1907–1991) fizikus (1952, 1954, mindkettő I. fokozat) Benjámin László (1915–1986) író, költő, politikus (1950, 1952; mindkettő II. fokozat Bernáth Aurél (1895–1982) festő, író (1948, II. Adó 1 1 százalék lista Dermesztő hajsza teljes film sur imdb imdb Allami horgasz engedely 2019 ár István várdai
De valójában Isten, vagy egy gonosz demiurgosz lelke sem lebeg a sötétség felett – nemcsak a teremtés, de a Teremtő is visszavétetik. Itt érintkezik a film az Isten haláláról hírt hozó Nietzschével, akire a téboly, az elbutulás sötétsége akkor zárult rá, mikor meglátta Torinóban a megkínzott konflislovat és átölelte a nyakát. A teremtményekkel való szolidaritásnak ez a gesztusa (és talán annak reménytelensége) váltotta ki hátra lévő életének örökös éjszakáját. De persze – noha ezt a történetet elmondják a film elején – a filmbeli ló nem az a ló, s az ember – bár ő is veri a lovát – sem a torinói konfliskocsis. A napok egyhangúságát két látogatás oldja. Az egyik a pálinkát vásárló szomszéd, aki nagy monológot mond a világ romlásáról, az igaz emberek reménytelen helyzetéről, s "azok" – a hatalmasak, a gonoszak – sátáni győzelméről. A másik a cigányok váratlan megjelenése, akik féktelen jókedvükkel kínálják egy boldog és gondtalan élet lehetőségét, de egyikük, egy próféta külsejű öreg szentkönyvet is ajándékoz a lánynak, amelyből ő aztán szótagolva silabizálja a megszentségtelenített hely reguláját.
A cselekmény apa és lánya hat napját öleli fel, ám ezeket a napokat az egy-két beállításból rögzített, ismétlődő, rutinszerű alapcselekvések (öltözés, étkezés, utazás a lóval), valamint a tőmondatokból, szavakból álló rövid dialógusok jellemzik. Tarr Béla állandó alkotótársa, Víg Mihály egyetlen vezérmotívumra épülő filmzenét készített, amelynek részletei vissza-visszatérnek a film során. A torinói ló hangkulisszáját a rövid dialógusok és a zene mellett a süvítő szél határozza meg a játékidő nagy részében, és a minden létezőt, illetve az ember emberségét elpusztító kataklizmát szimbolizálja. A filmhang pedig azért is fontos, mert miután az utolsó jelenetben kialszik a fény, a szereplőket és a külvilágot csupán hallhatja a befogadó. Mivel a fény az analóg és a digitális filmnek is az alapja, így Tarr Béla művének végére valóban megszűnik létezni maga a film médiuma is; az utolsó jelenet kvázi rádiójátékként hat. A torinói ló Kovács András Bálint és Schubert Gusztáv szerint is fordított teremtéstörténet.
Alighanem sokan megfilmesíthetetlenek tartanák őket: túl absztraktak, túl gondolatiak, túl elvontak. Hogyan lehet mégis megjeleníteni a kiüresedettséget vagy épp azt, hogy már semminek nincsen jelentősége? Tarr Béla utolsó egész estés filmjében sem riadt meg a kísérletezéstől és az absztrakciótól. A torinói ló ban már gyakorlatilag alig van bármi, amit hagyományosan cselekménynek neveznénk. Lecsupaszítja két szereplőjének, Ohlsdorfernek (Derzsi János) és lányának (Bók Erika) 19. századi tanyasi életét. A százötven perces film összesen harminc snittből áll, a hosszú beállítások ugyanazokat a hétköznapi cselekvéseket mutatják meg: felkelés, öltözés, vízhordás, főzés, evés, a ló gondozása. Ezeket viszont szinte hipnotikus részletességgel, újra és újra – kicsi, de fontos különbségekkel. A szereplők gépiesen teszik a dolgukat. Nem beszélnek, nincs már mondanivalójuk. A legelső szó a huszadik perc után hangzik el, és az is csak ennyi: "Kész. " Ez történetként önmagában valóban nem sok. Lassacskán azonban nyilvánvalóvá válik, hogy nem kevesebbet, mint a teremtett világ utolsó hat napját látjuk – egyfajta inverz teremtéstörténet ez: Isten hat nap alatt teremtette a világot, ez a világ pedig itt hat nap alatt szűnik meg.
A végső megsemmisülés után hová is lehetne folytatni?