Az időszemlélet is bonyolultabbá válik, a lineáris (egyenes vonalú) idő mellett megjelenik a ciklikus időfogalom, és a külső (objektív) idő mellett hangsúlyos szerepet kap a belső, személyesen megélt idő. Gyakran találkozunk idősíkváltással, de a modern széppróza sajátos idősíkja, a megállított idő alkalmazásával is, amely mindent a jelen kitágított pillanatában ábrázol. Kosztolányi Dezső Pacsirta című műve 1924-ben keletkezett az író második regényeként. Témája a Vajkayék (Vajkay Ákos és felesége) egyetlen hetének eseményeit beszéli el, míg lányuk vidéki rokonaiknál tartózkodik. Szerkezete 13, summázatokkal ellátott fejezetből áll. A regény cselekménye kisvárosba, Sárszeg re vezet, ahol semmi sem igazán nagyszabású, ahol az embereknek "nincs tragédiájuk", mert "itt el sem kezdődhetnek a tragédiák". Az első summázatban a történetmondó pontosan definiálja a cselekmény megindulásának idejét –1899. szeptember 1., péntek, fél egy–, ami a rendkívüliség látszatát kelti. A fontos eseményre irányuló olvasói elvárás azonban nem teljesül, hiszen már az első részből kiderül, hogy mindössze egy két és fél órás utazásra készül a házaspár 35 éves lánya, Pacsirta.
A regény szigorú kompozíciója, "a mesteri ökonómia azonban, talán épp a lélektani képlet érdeke miatt, túlságosan is puritánná alakítja a regényt. Takarékossága olykor szikársággá szigorodik s anyagából kiszűri a melegebb színeket. " Források [ szerkesztés] Kosztolányi Dezső: Pacsirta (A regény szövege a) Császár Elemér: Egy félév magyar szépirodalma (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1924, 341–342. o. ) Alszeghy Zsolt: A legutóbbi év legjelentősebb szépirodalmi alkotásai ( Irodalomtörténet, 1925, 1. szám, 12–13. o., ) szerk. : Szabolcsi Miklós: Kosztolányi Dezső / Regényei, A magyar irodalom története (5. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 317. o.. ISBN 963 05 1644 6 (1965). Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 12.
A szerzőről KOSZTOLÁNYI DEZSŐ művei Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3. ) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró. Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945). Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett. 1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta. 1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak.
Kosztolányi Dezső: PACSIRTA színmű Kosztolányi Dezső műve alapján színpadra alkalmazta: KOVÁCS KRISZTINA Az előadást 14 éves kortól ajánljuk. Vajkay Ákosnak és feleségének élete arra korlátozódik, hogy szerencsétlen sorsú lányukat, Pacsirtát megóvják a társadalom elutasításától, amit pusztán külsejével érdemelt ki. Egy nap Pacsirta elutazik és a házaspár felhőtlenül jól érzi magát nélküle, de mikor a lány hazajön, az élet visszaáll a régi kerékvágásba, sőt talán nehezebbé is válik, hiszen elevenen él bennük a tapasztalat, milyen lenne a lányuk nélkül. VAJKAY..................................... RANCSÓ DEZSŐ VAJKAYNÉ ANNAMÁRIA PACSIRTA................................ PÉTERI LILLA e. h. FÜZES FERI............................. HAUMANN MÁTÉ ILJA MIKLÓ ZALÁN e. SZUNYOGH BÉLLÁR ISTVÁN Jászai Mari-díjas KÖRNYEI BÁŰCS SÁNDOR LATOR MARGIT........................ HORVÁTH ANNA CIFRA GÉZA............................. TÓTH JÁNOS GERGELY JÓZSEF CSÓKOLÓZÓ FIÚ, PINCÉR...... FELLEGI BALÁZS. LÁNY 1...................................... CSÁSZÁR MÁRTA.
A jelképes mozzanatok között kell megemlítenünk a két szülő tetteit, külső (borbély, táska) és belső (társasági élet) átváltozásukat. Az eddigi élettel való szakítás metaforájaként értelmezhető a villanykörte becsavarása, de metaforikus jelentést nyer Vajkay álma és a levél elvesztése is. A szülők visszaváltozása is jól követhető a metaforák által (rendrakás, a táska elrejtése, a színházjegyek eltépése). Mindezeken kívül jelképes értelemmel bír a mű végén hirtelen beköszöntő ősz, a változatlanságot sugalló vonat (ugyanaz, mint amelyikkel Pacsirta elutazott) és a Pacsirta által kalitkában hozott madár, amely többértelmű szimbólum: egyaránt lehet Pacsirta és a szülők sorsukba való bezártságának jelképe.
A nyugdíjas levéltáros átmulatja az éjszakát, majd hajnalban, a keserű kijózanodás pillanatában szembenéz az elrontott életükkel, a lányukért feláldozott boldogságukkal. Mitől különleges? A Pacsirta a hatvanas években megszaporodó, klasszikus formaelvű filmadaptációk egyik legsikerültebb darabja. A nívós irodalmi feldolgozásairól ismert Ranódy László kitűnő színészvezetéssel vitte vászonra Kosztolányi regényének pszichológiai realizmusát, a kisvárosi provincializmus kritikáját, és a melankolikus számvetést az erkölcs nevében feladott boldogsággal. Kisemberek kis tragédiája ez, amely a vásznon mégis hatalmasnak látszik. Ez Ranódy tiszta vonalvezetésű rendezése mellett elsősorban a színészek érdeme, akik óriási drámai erővel keltik életre a kispolgári életek érzelmi viharait és lefojtott szenvedését. A magyar operatőrök doyenje, Illés György fekete-fehér képein szinte tapintható a környezetrajz, a kisváros bensőséges unalma, a nagy lerészegedések kisszerűsége – és az ebből fakadó kitörési vágy is, amely a Sárszeget elhagyó újságírón kívül mégis elpárolog mindenkiből.
Joggal vetődik fel hát a kérdés, hogy miért üldözték a nácik olyan vehemenciával a homoszexuálisokat, százezrével küldve őket a gázkamrába és haláltáborokba. Machtan szerint a válasz egyszerű: "Hitler személyesen soha nem ítélte el a homoszexuálisokat, de szabad utat engedett üldözésüknek - hogy elrejtse valódi énjét. " [origo]
Hitler egy képe a szkeccsfüzetéből. 1908 őszén ismét benyújtotta a jelentkezését a képzőművészeti akadémiára, de ezúttal sem vették fel. A majdani náci vezér ezután egyre lejjebb és lejjebb csúszott. Előbb egy nagyon olcsó albérletbe, később egy időre hajléktalanszállóra is került, mígnem 1909-ben felismerte, hogyan juthatna pénzhez, el nem ismert kézügyességét kamatoztatva. Házakat és tájképeket ábrázoló képeslapok másolásába kezdett. Olaj- és akvarellképeit turistáknak és képkeretárusoknak adta el, így sikerült annyi pénzt összekuporgatnia, hogy elhagyhassa a hajléktalanszállót, és egy másik férfiszállásra költözzön. Adolf Hitler | hvg.hu. Az elkövetkező időkben tovább festegetett, és könyvek olvasásával művelte magát. Az új fejezet: katonaság és politika A művészi ambícióiban letört, anyagilag hanyatlott Hitler egyre frusztráltabbá vált. Bár egyik legfőbb vevője egy zsidó származású bolttulajdonos, Samuel Morgensern volt, Mein Kampf című könyvében azt állította, ebben az időszakban ébredtek első antiszemita gondolatai, mégpedig Karl Lueger, akkori polgármester zsidóellenes nézetei hatására.
2022. május. 02. 13:17 Világ Lavrov egy interjúban kezdett zsidózni, szerinte Hitler is az volt Az orosz külügyminiszter kijelentése komoly vihart keltett Izraelben. 2022. január. 17. 15:00 Hamvay Péter Szálasi volt híveitől a kommunistákig ívelt a németellenes "nagykoalíció" 1944-ben A fajvédők azért kerülhettek egy platformra a kommunistákkal, mert a zsidóknál is jobban gyűlölték a németeket. Ám a budapesti ellenállóknak esélyük sem volt – derül ki Bartha Ákos Véres város című új könyvéből. 2021. december. 18. 13:30 Murányi Gábor "Keserves idők" megkerülhetetlen krónikája Teleki Pál államtitkárának most megjelent naplója "Konok akarattal" kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő. 2021. augusztus. A Hitlerek (könyv) – Wikipédia. 11. 21:25 A Fox News műsorvezetője szerint Marx írta a Mein Kampfot Bill Hemmer azt mondta, csak nyelvbotlás volt.
"Ha elfogynak a még meglévő kötetek, akkor majd újra kiadom, és ellátom a saját jegyzeteimmel, amiben bizonyítom több hitleri állításról, hogy azok valósak és hitelesek" – mondta az Indexnek. A Mein Kampf IfZ-féle kritikai kiadása januárban már a német boltokba kerül, az eredetileg kétkötetes, nagyjából hatszáz oldalas mű most kétezer oldalon, fotókkal, illusztrációkkal és nagyjából 3700 megjegyzéssel együtt jelenik meg.
A Hitlerek, a Führer ismeretlen családja című könyvet Wolfgang Zdral német szerző írta. A könyv a függelékek illetve családfák nélkül 226, az előbb említettekkel együtt 239 oldal. Ismertetése [ szerkesztés] Adolf Hitler egész életében igyekezett elhomályosítani, titokzatossá tenni a származását, családját. Wolfgang Zdral utána járt a család történetének is. Számos, eddig ismeretlen dokumentumnak akadt nyomára, melyek alapján egy széthúzó, frusztrált família története bontakozik ki. Hitlert rokonai egyben új megvilágításba is helyezik, szokatlan módon emberi oldaláról mutatják be, kiegészítve a Hitlerről, mint magánemberről eddig ismert tényeket, amivel hozzájárulnak személyiségének és szerepének pontosabb megítéléséhez. A könyv képet ad zavaros családi viszonyairól, kétes származásáról, anyjához fűződő kóros viszonyáról. Eközben bepillanthatunk családtagjai fonák életútjaiba is. Akad közöttük bigámiát elkövető féltestvér, zsaroló unokaöcs is, aki később a háborúban Hitler ellen harcol az amerikaiak oldalán.
"A könyv antiszemitizmusával, árja fajelméletével, erőszakos törekvéseivel és a Hitler által vizionált »új renddel« egy újabb világháború rémképét és korábban soha nem tapasztalt népirtások borzalmait vetítette – és idézte – elő" – fogalmaz a kötet jelentőségével kapcsolatban a Rubicon történelmi magazin. A Mein Kampfot 1925 és 1945 között bárki megvásárolhatta a könyvesboltokban, bár Hitler műve eleinte csak az akkoriban még kevéssé ismert párt támogatói között volt népszerű. Majd 1933 után, amikor Adolf Hitler hatalomra került, meglódult a kötet példányszáma, többek között azért is, mert minden friss házaspár díszkötésben kapta meg a Führer személyes ajándékaként. A könyv akkor született, amikor Hitler a landsbergi fegyházban raboskodott. Eredetileg öt évre ítélték el, miután – akkor még sikertelenül – megpróbálta erőszakosan átvenni a hatalmat Bajorországban a Nemzetiszocialista Párt élén. De végül csak 9 hónapot töltött börtönben, és azalatt is rendkívül elnézőek voltak vele, látogatókat is fogadhatott, és ekkor diktálta le a Mein Kampfot legközelebbi bizalmasának, Rudolf Hessnek.