A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. 1983-ban természeti rezervátum nak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede. A titokzatos Túri-hasadék, Szent László kútja és a kőpénzek legendája - Cikk - Szabadság hírportál. A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle. forrás: Érdekes Világ Ma is látszik Szent László lovának patkónyoma. Created, directed and edited by Natasa Csenki Készítette:Csenki Natasa Déva várának építéséről és Kőmíves Kelemenné tragikus sorsáról szinte mindenki hallott már, hiszen a Kőmíves Kelemen című népballada az irodalomórák megkerülhetetlen tétele.
Az óvatos Maros inkább hosszabb utat tett meg, csak hogy kikerülje az akadályokat és megfontoltan hömpölygött, míg a heves Oltnak semmilyen akadály nem állhatta útját, átvágtatott hegyeken-völgyeken. A szelíd Maros a Tiszába, majd azzal együtt a Dunába folyt, mert úgy vélte, a nagy folyók segítik az útján. Olt teljesen kimerült, mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, itt hallotta meg nővére hangját, aki arra biztatta, hogy egyesüljön ő is a Dunával. Így útjuk utolsó szakaszát már együtt tették meg, és a Fekete-tengernél megpillanthatták édesapjukat. A tordai hasadék mondája | Bee happy!. A Szent Anna-tó keletkezése A néphagyomány szerint a Szent Anna-tó helyén valaha hegy emelkedett, vele szemben pedig egy másik hegy ostromolta az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor gróf építettek várat, egyikük ezüstből, másikuk pedig aranyból. A két testvér állandó rettegésben tartotta a környező lakosságot, de egymással sem jöttek ki túl jól, folyton civódtak és versengtek. Egy nap egy gazdag utazó érkezett Sándorhoz pompás négylovas hintón, és éjjeli szállást kért a vár urától.
Olt teljesen kimerült, mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, itt hallotta meg nővére hangját, aki arra biztatta, hogy egyesüljön ő is a Dunával. Így útjuk utolsó szakaszát már együtt tették meg, és a Fekete-tengernél megpillanthatták édesapjukat. A Szent Anna-tó keletkezése A néphagyomány szerint a Szent Anna-tó helyén valaha hegy emelkedett, vele szemben pedig egy másik hegy ostromolta az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor gróf építettek várat, egyikük ezüstből, másikuk pedig aranyból. A titokzatos Túri-hasadék, Szent László kútja és a kőpénzek legendája | EKE Kolozsvár 1891. A két testvér állandó rettegésben tartotta a környező lakosságot, de egymással sem jöttek ki túl jól, folyton civódtak és versengtek. Egy nap egy gazdag utazó érkezett Sándorhoz pompás négylovas hintón, és éjjeli szállást kért a vár urától. Déva várának építéséről és Kőmíves Kelemenné tragikus sorsáról szinte mindenki hallott már, hiszen a Kőmíves Kelemen című népballada az irodalomórák megkerülhetetlen tétele. Erdélyben járva azonban még számos történetbe botlik az ember, hiszen szinte minden hegyhez, tóhoz és várhoz kapcsolódik egy-egy népmonda.
Az egész országon keresztü. Aztán ide vette az irányt. Erősen dúltak a katonái, hogy éhesek, szomjasak. Ideért. A borzasztó kőszikla egész vót. Hármat vágatt a kardjáva s a csatabárdda. Isten meghallgatta az imádságát s kettéválasztotta azt. Me üldözték a kunak. A szentek közé osztatták miután ő ekkora csodát vitt véghez. Egy csomó pénzt eszórt Szent László, hogy szedjék fe a kunak, amíg ők messze emenekülnek. Szedték a pénzt, szedték a kunak, s há a Jóisten mindet kővé változtatta. Szent László király harcolt a kunakka, és nagyon meg vótak szomjazva a vitézei, belevágta bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása. Jobbról tíz barlang van, oda menekültek a katonák az ellenség elöl. Rendes béjárat van. Vérrel van oda írva. Embervérrel. Latinul. Balyka, mészkői román ember vot. Utódjából átjött ide egy. Összerombolták várát a kunak. Itt Szentmihály evett egy özvegy magyar asszonyt, Marika vót a neve.
Kampós botja imbolyog – Puttonyába mit hozott? Mindenféle földi jót: Dundi diót, mogyorót. Lassan lépked, mély a hó – Siess jobban, Télapó! The post Télapó versek ovisoknak appeared first on.
Jöjjön Télapó versek ovisoknak összeállításunk. Devecsery László: Jön a Mikulás A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik. Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? – Honnan jöttél Télapó? – Hóországból, hol a hó hegyvastagnyi takaró, a tenger meg hat akó. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. Kibélelte bundával, hogy az úton ne fázzam. Szarvasomat befogtam, szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad, szél se érjen utánad. " Meseország (világos) Hóországgal határos. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Szerencsémre nyitva volt, útközben egy mesebolt. Jöttek elém tündérek, megkérdezték mit kérek. Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben tele tömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át.
Mikulás versek ovisoknak – Itt találod a verseket! Csányi György: Télapó kincsei "Télapó! Télapó! Hol van a te házad? Ki adta? Ki varrta báránybőr subádat? Meleg, jó szívednek honnan van a kincse? Zimankós hidegben van, ki melegítse? " Szánomat szélsebes három pejkó húzza, kucsmás fenyők között kanyarog az útja. Nagy piros szívemnek jóság a kilincse, s édesanyák mosolygása a legdrágább kincse. Hidegben nem fázom egyetlenegyszer sem: az ő bársony pillantásuk átmelenget engem. — Devecsery László: Jön a Mikulás A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik. Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben tele tömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át. Osvát Erzsébet: Búcsúzik Télapó Csomagol Télapó, Lejárt az ideje.
Suttog a fenyves zöld erdő Suttog a fenyves zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagy kendő, Húzza-rázza hűs szellő. Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő. Lévay Erzsébet: Hogyan jön a Mikulás? Van ahová szánon jön, van, ahová hintón, van, ahová repülőn, s van, hova sítalpon, ha kell, hajón utazik, s bizony az sem ritka, hogy gyalogol ide-oda, s hogy ér oda mindenhova csupán egyetlen éjszaka: maradjon a titka! Pattanj pajtás, pattanj Palkó! Nézd, már nyílik ám az ajtó! Kinn pelyhekben hull a hó, itt van, itt van Télapó. Meg meg rázza ősz szakállát, Puttony nyomja széles vállást, Benne dió, mogyoró, Itt van, itt van Télapó. Oly fehér a rét, a róna, Mintha porcukorból volna, Nagy pelyhekben hull a hó, Csakhogy itt vagy, Télapó. Mikulás, Mikulás, kedves Mikulás! Gyere már, gyere már, minden gyerek vár! Krumplicukor, csokoládé, jajj de jó! De a virgács jó gyereknek nem való.
Várja őt az ablakokban még sok üres kis csizma. Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő, Húzza-rázza hűs szellő. Suttog a fenyves, zöld erdő, Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő. Szepesi Attila: Télapó éneke Hipp-hopp fut a szán, siklik szaporán. Dobrokol a havon szélvész paripám. Hejhó ügyesen vágtat tüzesen, húzza a teli szánt fénylő hegyeken. Hipp-hopp fut a szán villám-paripán, végtelen utakon dobban szaporán.
Oszd meg velünk!