Háttér A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező jogi erővel bír. A 2019. és a 2020. évi alapjogi jelentésből kiderül, hogy a tagállamok nem rendelkeznek a Charta ismertségét és végrehajtását előmozdító nemzeti szakpolitikákkal. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapításaiban kiemeli a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti emberi jogi intézmények kulcsszerepét annak biztosításában, hogy az emberek ténylegesen élhessenek a Chartában biztosított jogaikkal, ugyanakkor ezek a szervezetek nem kellőképpen tájékozottak a Chartával és annak alkalmazásával kapcsolatban. A Bizottság nemzeti, helyi, valamint uniós szinten is együttműködik a hatóságokkal annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtsanak az embereknek alapvető jogaikról, és arról, hogy jogaik megsértése esetén kihez fordulhatnak segítségért. A gyakorlati információk az európai igazságügyi portálon érhetők el. Az új stratégia kidolgozása során a Bizottság Eurobarométer felmérést végzett a Chartáról, valamint konzultációt folytatott az érdekelt felekkel a Chartával foglalkozó 2019. évi konferencia keretében, illetve az FRA által elemzett célzott kérdőívek révén.
Az Európai Tanács 2000. december 7-i nizzai ülésén ünnepélyesen kihirdették az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely így idén ünnepli 20. évfordulóját. Az Európai Parlament már régóta szorgalmazta egy ilyen dokumentum létrehozását. A képviselők számára fontos volt, hogy minden polgár megismerhesse az Európai Unióban és tagállamaiban őt megillető alapvető jogokat és szabadságokat, valamint hogy legyen egy olyan jogorvoslati rendszer, amelyhez fordulni lehet, ha azok sérülnének. A hivatkozási alapnak szánt és újszerűen megalkotott charta egyetlen szövegbe fogja össze azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek valamennyi európai polgárt és az Európai Unió területén élő minden embert megilletnek. A chartában foglalt emberi jogok alapvetőek és elidegeníthetetlenek. A charta célja, hogy a társadalmi fejlődés és haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében megerősítse ezen jogok védelmét. A chartában foglalt jogok a következő alapelvek köré csoportosulnak: emberi méltóság, alapvető szabadságok, emberek közötti egyenlőség, szolidaritás, polgári jogok és igazságszolgáltatás.
Ezt követően 1984-ben a Közgyűlés nagy többséggel elfogadta az Európai Unióról szóló szerződés tervezetét (Spinelli-terv), amely úgy rendelkezett, hogy az Uniónak öt éven belül el kell fogadnia egy alapvető jogokról szóló nyilatkozatot. Az Európai Parlament több alkalommal is szövetségesre talált az Európai Közösségek Bíróságában, melynek ítélkezési gyakorlata szerint a közösségi jognak biztosítania kell az emberi jogok védelmét. Az Egységes Európai Okmány 1987. július 1-jei hatálybalépésével megerősítést nyert az a kötelezettségvállalás, hogy a tagállamok a szabadságra, az egyenlőségre, a társadalmi igazságosságra és más alapvető jogokra építve mozdítják elő közösen a demokráciát. Az Európai Parlament azonban abbéli meggyőződésében, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele a Közösség legitimitásának, ennél is tovább akart menni. Ezért 1989. április 12-én elfogadta és kihirdette az alapvető jogokról és szabadságokról szóló nyilatkozatát, és kérte a polgárokat, hogy aktívan támogassák azt.
A fentiekből következően az európai politikai színtéren elsősorban arról kellene vitákat hallanunk, hogy az uniós intézmények eljárásaik, döntéseik, működésük során megfelelnek-e az Alapjogi Charta rendelkezéseinek, maguk is tiszteletben tartják-e az emberi jogokat és a jogállamiságot. Erre egyébként a COVID világjárvány kontextusa alkalmat is teremthetett volna, hiszen az uniós intézmények működése megváltozott és számos jogállami kérdést vetett fel. Az Alapjogi Charta betartásával kapcsolatos vita napjainkban azonban mégsem az uniós intézmények szabályszerű működése körül körvonalazódik. Az uniós politikusok és tisztviselők azon tanakodnak, hogyan tudnák az Alapjogi Chartát is a tagállamokkal szemben alkalmazni. Az Európai Bizottság 2020. december 2-án tette közzé az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégiáját. A stratégia a fő fókuszt arra helyezi, hogyan lehetne hatékonyabban számon kérni az uniós tagállamokon a Chartában foglalt jogokat és ehhez milyen módon szükséges a különböző civil szervezetek tudását, kapacitásait és hálózatait megerősíteni.
Szűrő - Részletes kereső Összes 11 Magánszemély 10 Üzleti 1 Bolt 0 Alma Máter Projekt Szociális Szövetkezet Roan Bass Soft 3:1 babakocsi 5 50 000 Ft Babakocsi több, mint egy hónapja Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csengerújfalu Szállítással is kérheted Roan babakocsi 5 20 000 Ft Babakocsi több, mint egy hónapja Győr-Moson-Sopron, Győr Kapj értesítést a kívánságaidnak megfelelő új hirdetésekről!
account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Oopsz... Kedvencekhez be kell jelentkezned! Kft. © 2022 Minden jog fenntartva.
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
credit_card Fizetés módja igény szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.