A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonadó kérdése ugyan tabu volt mostanáig Magyarországon a politika számára, de közgazdasági és adószakmai műhelyekben már régen szorgalmazzák bevezetését. " Sőt még a Fidesz Jövőkép című programjában is szerepel, amelyet március végén Orbán Viktor pártelnök mutatott be " - tette hozzá. Bajnai Gordon hangsúlyozta, elvi jelentősége van annak, hogy legyen vagyonadó Magyarországon, s a 30 millió forintban megállapított értékhatárt még vállalható kompromisszumnak nevezte. Ebben a kompromisszumban az a rövid távú szakmai megfontolás szerepel, hogy a mostani recesszióban nem volna szabad az ingatlanokat tovább terhelni, amikor több tízezer lakáson devizahitel, jelzáloghitel van - magyarázta. Bajnai Gordon is ott legyeskedett a Fenyő-vagyon felosztásakor. " Márpedig ma egy átlagos devizahitel hatmillió forint. Számos érv szól amellett, hogy ne nehezítsük meg még jobban azok helyzetét, akik azért küzdenek, hogy vissza tudják fizetni a forint leértékelődésével megugró adósságaikat " - hangsúlyozta. A kompromisszum politikai oldalának azt nevezte Bajnai Gordon, hogy érezték a szembenállását, feltételezték, ha ennél alacsonyabb sávhatárt javasolnak, akkor lehet, hogy nem fogadja el a vagyonadót a parlament.
2003-ben a cég neve Sanoma Budapest Kiadói Rt. -re változott, és egészen 2014-ig a külföldi tulajdonban álló médiavállalkozás uralta a hazai lappiac jelentős részét. 2014-ben a Sanoma Media Budapest médiacéget Varga Zoltán magyar milliárdos pénzügyi befektető cége, a Central Fund Zrt. vásárolta meg.
Másfél évtizeddel később előbb a Budapest Airport elnökeként tért vissza a közéletbe, pont azután, hogy a vállalatot vitatott körülmények között privatizálták, majd elfogadta egykori üzlettársa, Gyurcsány Ferenc felkérését, és a 8 ezer milliárd eurós uniós pénz elköltését (vagyis, mint egyik interjújában maga is elnézést kért a nyelvbotlásért, befektetését) felügyelő, újonnan létrejött Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első emberének nevezték ki. (Mellesleg milyen szép is az, ahogyan a jelenlegi kormányfő, Orbán Viktor nyilatkozott az őt emiatt be is perlő Bajnairól és az akkori NFÜ-ről: "Nyugodtan mondhatjuk, Magyarországon ma az emberek személyes tapasztalata az, hogy az ország nyakig úszik a korrupcióban, és központilag szervezett módszerekkel tüntetik el a köz- és európai uniós pénzeket. Bajnai Gordon Vagyona. Nem arról van szó, hogy egyedi esetek történnek valahol a periférián, az a boldog országok privilégiuma. A mi országunkban a kormány, annak feje és minisztériumai szervezik a pénzek eltűntetését. " Mondta ezt Orbán 2006-ban. )
A Federal Reserve Bank of New York alapításának ötletadója Mayer Amschel Rotchschild, akinek bankját a Bank of the United States-t Andrew Jackson 7. elnök kétszer 1791-1811-ben és 1816-1837-ben rúgta ki az US-ból. 1812-1816 US-Angol háború Rotschild finanszírozással, cél az US eladósítása volt. 1835: Andrew Jackson (a hetedik amerikai elnök, 1829–1837) az államkötvényeket más demokrata bankárok által vezetett bankokba kezdi letétbe helyezni a Rothschild által vezetett Bank of the United States helyett. Jackson ellen merényletet követnek el, és utólag azt állítja, tudja, hogy a Rothschildok álltak a merénylet mögött. 1837: Sokévi háború után Andrew Jackson amerikai elnöknek sikerül véglegesen kiirtani a Rothschildok nemzeti bankját Amerikából. 1841: John Tyler (a tizedik amerikai elnök, 1841–1845) megvétózza a Bank of the United States-re vonatkozó megújítási kérvényt. Bajnai Gordon: reformértékű lépés a vagyoni jellegű adó bevezetése - adougyek.hu. Ezután halállal fenyegetőző levelek százait kapja. 1861: Abraham Lincoln (tizenhatodik amerikai elnök 1860-1865-os meggyilkolásáig) felkeresi a Rothschildokat, hogy kölcsönt kérjen az amerikai polgárháború támogatására.
A nagybanin értékesítő termelők szerint Futónak komoly befolyása van piac működésére, a helypénz meghatározására, jelentősen megvágva ezzel az amúgy sem nagy hasznukat. Mezőgazdasági érdekeltségek híján – vélhetően – megalapozott lehet a termelők állítása, ám a rendelkezése álló cégadatok szerint a piac ellen nem folyt a működésével vagy a gazdálkodásával kapcsolatos hatósági eljárás, tehát a magas profit legfeljebb etikai kérdéseket vethet fel. Beszédes ugyanakkor, hogy Karácsony Gergely főpolgármesteri hivatalba lépése óta a baloldali, liberális városvezetés lecserélte az igazgatóság korábbi tagjait, noha többségüknek nem volt közvetlen kapcsolata a kormánypártokkal. A cégadatok egyértelműen alátámasztják, hogy az új igazgatósági tagok között a Futó Péter érdekeltségéhez közeli személyek jutottak pozícióhoz, illetve a baloldali pártokhoz köthető politikusok és civilek. Igazgatósági taggá választották egyebek mellett Bakonyi Tibort, Demszky Gábor korábbi főpolgármester helyettesét, illetve a 2010 előtti parkolási botrány kulcsszereplőjeként elhíresült, egykor MSZP-s, most DK-s Rusznák Imrét.
2021. március 25. 15:51 A magyar-görög kapcsolatok története messzire nyúlik vissza, azokba az időkbe, amikor a magyar törzsek még nem telepedtek le a Kárpát-medencében. Magyar vezérek, fejedelmek, hercegek keresztelkedtek meg Konstantinápolyban, olvasható a Körtánc füzetek magyarországi görögökről szóló, Caruha Vangelió által összeállított részében. A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig Az óbizánci feljegyzés a magyarokról Arethasz érsektől való, aki 902-ben Bölcs Leó (VI. León) császár jelenlétében tartott asztali beszédét ezzel a mondattal fejezte be: "A türkök, ez a nép, melyet míg fel nem használtunk, nem is ismertünk, kezeskednek szavaimról". Bölcs Leó (886-912) "Taktika" című munkájában pedig részletesen leírta a türk harcmodort. (A 10-11. századi bizánci forrásokban türköknek is nevezik a magyarokat. ) Bölcs Leó fia, Bíborbanszületett Konstantin (VII. Kónsztantinosz) "De administrando imperio" (A birodalom kormányzása) című munkájában többször is foglalkozik velük. A türkök népének eredetéről, és származásáról szóló fejezetben többek közt ezeket írja a honfoglalásról: "Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkia fejedelme.
Főnökük neve kende. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik felettük, gyulának hívják. Minden magyar a gyula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben. Az elmélet egész pontosan úgy szól, hogy volt egy vallási vezetője, vagyis egy kendéje a magyaroknak és volt egy gyulája, aki katonai vezető volt. Így állt össze a kettős fejedelemség. Hogy minderről miért hallgatnak a későbbi források? Az elmélet szerint azért, mert Kurszán halála után Árpád magához ragadta a hatalmat és felszámolta a kettős fejedelemséget. Mivel dinasztiát akart kiépíteni, neki és az utódainak nem állt érdekében azt bolygatni, hogy ki is volt Kurszán. Amikor 950 körül Bíborbanszületett Konstantin ír a magyarokról, a feltételezések szerint már Árpád dédunokájának Tarmacsunak a beszámolójára alapozott, aki arról mesélt, hogy Árpád az első fejedelme a magyaroknak, akit pajzsra emelve választottak meg és a fejedelmek azóta is az ő nemzettségéből kerülnek ki.
Ő is ugyanezekben a megtiszteltetésekben és ajándékokban részesült. Magával vitt haza egy Hierotheosz nevű, jámborságáról ismert szerzetest, akit Theophilaktosz (Theophülaktosz konstantinápolyi pátriárka) Turkia püspökévé szentelt. Ez aztán ott sok embert térített a barbár tévelygésből a kereszténységre... " Cáfolhatatlan történelmi tény tehát, hogy Hierotheosz görög szerzetes volt a magyarok első keresztény püspöke. Tevékenységét eredményesen főként a délkeleti területeken fejtette ki. Bár Hierotheosz a nagy egyházszakadás (1054) előtt lett a magyarok püspöke, érdemes megjegyezni, hogy az első kolostorok az egyházszakadás után is görög barátokkal népesültek be. A Szent Gellért-legenda szerint Ajtony vezér "Maros városában monostort épített Keresztelő Szent János tiszteletére. Apátot helyezvén abba, görög barátokkal, az ő törvényük és szertartásuk szerint. " Annak bizonyítéka, hogy az Árpád-ház uralkodása idején nem csak délkeleten, hanem az egész országban létesültek görög kolostorok-monostorok, az a Szent Istvántól való görög nyelvű oklevél, a veszprémvölgyi alapított görög monostorról, amely Kálmán király másolatában (1109-es keltezéssel) maradt ránk: "Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.
Talaja nedves. Sok szántóföldjük van... (Ezek) a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve... A kabarok csatlakozása a magyar törzsszövetséghez A 820-as és 830-as években a kagánátusban polgárháború tört ki, de a kagáni sereg győzedelmeskedett a lázadók felett. A vereséget szenvedett kabarok – nevük lázadót jelent – a kagánok bosszúja elől a magyarokhoz menekültek, akik befogadták őket. A magyarokhoz csatlakozó néptöredéket egyesek kavar néven is emlegetik. Az egyetlen részletesebb tudósítást a kabarokról VII. Bíborbanszülelett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról címen ismert munkája tartalmazza. Leírása szerint ők az uralkodó ellen fellázadó kazárok voltak, akik felkelésük bukása után csatlakoztak három törzsükkel a magyarokhoz. A három törzsnek közös fejedelme volt, saját nyelvük mellett a magyarokét is beszélték, s hadjárat idején ők helyezkedtek el a hadrend élén, visszavonuláskor pedig az utóvédet alkották.