A Magyar Kézilabda Szövetségben elkészült a következő elsőosztályú szezon sorolása. Szeptember első hétvégéjén rajtol az új bajnokság, a Loki először hazai pályán fogadja az Alba Fehérvárt, majd a második körben az MTK otthonában lép pályára, aztán a Mosonmagyaróvár látogat a cívisvárosba. A novemberre előrehozott Európa-bajnokság előtt még két fordulót játszanak le a csapatok, a piros-fehérek előbb a Budaörs ellen idegenben mérkőznek meg, majd az Érdet fogadják. A hajdúságiak számára a kontinenstornát követően decemberben a hatodik fordulóval folytatódik a bajnokság Siófokon, majd rá egy hétre a váciak vizitálnak a Hódosban. A DVSC Schaeffler bajnoki meccsei a 2022/23-as szezonban 1. forduló, szeptember 4. DVSC Schaeffler–Alba-Fehérvár 2. forduló, szeptember 11. MTK–DVSC Schaeffler 3. forduló, szeptember 24. DVSC Schaeffler–Mosonmagyaróvár 4. Női kézi: MTK Budapest–ÉRD – élő közvetítés! - Érd Most!. forduló, október 16. Budaörs–DVSC Schaeffler 5. forduló, október 22. DVSC Schaeffler–Érd 6. forduló, december 11. Siófok–DVSC Schaeffler 7. forduló, december 18.
2022. 07. 03 22:51:00 Kézilabda THURY GÁBOR NS-VÉLEMÉNY. A nagyok között is lesznek vezéregyéniségek közülük. 2022. 03 16:45:23 R. Gy. A norvégok szinte végig vezettek, de sikerült megfordítani az állást, a vége viszont megint a skandinávoké lett. 2022. 23 22:41:54 VINCZE SZABOLCS NS-VÉLEMÉNY. Itt igenis a cél a fontos, ezért nevezzük sportnak. 2022. 19 21:06:54 BOBORY BALÁZS NS-VÉLEMÉNY. Európa és így a világ negyedik legjobb klubcsapatának lenni igenis büszkeség. 2022. 19 17:26:12 H. Á., N. T. A katalánok elsőként védték meg Bajnokok Ligája-címüket a kölni final fourban.
DVSC Schaeffler–Vác 8. forduló, december 22. NEKA–DVSC Schaeffler 9. forduló, december 30. DVSC Schaeffler–Győr 10. forduló, január 15. FTC–DVSC Schaeffler 11. forduló, január 22. DVSC Schaeffler–Kisvárda 12. forduló, január 29. DVSC Schaeffler–Békéscsaba 13. forduló, február 5. Dunaújváros–DVSC Schaeffler 14. forduló, február 12. Alba-Fehérvár–DVSC Schaeffler 15. forduló, február 19. DVSC Schaeffler–MTK 16. forduló, február 26. Mosonmagyaróvár–DVSC Schaeffler 17. forduló, március 12. DVSC Schaeffler–Budaörs 18. forduló, március 19. Érd–DVSC Schaeffler 19. forduló, március 26. DVSC Schaeffler–Siófok 20. forduló, április 1. Vác–DVSC Schaeffler 21. forduló, április 16. DVSC Schaeffler–NEKA 22. forduló, április 30. Győr–DVSC Schaeffler 23. forduló, május 7. DVSC Schaeffler–FTC 24. forduló, május 14. Kisvárda–DVSC Schaeffler 25. forduló, május 21. Békéscsaba–DVSC Schaeffler 26. forduló, május 28. DVSC Schaeffler–Dunaújváros
Babits Mihály (1883-1941) Szekszárdon született értelmiségi családból. Apjának, a későbbi törvényszéki bírónak erkölcsi szigorúsága, s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét szinte egész életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, később Budapesten tanított. A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek meg versei. Babits mihály érettségi tétel. A háború alatt háborúellenes versei miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárnak nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után megfosztották egyetemi tanszékétől, tanári nyugdíjától. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás, a humánum féltése fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban. Babits Mihály a liberális polgári kultúra kiemelkedő alakja, a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége volt. Költő, műfordító, regény és esszéiró. A 20-as évek második felétől a Nyugat szerkesztője, s mint a Baumgarten-alapitvány kurátora az irodalmi közélet szervezője is volt.
1939-ben írta Babits a Jónás könyvéhez kapcsolódó Jónás imája című megrendítő költeményét. A két hatalmas versmondatban szinte gáttalanul áradó szavak a halálosan beteg költőnek azt az elhatározását fejezik ki, hogy "mig az égi és ninivei hatalmak engedik", bátran fog szólni, s nem hallgat cinkos némasággal.
– a bibliai történet kifejtése, megverselése – Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A modern civilizáció önpusztításának látomása már megjelent korábbi verseiben is.
1929-49 osztották ezt a díjat, amely 4000 pengőt fizetett. 1929-től a Nyugat szerkesztője halálig. 1935-ben kiadja Az Európai irodalom története című olvasmánynapló, beszámolót. Ez idő tájt derül ki, hogy gégerákja van, nem tud beszélni s a beszélgető füzetekben tud csak kommunikálni. 1938-ban tette közzé a Nyugat szeptemberi számában a Jónás –könyvét rá egy évre a Jónás imáját. 1940-ben az olasz állam kitüntette a Dante-fordításáért, majd MTA tagjaként választják. Jónás –könyve Babits egész működése során, nehezen döntötte el magában hogy képes-e a próféta szerepet válalni. Korai verseiben arról írt, hogy be van zárva saját szubjektuma börtönébe, s nem igazán tud a külvilággal valóságos kapcsolatot teremteni. Babits Mihály - A próféta szerep vállalása -. Aztán kezd felrepedezni a magány páncélja és a húsvét elöttben már a háborúban szenvedő emberek sorsáért emeli fel szavát. Folyamatosan megnyílik a nép illetve a világ fájdalmainak meghallására s egyre inkább a személyes felelősséget érez, hogy szót emelje a gonosz romboló tendenciák ellen.
Az elmúlás változása az elmúlás általános kifejezője. De ez itt módosul. A mű lényegi gondolata a halállal való szembenézés, arra felkészülés. A költemény szerkezetét az évszakváltás rendje szabja meg. A vers ősz utói természeti képpel kezdődik, melyet a halálra való utalás tesz baljóssá. A silány földet betakaró hó gyermeki emlékeket idéz. Babits mihaly kidolgozott érettségi tétel. Az óév és az újév fordulójával nem a vidám szilveszteri hangulatot kelti fel, hanem az idő megállíthatatlan múlásának élményét. A jövő reménye fel sem merül, csak az Arany Jánosi panasz tör fel:"Mennyi munka maradt végezetlen! ". A tavasz képeivel a vers hangneme személyessé, elégikussá válik. Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A gondolkodó emberek előtt már a 30-as években felrémlett egy új háború pusztításainak látomása. A kultúra és az emberiség féltésének morális parancsa fordította szembe a fasizmussal. Jónás könyve (1938): 1938 őszén jelent meg Jónás könyve című négyrészes elbeszélő költeménye. Babits ebben a művében még egyszer hitet tesz az európai kulturális hagyomány mellett.
A kuratórium elnöke Babits lett. 1929-től főszerkesztője a Nyugatnak. Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozott, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, amiután nem tudott beszélni, beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én halt meg Budapesten egy szanatóriumban. 14. tétel: Babits Mihály. Jónás könyve (1937–1938. ): A mű terve már a műtét előtt kész volt, de csak azt követően vetette papírra. Illyés Gyula visszaemlékezéséből tudjuk, hogy jókedvűen, A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
A történet csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést, de olykor kibővíti annak tömör előadását. Az eredeti történet meséjének megváltoztatása a költő művészi szándékait szolgálta. A Jónás könyve tulajdonképpen elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás. Babits Jónáshoz hasonlóan magányosságra vágyott ("senki bajáért nem felelek én"). Közöttük lírai azonosság is felfedezhető. Babits Mihály (1883-1941) « Érettségi tételek. A Babits-féle Jónás prófétáló szava hatástalan, egész lénye komikus, csak gúny és durva csúfolódás veszi körül. Groteszk módon menekül a megátkozott Ninivéből a sivatagba, és várja a város pusztulását. De kénytelen ráeszmélni, hogy nem az eredményen, hanem a szándékon kell mérni a prófétát, a költőt: a "megáradt gonoszság" világában nem hallgathat, nem menekülhet "a magányos erdőszélre". ("mert vétkesek közt cinkos aki néma") A költő, a próféta kötelessége a harc az embertelenség, a barbárság ellen, még akkor is ha ez a küzdelem komikus és eredménytelen. A küzdő humanista ember álláspontja ez. A költeményben váltakozik az ironikus-komikus ábrázolás a bibliai ünnepélyességgel.