Újjászületésről és újrakezdésről beszélgetett Müller Péter, Lippai Marianna és Sebestyén Balázs Reinkarnáció, jelen életünk kihívásai, újrakezdései és testi-lelki-szellemi újjászületéseink – ezek a témák kerültek terítékre a "Feel SOUL Good - Lélekközösség Peller Mariannal": Az újjászületés lehetősége, az újrakezdés művészete elnevezésű rendezvényén. A meghitt hangulatú beszélgetés során három közkedvelt és elismert vendég, Müller Péter, Lippai Marianna és Sebestyén Balázs osztotta meg tapasztalatát a közönséggel.
§-ainak hatálybalépéséről III. Személyügyi közlemények A Honvédelmi Minisztérium személyügyi hírei 1037 IV.
Nehru vezetésével 1955-ben a volt gyarmatok megtartották a bandungi értekezletet, amelynek célja a két szuperhatalom mellett egy harmadik út megtalálása volt. Ebből alakult ki az el nem kötelezettek mozgalma, de közös fellépéseik komolyabb eredményeket nem hoztak. Az egykori gyarmati világ a mai napig komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzd, ezért hívjuk ezt a területet harmadik világnak, vagy fejlődő országoknak. 1948-ra a Közel-Keleten is megszűnt a gyarmati rendszer. Azonban új problémaként jelentkezett az arab-izraeli konfliktus. Egyre több zsidó vándorolt be Palesztinába. Az ENSZ és a szuperhatalmak jóváhagyásával Ben Gurion izraeli miniszterelnök 1948-ban kikiáltotta az önálló zsidó államot, Izraelt. Az arabok támadást indítottak, de vereséget szenvedtek. Így Izrael több területet szerzett meg, mint korábban. A hidegháborúban az USA egyre több támogatást nyújtott Izraelnek, a Szovjetunió pedig az arab világot kezdte támogatni. Az arab-izraeli viszony a mai napig sem rendezett.
Kik és milyen külső segítséggel indítottak a japánok, majd a franciák ellen és hol mértek rájuk döntő vereséget? A genfi konferencián milyen országoknak adták vissza a szabadságukat a franciák? Hogyan osztották részekre Vietnamot? A harmadik világ A gyarmati világ függetlenedése: 1950-es évek: az ázsiai gyarmatok többsége 1960-as évek közepe Afrika gyarmatai is felszabadultak A függetlenedő országok helyzete: Törzsi vagy vallási alapú konfliktusok nehezítették az új országok helyzetét, Szegénység, elmaradottság A nagyhatalmak hol egyik, hol másik ország oldalára álltak a konfliktusokban. Gyakran rá voltak utalva az egykori gyarmattartó országok gazdasági segítségére, ezek az országok igyekeztek ezen országok kiszolgáltatottságát kihasználva a belpolitikai életükre is befolyást gyakorolni → újgyarmatosítás Új irányvonal kialakítása: 1955-ben az indonéziai Bandungban a "harmadik világ" indult el az el nem kötelezettek mozgalma: Elítélték a gyarmatosítást Megfogalmazták az országok békés együttélésének terveit A mozgalom vezetői az indiai Nehru és az egyiptomi Nasszer A mozgalom: Az 1960-as években kiszélesedik, de nem születtek komoly eredmények.
(elkezdték egy demokratikus állam kiépítését) Arab reakció: Háborút indítottak a független Izrael ellen, (vereséget szenvedtek), a palesztinok menekülttáborokban telepedett le. A szemben álló nagyhatalmak: A két szuperhatalom itt is térnyerésre törekedett. Előnyt jelentett számukra, hogy korábban nem voltak elnyomói pozícióban, tehát elfogadhatóak voltak mindenki számára. Az USA gazdasági és katonai segítség nyújtásával próbálta maga mellé állítani az arab országokat, mert nem kívánta a Szovjetunió megjelenését a geostratégiai fontosságú térségben. 1956 a Szuezi válság Izrael angol francia támogatással támadást indított Egyiptom ellen. Az USA nem támogatta az európai nagyhatalmak önálló törekvéseit. A Szovjetunió is nyomást gyakorolt az angolokra és a franciákra Igaz, a háborút megnyerték, de a nagyhatalmak nyomására visszavonultak. Vietnam Hogyan hívták más néven a Vietnámot is magába foglaló térséget? Melyik európai nagyhatalom gyarmata volt és melyik ázsiai nagyhatalom szállta meg a háború alatt?
Izrael megszületése: A zsidóság az ókorban élt Izrael földjén, majd a római időkben elvándorolt onnan és szétszóródott a világban. Közben a térség a plaesztinok és arabok területévé változott. Később 1897-ben a cionizmus megszületésével a világ zsidósága megkezdte visszatelepülését Izraelbe, ám az ott élő palesztinokkal harcba kerültek. Az ENSZ 1947 -ben úgy döntött: alakulhat a területen egy zsidó és egy palesztin állam. 1948 május 4 -én kikiáltották a zsidó állam, vagyis Izrael megszületését ám a palesztin állam nem jött létre. Harcok kezdődtek a palesztinokat segítő, környező arab államok és Izarel között, melyeket sorra Izrael nyert meg. Közben 1967 -ben megszállta az ENSZ által palesztinoknak ítélt területeket is: Ciszjordániát és Gázát. Azóta is békétlen a terület, bár a palesztinok közben, 1994 óta jelentős autonomiával rendelkeznek. -------- X -------- Az iszlám és a Közel-Kelet (külön később vesszük) Közel-Kelet: Az a terület, mely a Földközi-tengertől keletre egészen Indiáig elnyúlva helyezkedik el, felölelve Kis-Ázisát és az Arab félszigetet is.
1953-ban kötöttek fegyverszünetet, amely ingatag, de ma is érvényben van. Észak-Koreában még ma is kommunista diktatúra van. Franciaország nehezebben engedte el gyarmatait, mint Anglia, de 1954-ben a vietnami Dien Bien Phunál elszenvedett veresége után ki kellett vonulnia a térségből. Kambodzsa, Laosz és Vietnam függetlenné vált. Vietnam kettészakadt. Északon a kommunistabarát Vietnami Demokratikus Köztársaság, délen az amerikaiak által támogatott Vietnami Köztársaság jött létre. 1964-től megkezdődtek a harcok észak és dél között, amelybe bekapcsolódott az USA és a Szovjetunió is. Végül a veszteségek és a háborúellenes tüntetések miatt az USA elhagyta a térséget. Észak-Vietnam pedig 1975-ben elfoglalja a területet és egyesíti Vietnamot. Az 1950-es évekre az ázsiai gyarmatok zöme felszabadult. Ezeknek az országoknak a gazdasága nagy mértékben a fejlett országoktól függött. A klasszikus gyarmatosítás helyébe a neokolonializmus lépett, ami nem más, mint a függőség gazdasági és más eszközökkel való fenntartása.