Szabó István, Nagyatádi Szabó (Erdőcsokonya, 1863. szept. 17. – Erdőcsokonya, 1924. nov. 1. ): politikus, miniszter. 1908-tól ogy. -i, majd 1920-tól ngy. -i képviselő. 1918 – 19-ben az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1918. okt. utolsó napjaiban alakuló Hadik-kormányban vállalta a földművelésügyi min. tárcát. évi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárcanélküli, majd népgazdasági miniszter 1919. jan. 11-től, ill. Nagyatádi Szabó István. febr. 8-tól. A Tanácsköztársaság bukása után 1919. aug. 15-től aug. 27-ig a Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere. 1919. és nov. között többször kilátásba helyezte az ellenzéki Liberális Blokkhoz való csatlakozást, míg végül Horthy nyomására a Sokorópátkai Szabó-féle Kisgazdapárttal egyesült s a Keresztény Blokk tagja lett. 25-től 1920. 15-ig közélelmezési, 1920. 15-től 1921. dec. 3-ig, 1922. jún. 16-tól 1924. 14-ig földművelésügyi miniszter, 1920. 16-tól 1921. 29-ig kisgazdaügyi tárcanélküli miniszter is a Huszár-, a Simonyi- Semadam-, a Teleki- és a Bethlen-kormányban.
Nagyatádi Szabó István (1863-1924) politikus, miniszter, délsomogyi kisközségben, Erdőcsokonyán született. Tanítójának, Szalóki Dánielnek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy tanítványából politikus lett. Szülőfalujában tűzoltóparancsnok, községi pénztáros és bíró volt. 1904-ben beválasztották Somogy megye Törvényhatósági Bizottságába. 1908 januárjában szervezték meg a Kisgazdák Egyesületét, augusztusban a nagyatádi kerület képviselőjévé választották. Megkapta a parlamentben a Nagyatádi megkülönböztető nevet. Egyszemélyes kisgazda képviselő volt, a gazdasági reformok sürgetője, szószólója. Nagyatádi Szabó István – Magyar Nemzeti Galéria. 1919 elején tárca nélküli, majd népgazdasági, 1919 augusztusától földművelésügyi miniszter lett. Új demokratikusabb hangot vitt a minisztériumba. 1920-ban Cegléden és Szolnokon nagyhatású beszédet mondott a földreform érdekében. A kormányon belül nem kapott támogatást elgondolása, 1924 őszére minden hivatalos fórum gátolta ennek végrehajtásában. Több község díszpolgárává választotta és szobrot állítottak emlékére.
Bethlen sajtófőnöke, Eckhardt Tibor javaslatára, a média útján kipattintotta a korrupciós ügyeket, Nagyatádira és környezetére terelve a gyanút. A fokozódó nyomásra Nagyatádi, feladva a titkos választójog programját, kénytelen volt egyesíteni pártját a Nemzeti Középpárttal és az így létrejött Egységes Párt első elnöke lett. Miután titkára, a korrupciós ügyben aktív szerepet játszó Eskütt Lajos terhelő vallomást tett rá, lemondott miniszteri tárcájáról és szülőfalujába vonult vissza. A politikai karrierjét féltő és igazságát kereső Eskütt a felkínált titkos egyezségeket és emigrálási lehetőséget visszautasította, helyettük rehabilitációt és mandátumot követelt. Nagyatádi és Bethlen emiatt rágalmazásért perbe fogta. Az eljárásban Nagyatádi lett volna az egyik koronatanú, de a tárgyalás előtt néhány héttel, gyanús körülmények között elhunyt. Temetésén részt vett Horthy és Bethlen, 1932 -ben Gömbös Gyula leplezte le szobrát a budapesti Kossuth téren. Források Molnár József: Áchim és Nagyatádi – Magyar Szemle, 1998. október Börtön és tébolyda – in: Szabó László: Bűnügyi múzeum, Népszava kiadó, Budapest, 1984.
A könyv, amely ismertté tette írója nevét. A könyv, amelyből a megjelenés után pár évvel színdarab és film is készült. A könyv, amely többek között már angol, francia, spanyol és orosz nyelveken is megjelent. Bartis Attila: A nyugalom című könyve most már a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is elérhető, bármikor ingyen, online olvasható. Ha van megosztó mű, akkor A nyugalom az. Hatalmas rajongótábora a kétezres évek egyik legjobb kortárs magyar regényének tartja, de azért a fanyalgókból is van bőven. Ez utóbbiak a hatásvadászatot, a szennyben turkálást, a mocskos szavakat, a közös, nagy magyar depresszió újabb darabját látják benne. És mit mondanak azok, akiket behúzott a könyv? Például olyasmit, hogy "Zseniálisan ír, és mondom ezt úgy, hogy engem kifejezetten irritál a trágár beszéd és az obszcenitás, és ezekből itt kaptam bőven, nehezen is viseltem. " meg "Gondoltam és gondolkoztam... legfőképpen azon, hogy mivel csavarja Bartis az ujja köré az olvasókat. Bartis Attila Új Könyve. Mert engem ledarált, begyűrűzött, megvett. "
A vége minden bizonnyal sokak számára az év legjobban várt kötete, ami nem is csoda, hiszen pontosan tizennégy évnyi hallgatás után olvashatunk új Bartis-regényt. Vásárlás: Könyvek - Árak összehasonlítása, Könyvek boltok, olcsó ár, akciós Könyvek. A marosvásárhelyi születésű szerző első kisregénye, A séta már magában hordozta azt az ígéretet, amit később a világsikert is magával hozó A nyugalommal valóra váltott: nevesen Bartis Attila nemcsak, hogy a generációjának egyik legjobb írója, de vitathatatlanul hazánk egyik legnagyobbja is. A hosszú időn keresztül formálódó műről gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni (sem a témájáról, sem a tartalmáról), viszont azt előre sejteni lehetett, hogy ha elkészül – ahogy mondani szokás – beszakíthatja maga alatt az asztalt. Amin viszont leginkább meglepődtem, az az, hogy nem maga az egyébként terjedelmében is óriási regény egésze, hanem a benne szereplő egyes képek, történetek teszik ezt. A vége ugyanis óriási vállalás mind a szerző, mind az elbeszélő (Szabad András) számára – nem kisebb a tétje, mint az, hogy megértse: létezik-e a világban Isten, vagy bármiféle Gondviselés.
A nő elengedésére képtelen, így eszközként újra a fotográfiához nyúl. Kiállítást rendez azokból a fotókból, amelyeket sosem mutatott meg a nagyvilágnak. Talán a legbravúrosabb, legművészibb jelenet a regényben, amikor az Éváról kiállított képek a bevilágítás során, fixáló hiányában a fény hatására befeketednek, láthatatlanná válnak, majd tűnnek el örökre a semmibe… "Ahogy senki nem marad meg mindörökre attól, hogy lefényképezzük, ugyanúgy nem szűnik meg létezni attól, hogy megsemmisítjük a képeit… A fixálatlan képek a fehér fényben lassan feketedni kezdtek. " Vége. Kiemelt kép:
Rengeteg elnagyolt "a pillanat" van kettejük történetében a megismerkedésüktől a szerelmi aktusokon és az őrület határának feszegetésén át a végpontig. Az olvasó egyszerre érezheti, hogy veszettül vágyik arra, hogy ez egyszer akár egy pillanatra is megtörténjen vele, és emellett futna a világból előle, nehogy utolérje. "Ha jobban belegondolok, Évával erre ment rá az életünk. Nem arra, amit titkolt, nem arra, amit elhallgatott. Hanem hogy számára a valóság kimondása, számomra a hazugság ténye volt elviselhetetlen. Ez a kettő csapott össze újra meg újra. És kétségtelenül igazam volt abban, hogy a valóság előbb-utóbb mindig a hazugságok fölé kerekedik. Az egyetlen, amivel nem számoltam, hogy számára a valóság félelmetesebb, mint számomra a hazugságai. A fejezet András elismert művésszé válásának története is, amelyet sokkal inkább jellemez a szerelem mibenléte, mint maga a fotográfia. Értem ezalatt azt, hogy az elmozdulás valós indokát, Amerikát, a kiállításokat, mind-mind Éváért teszi. Szabad András szerelme elvesztése után kishíján belepusztul abba a semmibe, ami nyughatatlanul rángatja a sötétségbe.