Az egyszerű bronz portrédombormű Nagy Lajos írót ábrázolja. Nagy Lajos (1883--1954) Kossuth-díjas, Baumgartner-díjas író, publicista, szerkesztő a Nyugat c. irodalmi folyóirat főmunkatársa, a Bolond Istók c. szatirikus hetilap szerkesztője, az Esti Kurir, a 100%, az Együtt, a Forrás és a Szabad Nép munkatársa. Legfontosabb művei: A lázadó ember, A menekülő ember, A tanítvány, Három boltoskisasszony, Budapest Nagykávéház, Kiskunhalom, Három magyar város, Január, Özvegyasszonyok, Jeremiáda, Razzia, Képtelen természetrajz, Pincenapló, Tízezer kilométer Oroszország földjén stb. Vele nyugszik felesége: Szegedi Boris (1895--1967) írónő, ifjúsági író (Pesti Hírlap, Új Idők c. lapoknál publikált) meséket, novellákat írt. Források:
Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, költő az hírportálnak adott interjúban arról beszélt, hogy 2021-es évét, ahogy mindannyiunknak, a Covid-járvány határozta meg, így minden rossz és jó esemény is ehhez kapcsolódott. A legrosszabb alighanem a Covid, ahogy poszt-Covidba s újból Covidba váltott. A hétköznapi belátás, hogy ez »a háború után is« tartósan itt marad velünk, a szörnyű hozadékaival, a tanulságaival is, a közös sérülékenység tudatával, hogy – Balázs Béla százéves soraival a Kékszakállú herceg vára szövegkönyvéből – »az világ kint haddal tele, de nem abba halunk bele, Urak, Asszonyságok«. Az író az idei év hozadékának tekinti, hogy felkérésre tavasztól őszig megírt egy kisregényt, egy "féltényprózát" Árnyékporocska címen, egy elfelejtett Kner-rokon, Kner Piroska elfelejtett szakácskönyvének kísérőkönyveként lényegében arról, mit tudhatunk valakiről, akiről szinte semmit nem tudunk. Arra a kérdésre, mit vár 2022-től, Parti Nagy azt mondja, egyrészt azt, hogy a Covid betagolódik a rendszeres oltással féken tartható légúti betegségek közé, másrészt hogy a magyar választásokon sikerül végre leváltani Orbán fékevesztett rendszerét.
Kónya Judit; Interart - Szépirodalmi, Bp., 1989 (Visszaterés... ) Nagy Lajos; vál., szerk., bev., jegyz. Tarján Tamás; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók) Rajtaütés. Válogatott novellák; vál. Réz Pál; Noran, Bp., 2008 Képtelen természetrajz és más karcolatok; vál., utószó Gordon Etel, ill. Réber László; kiad. ; Holnap, Bp., 2009 Szobalányban. Novellák; Tevan Alapítvány, Bp., 2011 (Tevan könyvtár) Újra kiadja ( Nagy Lajos művei, szerk. Kónya Judit, Szépirodalmi, Bp., 1981-1986) A falu meg a város. Szociográfiai írások; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1981 A vadember; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1981 Egy lány a századfordulón; szerk., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1982 Fő az illúzió; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1982 In lázadó ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1983 In menekülő ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Nagy Lajos művei) Meggyalázott vágy.
A magyar kereskedelmi rádiózás hőskorának ikonikus alakja, reklámszakember és jazz-zenész, családapa és borász. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Rókusfalvy Pál. – Elárulná hogyan lett a jazz-zenészből a kereskedelmi rádiózás és televíziózás fenegyereke, marketing guru és végül etyeki borász? – Úgy, hogy mindig nyitott voltam az újra. Eredetileg ugyanis pedagógus a végzettségem. Az Egri Tanárképző Főiskola hallgatója voltam, bár diploma után mindössze három évig álltam a katedrán. Fizikai és lelki problémákat okozhat, ha túlzásba visszük a munkát: új rendszereket kell kialakítanunk, ha túl akarunk élni. Volt ugyanis egy nagy szerelmem, a jazz, és az más utakra terelt. A Stúdium Dixieland Banddal még az 1983-as Ki mit tudot is megnyertük. Annak idején jazz-zenészként kerültem kapcsolatba a Danubius Rádióval és egy, a rádiónak adott koncertet követően felkértek különböző könnyűzenei műsorok vezetésére. Danubiusos pályafutásom úgy ért véget, hogy ügyvezető igazgatóként búcsúztam, de azért igyekeztem a pályán maradni, hiszen 2000-2002 között a Roxy Rádiót vittem. Ugyanakkor ma már azt vallom, hogy a kereskedelmi rádiózás és televíziózás csak egy epizód volt az életemben.
-jegyezte meg valaki szellemesen. Nektek mi a véleményetek a videóban felvetett dolgokról, és arról, amit sugallni akar?
Ugyanis, ha pár hónapig, vagy egy évig dolgoznak, a következő felülvizsgálaton munkaképessé nyilvánítják őket általában akkor is, ha tartós munkavégzésre továbbra is alkalmatlanok az alacsony teljesítmény és a gyakori táppénz miatt. Az ellátórendszerből, ha eltávolították a beteget, akkor nagyon nehéz visszakerülni oda. Az egészséges, jól képzett munkaerővel pedig sohasem lesznek képesek felvenni a versenyt. Rókusfalvy Pál: „…nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk”. Így kerülnek csapdába a megváltozott munkaképességű személyek Életük hátralévő részében az a veszély fenyegeti őket, hogy se munkát, se pénzellátást nem fognak kapni. Az alaptörvény és a szociális törvény szerint a nagykorú családtagjuk köteles gondoskodni róluk az állami gondoskodás helyett. Ebben a kilátástalanságban a családok is felőrlődnek. Ez egyenes út a teljes megsemmisülés felé, amibe belekényszerítetik a korhatár alatti rokkantakat az embertelen törvények, és a visszaminősítések által. A megváltozott munkaképességű személyeknek május elseje nem lehet a munka ünnepe addig, amíg meg nem kapják a megfelelő egészségügyi rehabilitációt ahhoz, hogy csökkent munkaképességű személyként tisztességes munkabérért dolgozhassanak csökkent munkaidőben.
Napjaink fogyasztói társadalmában, az egyén előtérbe kerülésével, ahol az önkifejezés és az önmegvalósítás egyre nagyobb szerephez jut, felértékelődik a munka szerepe. A munkáért élők Ma már nem lepő, hogy sokan gondolják úgy, azért élünk, hogy dolgozzunk. Akik e szerint az alapelv szerint élnek, az egész életüket a karrierjük köré szervezik és mind a lét értelmét mind a megelégedettséget számukra a szakmai sikerek jelentik. A pénz lehet a legfőbb motiváló hajtóerő ezen emberek számára. Bizonyos esetben a magas fizetésre jobban vágynak mint a szakmai sikerekre. ÉRDEKES: 5 ok a tudatosság mellett Az életért dolgozók A fentiekkel szemben azonban néhányan azért dolgoznak, hogy élhessenek, hogy a szabadidejükben minél teljesebb életet tudjanak élni. Elavultnak számít a 8 órás munkarend, új foglalkoztatási módra van szükség | Cvonline.hu. Ezek az emberek a munkára egyfajta eszközként tekintenek, ami segít megteremteni a jó élethez szükséges feltételeket. Náluk a munkaidő vége nem az egész nap végét jelenti, hanem csupán az aznapi munka befejezését, melyet követően az életük egyéb területei kapnak hangsúlyt.
2010. július 12. 02:00 "Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk. " Efézus 2:10 Isten azért helyezett minket a Földre, hogy elvégezzünk egy bizonyos feladatot, amit csak mi tudunk. Az Efezusi levél azt mondja, hogy Isten jó cselekedetekre alkotott minket, és előre eltervezte, mit fogunk életünkben tenni. Azt azonban nem tervezte, hogy ezeket a cselekedeteket egyedül vigyük véghez. Szükségünk van emberekre, hogy velünk együtt dolgozzanak. Ismered azt az érzést, ami akkor fog el, ha túl sok feladatot végzel egyedül. Kimerültté és kiégetté válsz. Miért? Mert egyedül próbálod meg elvégezni a feladatod, miközben Isten sosem gondolt arra, hogy egyedül dolgozva éld az életed. Isten azt mondja nekünk az Prédikátorok könyve 4:9-ben: "Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. " Ha csapatban dolgozol, sokkal több mindent tudsz elvégezni. Ezen felül pedig szórakoztatóbb és kevésbé fárasztó, ha jó csapattársakkal vagy körülvéve!
Ha már édességre vágyunk, inkább készítsünk el otthon egy egyszerűbb süteményt (répacukor helyett szőlőcukorral édesíthetjük, hogy egészségesebb legyen), mintsem vásároljunk különféle flancos csokoládékat a boltban. És mit igyunk, ha szomjasak vagyunk? - A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Ha egy palackot megtöltünk pár csepp citromlével ízesített hideg vízzel, és betesszük a hűtőbe, frissítő, egészséges italhoz jutunk, amelyet korlátlanul fogyaszthatunk! A reklámokból ismert márkás, agyoncsomagolt és trendi üdítőitalok nemcsak hogy nem csillapítják a szomjunkat, hanem rendkívül ártalmasak gyomrunkra, fogainkra nézve egyaránt. Az alkohollal egyetemben ezek az italok károsak és hizlalnak, kerüljük rendszeres fogyasztásukat. Az ásványvizek közül válasszuk a szénsavmenteset, az alacson nátrium-tartalmút, a gyümölcslevekből a cukormenteset, a teákból a gyümölcs-, zöld-, vagy vörös teákat, kávéból - ha már mindenképp inni akarunk - a gyengébbet. Még azt szeretném hangsúlyozni, hogy a helyes, egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás és a dohányzás teljes mellőzése is jelentősen hozzájárulnak egészségünk kialakításához, megőrzéséhez.