A leghatalmasabb istennek tartják, sokféle hatalommal számítanak rá. Képességei között szerepelt a viharok megfékezése, a mennydörgés és villámlás, valamint a mindenféle állattá való átalakulás. Héra: Az istenek királynője és a házasság és a család istennője. Hatásköre összefügg a tulajdonításaival, a család összetartásával, valamint azzal, hogy a terhességek jól és problémamentesen menjenek. Poszeidón: A tenger, a viharok és a lovak királya. Amikor Zeusz trónra lépett, felosztotta a világot testvérei között, és ebben a felosztásban Poszeidónt érintették a tengerek. Erői közé tartozik a tengerek irányítása, hatalmas hullámok keltése, de képes földrengéseket is generálni egész városok elpusztítására. Apollo: Apollón egy másik Olümposz istene. Ő a zene, a fény és a nap, az orvostudomány, a költészet, a prófécia és az íjászat Istene. Görög istenek never die. A sok erő birtokában Apolló az egyik legnagyobb erővel rendelkező istenség, mivel képes megérinteni a legszebb zene, lőj nyilakat, mint a legjobb íjász, és hajtsd a Nap szekerét, hogy megőrizze utazás.
A top 9-es lány utónevek (zárójelben a Magyarországon is anyakönyvezhető formával): Abigail (Abigél). Tökéletes név, ha a kisbabát az apa tiszteletére kívánják elnevezni, hiszen héberül annyit jelent, hogy "apám öröme". Magyarországon nem túl gyakori, de érdekességképpen megjegyzendő, hogy Szabó Magda 1970-ben megjelent ifjúsági regénye után többen választották a kislányuk nevének. Ava (nem szerepel a legfrissebb MTA-s jegyzékben). A Chává név rövidített formája, mely "életet" jelent. Sokan azért kedvelik, mert palindrom, vagyis visszafelé olvasva is értelmes és az eredetivel azonos. Eliana (Eliána). A nemzedék egyik legkedveltebb női neve, mely elegáns hangzása mellett szép jelentéssel is bír, hiszen héberül annyit tesz: "Istenem válaszolt". Esther (Eszter). Mítoszok és istenek, amelyeken Chloé Zhao örökkévalói - NoSpoiler című filmje alapszik. Úgy látszik a purimi történet főszereplőjének neve az egész világon örökzöldnek számít, hiszen az angol nyelvterületeken is az egyik vezető női név, ugyanakkor egyre többen választják az Eszter rövidített változatát "Este" formában.
Hermész: Hermész az Olimposz másik istene. Az istenek hírnöke és a kereskedelem istensége volt. Állítólag ő volt a felelős az istenek közötti üzenetek továbbításáért, így fontos szerepet töltött be a görög hiedelmekben. Azt mondják, hogy ereje közé tartozott a hírnökök és utazók védelme az utakon. Héphaisztosz: A tűz istene, a kovács és a kovácsok. OLYMPUS isteneinek 18 neve és hatalmuk. Az istenek kovácsának tartják, hatalmával olyan fegyvereket tud létrehozni, mint Zeusz villámai vagy Ares kardjai. Démétér: A termékenység, a mezőgazdaság, a betakarítás és az évszakok istennője. Úgy gondolják, hogy ő a felelős azért, hogy a természet továbbra is működjön, hiszen erejével képes megváltoztatni az évszakokat és megtermelni a növényeket. Az olimpiai istenek és hatalmak nevéről szóló leckének folytatásához beszélnünk kell ezekről istenek, akik egyes forrásokban olimpikonként jelennek meg, bár a legtöbbben általában nem tekintik őket annak esetek. Ezek kisebb olümposzi istenek a következők: Hádész: Az alvilág és a holtak istene. Bár ő az egyik legfontosabb isten, általában nem szerepel az olimpikonok listáján, mivel az Alvilágban él, és nem az Olümposzban.
Maya (Maja). Jelentése "forrás" vagy "patak". Sokak az Egyesült Államok egyik népszerű zsidó komikusa és színésznője, Maya Rudolph után nevezik el lányukat. Mila (magyarul is ebben a formában). A szláv "szorgalmas" szóból ered, s elsősorban a zsidó származású Mila Kunis amerikai színésznőnek köszönheti népszerűségét, aki 7 éves korában vándorol ki családjával az Egyesült Államokba a Szovjetunióból. Naomi (Noémi). Noémi, kinek neve héberül "kellemes"-t jelent a sávuotkor felolvasandó Rút könyvéből ismert. Az Eszter névhez hasonlóan igen népszerű az egész világon. Index - Külföld - Madarakról, majd görög istenekről akarták elnevezni a variánsokat - Koronavírus a világban – az Index hétfői hírösszefoglalója - Percről percre. A top 6-os uniszex utónevek: Bár Magyarországon nem szokás uniszex utóneveket adni, Izraelben bevett dolog, hogy ilyen neveket adnak fiúknak és lányoknak egyaránt. Ilyen például az Ari, mely "oroszlán"-t, az Aviv, mely "tavasz"-t, az Eden, mely "éden"-t, "paradicsom"-ot, a Gal, mely "hullám"-ot, a Sztav, mely az őszi időszakot jelenti, vagy a Jordán, mely az izraeli folyó után igen népszerű a zsidó államban.
Jegyei A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4, 5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180–200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas. Elterjedése A zöld küllő egész Európában, Északnyugat-Afrikában, és Délnyugat-Ázsiában költ. Skandinávia északi részéről, Írországból, Korzikáról és Szardíniáról hiányzik. Fészkelőhelye A zöld küllő hegy- és sík vidéki ligeterdők, öreg tölgyesek, vén fákkal tarkított legelők, erdőszélek, ártéri erdők, idősebb fákból álló fasorok a legkedveltebb élőhelyei. Gyérített bükkösökben és egyéb elegyes, ritkásabb lomberdőkben, továbbá mezőgazdaságilag művelt területek között húzódó fasorokban, facsoportokban is megtelepszik, ha ott odúkészítésre alkalmas fák is vannak.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Mivel a lakott területeken is jól érzi magát és gyakori is itt, ráadásul állandó madár, a madárbarátok egész évben vendégül láthatják a zöld küllőket "harkálykerti" megoldásokkal.
A fiatalok egy hónapig fejlődnek az odú biztonságában, kirepülés után még két hónapig a szülőkkel maradnak. A zöld küllő egy éves korára lesz ivarérett és körülbelül hét évig él. Országos állománya napjainkban 15 000-17 000 párra tehető (2000-2012 között 8 000-12 000 pár) és stabil-enyhén emelkedőnek tekinthető. Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. írta és szerkesztette: Cseke Ibolya forrás: MME. Orbán Zoltán
Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas. Életmódja [ szerkesztés] Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél. Szaporodása [ szerkesztés] Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5–7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17–19 napig. A fiatal madarak 23–28 napos kor között repülnek ki. Képek [ szerkesztés] Fiatal példány Egy hím A nőstény A madár tojásai Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File).
A hangyabolyoknak a zöld harkály által való szétrombolását tehát érdemnek tekinteni éppen nem lehet". A jól érzékelhetően korabeli felfogásban (Herman Ottó "A madarak hasznáról és káráról" című korszakos könyve például 1901-ben jelent meg) készült írás szerint egyébként a harkályfélék "igen nyughatatlan, mozgékony madarak, melyek éles hangjuk és dobolásuk által az erdőt elevenítik". A zöld harkály és a szürke harkály (mai nevén hamvas küllő) példányai egyébként eszerint is "inkább az erdőszéleken, egyes fákon, mintsem a sürü erdőben tartózkodnak, gyakran a földre is ülnek. Minkettőnek testök főszinezete zöld. A zöld harkálynál a fejtető- és a nyakszirttollak hamvaskékek piros csúcsokkal, a hímnek vörös, a nőstényeknek pedig fekete pofasávja van. … Mindkettő állandó madár melyek nyáron a tölgy- és a bükkfaerdőkben, télen pedig a kertekben, az emberi lakásokhoz közel tartózkodnak". Mezővédő erdősávok, fasorok Az elmúlt években tapasztalhatjuk, hogy erős a kormányzati törekvés a mezővédő erdősávok, fasorok területének országos szintű emelkedésére, amihez a következő KAP-ciklusban talán komoly pályázati források is társulhatnak.
A hamvas küllő Európa középső, keleti és részben az északi tájakon költ. Hazánkban a középhegységek és a dombvidék erdeiben általánosan elterjedt, de sehol sem gyakori. Kedveli a korosabb állományú bükkösöket és tölgyeseket, de megtelepszik az elegyes erdőkben, a folyókat kísérő ligeterőkben, parkokban és arborétumokban is. A hazai állományt körülbelül 2500 párra becsülik. Állandó madár, de ősztől kora tavaszig kóborol, és ilyenkor olyan területeken, például az Alföldön is felbukkan, ahol egyébként nem költ. A násztevékenységgel kapcsolatos hangadás februárban kezdődik, de enyhe teleken akár már januárban is hallhatunk doboló hímeket. A párba állt madarak néha egy korábbi odút foglalnak el, máskor újat készítenek. A középhegységi és dombvidéki erdőkben elsősorban egy belül már korhadó bükköt vagy tölgyet választanak, az ártéri erdőkben főleg fűz és nyárfákba vésik odújukat. A parkokban szükségből, ha egyéb alkalmas fát nem találnak, tűlevelűek törzsében is készíthetnek lakást maguknak.