Az uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli lap úgy értesült, hogy Németország, Nagy-Britannia és Hollandia szeretné elérni az alapok felszámolását a keretköltségvetésről egyre intenzívebbé váló tagországi eszmecserék jelenlegi állása szerint. A tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján (az úgynevezett általános EU-ügyek tanácsában) gyakorlatilag a hétéves büdzsé lesz az egyetlen téma. A keretköltségvetésre vonatkozó javaslatában az Európai Bizottság is felvetette, hogy a két alap kerüljön ki az uniós büdzséből, és működjön a tagországok közvetlen finanszírozásában. Ez egyebek között azt jelentené, hogy az Európai Parlamentnek nem lenne döntési és ellenőrzési jogköre az alapok fölött. Európai Unió: Léteznek-e nettó befizetők és haszonélvezők? - Portfolio.hu. A tagországok egy másik csoportja ugyanakkor a European Voice szerint azt szeretné elérni, ha kiszélesítenék az alapok illetékességi körét, és például a globalizáció miatt állásukat vesztők segítésére hivatott alap a jövőben a mezőgazdaságra is kiterjedne. Az EU soros dán elnökségének egyik vezető célkitűzése, hogy konszenzus felé közelítse a tagországok álláspontját a következő hétéves keretköltségvetésről.
A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács kedd hajnalban véget ért értekezletén megállapodtak, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló keretköltségvetésbe 1074 milliárd eurót adnak össze a tagállamok. Nem igazán lelkesednek az EU tervezett költségvetéséért a nettó befizetők - mfor.hu. A legnagyobb viták a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) elnevezésű alapról szóltak. A megállapodás szerint a helyreállítási alapban 750 milliárd eurót helyeznek el, a forrást az Európai Bizottság szerzi meg hitelfelvétellel. A pénz nagyobbik részét, 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában osztják szét a tagállamok között, további 360 milliárd eurót pedig kedvezményes kamatozású hitelek formájában. (MTI)
Mindösszesen ezidáig (2020) több mint 10 milliárd forint érkezett Gyöngyösre, cserébe saját erőből 1 milliárdot kellett hozzátenni. Eu befizető országok fővárosai. Érzékeltetve az európai uniós fejlesztések jelentőségét: Gyöngyös saját erőből évente mintegy 600 millió forintot tud beruházásra és felújításra fordítani (ebben az úgynevezett képviselői és a fejlesztési keretek is szerepelnek). Ezek között rendkívül sok kis összegű, de halaszthatatlan tétel szerepel, például óvodai vizesblokk, vagy járdafelújítás – jellemzően a legnagyobb saját erős városi beruházások és felújítások sem érik el a legkisebb városi EU-s projektek szintjét. Összegezve: az EU-s pályázatok révén olyan projektek, fejlesztések valósulnak meg Gyöngyösön, melyekre önerőből nem lennénk képesek, vagy ciklusonként is csak maximum 1-1 projektre lenne lehetőség, időben elnyújtva. A Gyöngyösön megvalósult és folyamatban lévő EU-s projektekről ez a cikk tájékoztat.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Pénzügyminisztériumban 2021. május 11-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
A Next Generation EU finanszírozására az Európai Bizottság a tőkepiacokon fog forrásokat előteremteni. Ezeket hosszú távon, 2058-ig kell majd visszafizetni.
A másik csoportba jellemzően a kohéziós alap pénzeire pályázni képes kelet-európai országok tartoznak. Csakhogy a képlet ennél sokkal bonyolultabb, mert az unió nem egyszerűen egy olyan klub, ahova tagdíjat kell fizetni, és pénzt lehet belőle kivenni. Unalomig ismételgetett és sok adattal alátámasztott tény, hogy önmagában az egységes piachoz való tartozás jelentős gazdasági előnyöket rejt, vagyis sokkal inkább az a kérdés, hogy ezt egy tagállam mennyire tudja kihasználni. Maradva az előbbi példánál, ha a Kelet-Európában uniós pénzből finanszírozott új hidat nyugat-európai cégek építik fel, és az itteni hídépítő munkások a fizetésüket nyugaton gyártott árukra nyugati tulajdonban lévő üzletláncokban költik el, akkor rögtön látszik, hogy a kohéziós alappal végső soron egy "nettó befizető" országban is jól lehet járni. Az uniós piacból származó előnyöket a rengeteg hasonló példa miatt elég nehéz számszerűsíteni. Eu befizető országok hívószámai. De azért nem lehetetlen, sőt, a 2021-27-es keret kapcsán az Európai Bizottság el is végezte az előrejelzéseket (a számítások itt érhetőek el).
Az Európai Bizottság minden évben frissíti azt a hatalmas költségvetési adatbázisát, ami pénzforgalmi szemlélet szerint mutatja be azt, hogy az EU közös kasszájából az egyes tagállamok az adott évben mely programokon keresztül mennyi forráshoz jutottak, illetve azt is, hogy milyen jogcímeken mennyi befizetést teljesítettek. Ezek eredőjeként az operatív költségvetési egyenleget is közli, azaz a ki- és befizetéseknek mennyi a nettó egyenlege. Eu befizető országok zászlói. Ezt az adatbázist átnézve tényleg az a helyzet, hogy míg 2018-ban Magyarország a saját bruttó nemzeti jövedelme arányában (GNI) 0, 85%-nyi befizetést teljesített, addig Hollandia 0, 62%-ot, Svédország pedig 0, 7%-ot. Az történt tehát, hogy míg Magyarország szegényebb ország, addig a saját gazdasága méretéhez képest arányaiban többet fizet be az EU közös kasszájába, mint a nála jóval fejlettebb két másik tagállam. Ez első ránézésre nagyon igazságtalannak tűnik, és felveti azt a kérdést is, hogy az egyes országok fejlettsége miért nincs szorosabb kapcsolatban a befizetése arányával.
Székely Tibor Vágta főkapitány Ami a legszebb az egész- ben az az, hogy tényleg az lett a dologból, amit az álmodó megálmodott. Az külön jó érzéssel tölt el, hogy most már fontos azoknak is a Nemzeti Vágta, akik eleinte fanyalogtak, akik ellene kardoskodtak. Valami olyan történik a "mi világunkban" mostanában, aminek az egész nemzet életében meg kéne történnie. Megismerni, megérteni egymást, esetleg megszeretni, majd elfogadva egymást végül együtt is működni már. Nemzeti vágta geszti peter drucker. Ugye mennyire lehet szeretni a lovat?!... már csak ezekért is. A gyerekeim, három lány és egy kisfiú nagyon szeretik a Vágtát, igazán büszkék arra, hogy amit az apjuk felvállalt, nem egy öncélú játék, hanem igazán fontos ügy, ezt érzik és értik is. Ez nem rólam szól, és nem is a bemutatókon megjelenô társaimról, hanem az összes huszár és katonai hagyományőrző bajtársaimról, akik azzal a felelősségtudattal veszik fel a történelmi egyenruhákat, hogy az egész nemzet javát, kultúráját szolgálják. Május 30-án este tehát lezárják a Hősök terét, hogy azt egy teljes hétvégére lóversenypályává alakítsák.
A fődíj 30 millió forint, amit a győztes versenyző csapata, valamint további 5 millió forintot az általa képviselt önkormányzat kap meg. A résztvevőket persze nem csak a pénz motiválja, hiszen a Raiffeisen jótékonysági sztárfutamon például Stohl András, Hajas László, Hajdú Steve, Sasvári Sándor és Pintér Tibor is nyeregbe szállnak majd, ők nyereményüket jótékony célra ajánlják fel. A Nemzeti Vágta zenei mottója Weiner Leó (1885. április 16. ) zeneszerző és népdalgyűjtő nevéhez kötődik. A fesztivál azonban Mátyás király emlékének tiszteleg és vele együtt az 550 éves Magyar Reneszánsznak. Geszti Péter szerint minden évben más emlékére rendezik majd meg újra és újra a Vágtát. Geszti Péter a Nemzeti Vágta „eladása” után újabb érthetetlen kormánybarát gesztust tett. A két nap során számos világzenei koncert várja a látogatókat. Fellép többek között a Ghymes Szalóki Ágival, de igazi huszárrohamra és látványos lovasparádékra is számíthatunk. Az Andrássy úton a települések és önkormányzatok küldöttségei kapnak helyet, ahol bemutathatják kulturális értékeiket, vagy a nevező cég arculatát.
Nyolc állami cég, a budapesti önkormányzat és egy fővárosi tulajdonú cég is támogatja a nemrég furcsa körülmények közt a CBA-s Lázár testvérek közelébe került Nemzeti Vágtát. Kikértük a szerződéseket. Úgy fest, az energetikai óriás Magyar Villamos Művek (MVM) a lovakban találta meg a megfelelő eszközt a róla élő kép erősítésére. Az állami tulajdonban lévő MVM és három leánycége is kiemelt támogatója a Nemzeti Vágtának, miközben az egyszerű támogatók között másik négy állami pénzekkel is gazdálkodó cég található. A sajátos együttműködést olyan programelnevezések koronázzák meg, mint például a "Paksi Atomerőmű Kocsitoló verseny". Nemzeti vágta geszti péter révay. Az immár negyedik évébe lépő, vitatható sportértékű fővárosi lóparádé a kormányváltás után is hátszéllel döcöghet tovább: az MVM és társai mellett a kormánypárti vezetésű Budapest városa és egy fővárosi tulajdonban lévő nonprofit kft. is a támogatók között szerepel, Tarlós István főpolgármester pedig a fővédnökséget is elvállalta. Mindezt annak ellenére, hogy az eredetileg mások mellett Geszti Péter által gründolt rendezvényt annak idején a jobboldalon nem mindenki fogadta kitörő örömmel.
Ezermilliárdok mentek el olyan kommunikációra, ami folyamatosan erősíti azt az alapállást, hogy hazafi csak az lehet, aki nem tartozik semmilyen kisebbséghez, és a megfelelő oldalt támogatja. (... A Nemzeti Vágta messze több egy lovasversenynél - interjú Geszti Péter programigazgatóval - Nyíregyháza Online. ) Nem sok lehetőség maradt szélsőjobboldalon, a korábbi tematikák, beemelődtek az állampárti kommunikációba – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Geszti Péter. A zenészként és műsorvezetőként is ismert reklámszakember beszélt arról is, hogy fiatalkorában bízott abban, hogy Magyarország lehet végre egy demokratikusan fejlődő, Nyugat-Európához tartozni akaró, saját tehetségét és tudását gazdaságilag is jól kamatoztató ország, és egy versenyelvű, de szolidáris kapitalizmus jöhet létre. – Később kiderült, hogy erre valószínűleg hiába számítottam – mondta, hozzátéve, hogy egy informális, urambátyám társadalomban élünk, az emberek pedig hatékonyabbnak tartják a dolgokat saját ismerősi kapcsolataikon keresztül intézni. Geszti Péter azt is kifejtette, hogy egy jelentős médiabirodalom gondoskodik róla, hogy az ország információhiányos tömegei ne találkozzanak a valósággal.