Egyszerűsített változat Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 30 pontjának ez az egyszerűsített változata kifejezetten fiatalok számára készült. 1. Mindannyian szabadnak és egyenlőnek születtünk. Mindegyikünk szabadnak született. Mindegyikünknek lehetnek saját gondolatai és elképzelései. Mindegyikünket azonos bánásmódban kell részesíteni. 2. Nincs megkülönböztetés. Ezek a jogok mindegyikünket megilletik, bármiben is legyünk különbözőek. 3. Az élethez való jog. Mindegyikünknek joga van az élethez, és ahhoz, hogy szabadságban és biztonságban éljen. 4. Nincs rabszolgaság. Senkinek sincs joga rabszolgaságban tartani minket. Mi sem tehetünk senkit a rabszolgánkká. 5. Nincs kínzás. Senkinek sincs joga bántani vagy kínozni minket. 6. Vannak jogaink, akárhová is megyünk. Ugyanúgy ember vagyok, mint te! 7. A törvény előtt mindenki egyenlő. A törvény mindenki számára egyenlő. Mindnyájunkkal igazságosan kell bánnia. 8. Az emberi jogokat a törvény védi. Mindegyikünk segítségért fordulhat a törvényhez, ha nem bánnak vele tisztességesen.
articles-19-25 4. 2 OLVASSA EL: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikke 19. cikk Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. Tovább
Tartalomjegyzék 1 Magyar 1. 1 Kiejtés 1. 2 Többes számú főnév 1. 2. 1 Fordítások Magyar Kiejtés IPA: [ ˈɛmbɛrijoɡok] Többes számú főnév emberi jogok emberi jog többes számú alakja Fordítások Tartalom angol: rights of man (en), human rights (en) dán: menneskerettigheder (da) francia: droits de l'homme (fr) holland: mensenrechten (nl) lengyel: prawa człowieka (pl) német: Menschenrechte (de) litván: žmogaus teisės (lt) lett: cilvēktiesības (lv) norvég: menneskerettigheter (no) olasz: diritti umani (it) orosz: правa челове́кa (ru) ( prava čelovéka) portugál: direitos do homem (pt) spanyol: derechos humanos (es) svéd: mänskliga rättigheter (sv)
5. cikk Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. 6. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. 7. cikk A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő védelmére. Mindenkit egyenlő védelem illet meg a jelen nyilatkozatot sértő mindennemű megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. 8. cikk Mindenkinek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen az illetékes hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni. 9. cikk Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, fogva tartani vagy száműzni. 10. cikk Mindenkinek egyenlő joga van ahhoz, hogy jogai és kötelességei, továbbá az ellene emelt bűnvád ügyében független és pártatlan bíróság méltányos és nyilvános tárgyaláson döntsön. 11. cikk (1) Minden bűncselekménnyel vádolt személynek joga van az ártatlanság vélelméhez mindaddig, míg bűnösségét nyilvános perben, a védelemhez szükséges valamennyi biztosíték mellett törvényesen meg nem állapítják.
Elfogadva és kihirdetve 1948. december 10‐én az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján. Megosztás:
1. cikk Minden emberi lény szabadnak születik, és azonos méltósággal és egyenlő jogokkal rendelkezik. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek. 2. cikk Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül, hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm, vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott. 3. cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 4. cikk Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedés minden formája tilos.
(Balázsi László) • Gazdag életmunkásságot hagyott maga mögött, errõl tanúskodik a levéltárunknak hagyott rengeteg dokumentum, prédikáció, a Kislexikon és a még utána Unitárius Élet 23
A több felekezetet megjáró János Zsigmond bölcsessége pedig a mai politikusoknak is példát adhat abból, hogyan helyes és igazságos viselkedni azokkal a politikai versenytársakkal, "más hitűekkel", akikkel valamikor egy akolhoz tartoztak. A türelem (legyen akár vallási vagy politikai) mégiscsak rózsát terem. # emberijogikalendarium # emberijogok2019 Kik vagyunk? Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Kuruc.info - A világ legfasisztább népe 1568. január 13-án hirdette meg a vallásszabadságot - Európában először. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér. Facebook Soundcloud Iratkozz fel hírlevélre! Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos. Feliratkozom Támogass minket!
Ezek után tartották 1568. január 6–13. között az újabb tordai országgyűlést, amely egyenjogúsította az unitárius vallást is, így alakult ki a négy bevett vallás. Az országgyűlés addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, pontosabban a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. 1568 tordai vallásbéke ne. A rendek által elfogadott határozat kimondta: "Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől,... mert a hit Istennek ajándéka. " Erdély e téren messze megelőzte Európa fejlettebb, nyugati részét, a vallási toleranciában példát mutatott a világnak. Államvallás nem volt, az uralkodói hatalom fölötte állt az egyházinak, de nem volt joga a vallások között bármilyen szempontból különbséget tenni.