1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum adatbázisa
A háború, a fellázadt parasztokkal és városokkal kirobbant polgárháború, a népi követelések és a sajátos, forradalmi mentalitás terrorhoz és diktatúrához vezetett 1793-ra. A forradalmárok meg voltak győződve arról, hogy az ész nevében és a nemzeti szuverenitás birtokosaiként mindent megtehetnek. A terror és a polgárháború áldozatainak számát 200 000 és 300 000 közöttire becsülik. A forradalom felfalta saját gyermekeit. Végül, 1794 nyarán Robespierre letartóztatása és kivégzése után a Nemzeti Konvent felszámolta a terrort és a diktatúrát. A következő öt év alatt kísérletet tettek egy békés parlamentáris kormányzásra. Nagy francia forradalom zanza tv. A társadalom azonban egyenlőség jelet tett a köztársaság és a terror közé. A forradalmi vívmányokat elfogadta, a köztársaságot nem. A republikánusok társadalmi támogatás híján, hol jobbra, hol balra sújtottak le. A kiújult háború miatt 1799-ben a kormányzat vezető politikusai is úgy érezték, hogy erősebb végrehajtó hatalomra van szükség. Ezzel kiszolgáltatták magukat a legnépszerűbb tábornoknak, Bonaparténak.
A nép mérsékelt reformokat várt, de ehelyett forradalmat kapott, amely teljesen hagyományos életmódját. Ezért a forradalom első öt évében egyre radikálisabb csoportok vették át a hatalmat, egymást túllicitálva törekedtek a szabadság és egyenlőség legtökéletesebb megvalósítására. A nélkülöző tömegek bűnbakokat kerestek, a politikusok pedig kijelölték számukra az újabb és újabb bűnösöket: először is az arisztokratákat, aztán a papokat, aztán az emigránsokat, végül a külföldi fejedelmeket. Azt mégsem ismerhették el ugyanis, hogy a nehézségeket az ő meggondolatlan pénzügyi és egyházügyi intézkedéseik okozták. Kategória:A francia forradalom szereplői – Wikipédia. A bűnbakkeresés 1792-re logikusan vezetett el a külső háborúhoz, majd a belső háborúhoz. 1792. augusztus 10-én a párizsi radikálisok megdöntötték a francia monarchiát. Ráadásul a franciák kisebbsége választotta csak meg a Nemzeti Konventet, és annak kisebbsége kiáltotta ki a köztársaságot. Ezt követően a Konvent kihívást intézett minden európai uralkodó ellen, és kivégeztette a királyt.
[3] Az 1911-ben [3] megjelent alkotás végül valódi díszművé sikeredett: aranyozott egészvászon kötést kapott, a kötés táblákon aranyozott fém keretben színezett leporello domború kép került. Illusztrációs anyagát számos fénykép, képek, festmények, és rajzokkal képezte. A mű nem azonos az 1913–1914-ben megjelent hasonló témakörű, szintén több kötetes Forradalom és császárság gal. Új kiadás Szerkesztés A mű fakszimile vagy elektronikus kiadással nem rendelkezik. Kötetbeosztása Szerkesztés Kötetszám Kötetcím Szerző Kiadási év Oldalszám I. kötet A rokokó század. A nagy francia forradalom zanza. A forradalom előkészítői Adorján Andor 1911 316 [4] II. kötet A forradalom XVI. Lajos király lefejezéséig Seress László 280 [4] III. kötet A rémuralom. A guillotine kora Seress László és Adorján Andor 285 [4] IV. kötet Bonaparte Napoleon Zilahi Kiss Béla és Seress László 328 [5] V. kötet Napoleon császár 264 [6] Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II. ). Budapest: (kiadó nélkül).
A "tulajdonosok" által kormányzott ország: Robespierre bukása után kicsúszott a konvent irányítása a jakobinusok kezéből. Megkezdődött az úgynevezett leszámolás a terroristákkal. A sansculotte-ok két fölkelését 1795 tavaszán leverték. Ezt követte a királypártiak támadása. A polgárság azonban nem akart "se királyságot, sem terrort", és a royalistákba kíméletlenül beleágyúztak. A tűzparancsot egy fiatal tábornok adta ki: Bonaparte Napóleon. A tekintélyét vesztett konvent alkotmányt szavazott meg, és föloszlott. Helyét kétkamarás törvényhozó testület (vének tanácsa, ötszázak tanácsa) foglalta el. A direktórium képviselte a végrehajtó hatalmat. Franciaországban a restaurációnak nem volt számottevő belső bázisa. A választójogot ismét vagyoni cenzushoz kötötték. Portál:Francia forradalom – Wikipédia. A sansculotte-okat, a vagyonnal nem rendelkezőket kiszorították a választók, a tulajdonosok nemzetéből. Nem dőlt el viszont az angol-francia versengés. Anglia előbb Ausztriát, majd Oroszországot vonta be a háborúba. Pénzelte a belső ellenzéket is.
február 22, 2022 /Fotó: Facebook/Gombásné Kada Tímea/ A Móri Táncsics Mihály Gimnázium közösségi oldalán két újabb sportsikerükről számolt be, melyet ma értek el diákjaik, mégpedig kosárlabdában és kézilabdában: Kosárlabda: A mai napon (2022. február 22. ) került lebonyolításra a DECATHLON B33 Diákolimpia regionális döntője is, ahol iskolánk csapata bronzérmes lett, így bejutott az országos döntőbe. A csapat tagjai: Jánni Ákos 10. A, Ungvárai Zalán 12. D, Czakó Levente 10. D, Ungvárai Zsombor 10. D Testnevelő: Gombásné Kada Tímea Kézilabda: A mai napon (2022. ) került lebonyolításra Fejér Megyei Fiú Kézilabda Diákolimpia megyei döntője, ahol iskolánk csapata bronzérmes lett. A csapat tagjai: Czövek Roland (9. D), Haas Áron, (9. D), Hartl Ádám (11. D), Nagy Kristóf (12. AB), Papp Márk Bendegúz (12. D), Pisch Dániel (9. D), Szabadi László (10. D), Szántó Zsombor (10. D), Varga Barnabás (12. D), Varga Zoltán (9. D) Testnevelő: Vasi Csaba Fotó: Vasi Csaba Forrás: Facebook
1806 -ban nyílt meg a gimnázium, mely egyelőre még magánjellegű kisgimnázium volt, és az egykori földesúri kocsma épületében működött. Az 1810 - 1811 -es tanévben vált teljes négyosztályos kisgimnáziummá, majd 1812 -ben a helytartótanács nyilvánossági jogot adott az iskolának. 1817 -től kezdve hatosztályos nagygimnáziummá vált, majd 1825 -től kezdve már nem csak latinul, hanem magyarul is tanítottak benne. A magyar nyelv 1844 -ben lett kizárólagos oktatási nyelv. 1850 -től négyosztályos algimnázium lett, ebben a formájában egy évvel később kapta meg a nyilvánossági jogot. 1864 -ben új helyre költözött az iskola: a mai Kossuth téren álló épületbe. Itt 1898 -ig működött, majd ekkor költözött be mai épületébe. Az 1869 - 1870 -es tanévtől kezdve az állam vette át (addig a város és a vármegye tartotta fenn) és hatosztályos állami gimnáziummá fejlesztette, majd 1884 -ben kezdődött meg a főgimnáziummá válás. Az első érettségit két év múlva tartották meg. 1922 -ben vette fel Somssich Pál nevét, majd 1948 -ban Táncsics Mihályét, melyet máig is visel.
Ekkor választotta végleges életpályául az irodalmat. Sok szatirikus jellemrajzot, népies életképet, anekdotát írt az akkori lapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe. Jókai után a legnépszerűbb elbeszélők közé tartozott. Hogy zilált anyagi helyzetén javítson, 1854 -ban egy népies folyóiratot indított Falusi Esték címmel, ez azonban a 6. füzettel megszűnt. Általában korrajzaival ért el legtöbb kiadást. Számos képes naptárt is szerkesztett. E műveiből szép jövedelme volt, mindazonáltal folytonos anyagi zavarokkal küzdött. Az 1860-as évek ben népszerűsége hanyatlott. A régi siker emlékével még egyszer megindította a Népbarát című folyóiratot 1861 -ben, mely 1867 -ig tengődött. Több bécsi lapnak is levelezője volt. Egy-két szerencsétlen vállalkozása és életviszonyainak kuszáltsága tönkretette jó hírét. Rendezetlen életet élt, néha hetekig vándorolt plébániáról plébániára az ország valamely zugában. Sokszor belevetette magát a munkába, hogy családját anyagilag támogassa; munkái krónikaszerűségének és szaggatottságának ez áll a hátterében.
Az utolsó évben a diákok a német állam által szervezett vizsga letétele után megkapják a DSD (Deutsches Sprachdiplom)-diplomát, ez egy közép- illetve felsõfokú nyelvvizsgabizonyítvány, amit 2005 óta a magyar állam is elfogad. Ez a bizonyítvány a külföldi tanulmányaikat segíti. A tanulók az emelt szintû német nyelv és irodalom és két másik tantárgynak német nyelvû, középszintû sikeres érettségi vizsgájával szintén felsõfokú "C" típusú nyelvvizsgabizonyítványt szerezhetnek az érettségi vizsgákon. D osztály 2004 szeptemberétõl 0, 5 osztálynyi, majd 2009 szeptemberétõl teljes osztályként beindítottuk az angol nyelvi elõkészítõ képzést is. Így az egyébként is magas heti óraszámú angol nyelvi speciális képzés hatékonysága folyamatosan nõ. Az elõkészítõ évben a diákok heti 18 órában tanulnak idegen nyelveket, három órában informatikát, és a fennmaradó órákban magyar, matematika órákon a tanult anyag szinten tartása és elmélyítése folyik. Ingyenes felkészítést biztosítunk az angol középfokú, igény szerint a felsõfokú nyelvvizsgára.
Korrajz; Trattner–Károlyi Ny., Pest, 1864 Garasos arisztokraczia, Regény, 1–2. ; Hartleben, Pest, 1865 ( Magyar eredeti regénytár) MEK Jurátusélet. Korrajz, 1–3. ; Hartleben, Pest, 1866 ( Magyar eredeti regénytár) MEK Krónika a mostani országgyűlésről; Kocsi Ny., Pest, 1867 II. József császár kora Magyarországban, 1–3. ; Emich Ny., Pest, 1867 Még életében megjelent a Vas Gereben munkái [7] (1864–1865) A badacsonyi szüret 1795; Tolnai, Bp., 1927 ( Tolnai regénytára) A jegyző lánya; Atelier, Bp., 1940 Vas Gereben elbeszélései; sajtó alá rend., előszó Éber János; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1941 ( Magyar klasszikusok) Ki ád többet érte? Falusi életkép; Vas Gereben elbeszéléséből színre írta Gyenis János; Bagó Ny., Dombóvár, 1941 Pénz és szerelem; Atelier, Bp., 1943 Ne búsulj! Vas Gereben tréfagyűjteményéből; Globus Ny., Bp., 1943 ( Csillagos regény) Áruló arany; Palatinus, Bp., 1943 ( Palatinus kisregénysorozat) Három asszony. Kisregény; Soóky, Bp., 1943 Egy falu, két bakter; Siményi, Bp., 1943 Festményen szerzett feleség.
Vas Gereben; s. n., Győr, 1848 (március és április) [6] Parlagi képek, 1–2. ; Kozma Ny., Pest, 1851 Tormagyökerek; Emich Ny., Pest, 1855 A régi jó idők. Regény; Emich, Pest, 1855 MEK Nevessünk! Eredeti adomák gyűjteménye a magyar életből; Heckenast, Pest, 1855 No még egyet nevessünk. Eredeti adomák a magyar népéletből. 2. füz. ; Kilián, Pest, 1856 Nagy idők, nagy emberek. Magyar korrajz, 1–3. ; Sommer Ny., Bécs, 1856 MEK Ne búsulj. Beszélygyűjtemény, 1–2. ; kiad. Számvald Gyula; Emich Ny., Pest, 1856 Régi képek. Jellemvonások nevezetesebb férfiaink életéből; Gyurián Ny., Pest, 1856 REAL–EOD A nemzet napszámosai. Magyar korrajz; Emich Ny., Pest, 1857 MEK Egy alispán. ; Ráth, Pest, 1858 MEK A múltak emlékei, 1–2. ; Ráth, Pest, 1859 A pörös atyafiak. Regény, 1–2. ; Pfeifer, Pest, 1860 MEK Életúnt ember. ; Beimel, Pest, 1862 MEK Tekintetes urak. ; Hartleben, Pest, 1864 ( Magyar eredeti regénytár) MEK Községi tanácsadó, községi előljárók, jegyzők és ügyködők számára; szerk. Vas Gereben; Tratter-Károlyi Ny., Pest, 1864 Dixi.