[2] Kovács Ákos gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a Hatvany családdal, és a múzeum ekkor vette fel Hatvany Lajos nevét a korábbi Hatvani Múzeum helyett. Bekerültek a gyűjteményekbe nem csak Hatvany Lajos, de a család más neves tagjainak tárgyi emlékei is. Kovács Ákos hozatta haza New Yorkból Lesznai Anna, Hatvany Lajos unokatestvére értékes hagyatékát. [2] Az igazgató szerkesztésében került kiadásra A Hatvany Lajos Múzeum Füzetei című sorozat 10 kötete, amelyek jól dokumentálják a múzeum helytörténeti kutatásait, például a Grassalkovich-kastély történetének kutatását, Ady Endre, Thomas Mann és József Attila Hatvanban töltött idejének feltérképezését. E kutatásoknak szerepe volt abban is, hogy 1996-ban a város egyik iskolája Lesznai Anna nevét vette fel. [3] Kovács Ákos azonban 1984-ben, nagyrészt a személyes és politikai támadások következtében távozni kényszerült a múzeumból. Sűrűn változó utódai közös gondba ütköztek, a helyhiányba. Az addig a Szabadtéri Színpad egykori öltözőjében működő múzeum 1986-ban, újfent "ideiglenesen" a városháza udvarán, egy barakképületben kapott helyet.
Az intézmény a '70-es években lehetőséget biztosított a rendszer ellenzékének számító "megtűrt" képzőművészek, a hazai avantgárd bemutatkozására. Ebben az időszakban vette fel a Hatvany Lajos nevét, miután a híres mecénás özvegye jóvoltából számos alkotással gyarapodott a gyűjtemény. A Hatvany Lajos Múzeum 2014-ben teljesen újjászületett, a város egyik kiemelt jelentőségű műemléke, a régi Sörház épületében látogatható meg. Lesznai Anna a 20. század magyar irodalmának egyik jelentős alakja, képző- és iparművészeti, illetve grafikai alkotásai is magas színvonalúak, korai művei a magyar szecesszió tipikus példái. Hagyatéka országos jelentőségű, amelyhez Gergely Tibor képzőművész ajandékozása révén jutott 1974-ben a múzeum, amely egyedülálló az országban. A néprajzi gyűjtemény jellemzően Hatvan környéki tárgyi anyagot tartalmaz, de feliratos falvédők tekintetében például a Kárpát-medence egyik legteljesebb kollekciójával rendelkezik, és érvényes ez a gyékény- és egyéb rostos anyagú népi fonott termékekre is.
Hatvany Lajos 1908-ban társalapítója lett a 20. század első harmadának legnagyobb hatású irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak. Mások mellett Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád útját is egyengette, akik szívesen fordultak meg hatvani otthonában. A helyettes államtitkár kiemelte: fontos, hogy a megújult múzeumban helyet kapott a város területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény, a helyi értéktár is.,, A hungarikumok ügyének felkarolásával az a célunk, hogy az értékeinkkel való törődésen keresztül hozzájáruljunk önbecsülésünk és elismertségünk növeléséhez. Legyünk büszkék a méltán kiváló minőségű termékeinkre, kultúránkra, szellemi nagyjainkra, csodálatos természeti adottságainkra, épített örökségünkre" - mondta. Horváth Richárd polgármesteri jogkörben eljáró alpolgármester, a Fidesz-KDNP hatvani polgármester-jelöltje arról beszélt, hogy Hatvan egy jól működő közösség, ahol az emberek egymásra és a városra is figyelnek. Összefogással nagy dolgokra képesek az itt élők, jó példa erre a nemrégiben megújult Grassalkovich-kastély és a Kossuth tér, valamint a most megnyíló Hatvany Lajos Múzeum - mondta.
Emlékeztetett: korábban még a bezárás réme fenyegette a múzeumot. A Hatvany Lajos Múzeum a barokk belváros turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztését célzó beruházás keretein belül újult meg. A város sikerrel pályázott az Észak-magyarországi Operatív Programban, ahonnan 500 millió forintot nyert, az önkormányzat ezt a forrást egészítette ki 60 millió forinttal. A fejlesztés oroszlánrészét kitevő múzeumi funkcióbővítő külső és belső felújítás mintegy 300 millió forint volt. A múzeumban egyebek mellett jelentős bronz-kori leletanyag, Lesznai Anna életművét bemutató tárlat, Csók István- és Tihanyi Lajos-alkotások is láthatók. A beruházás részeként megépült egy kézműves sörfőzde is, amelynek alapjául egy, a 18. században az épületben működött üzem szolgált.
Hatvany Lajos, Rozsics István, előszó Illés Endre; Szépirodalmi, Bp., 1985 Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei; szerk. Hatvany Lajos, fotó Gink Károly, sajtó alá rend., kieg. Erki Edit; Officina Nova, Bp., 1990 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Nagy Sz. Péter: Hatvany Lajos. (Monográfia). Budapest: Balassi, 1993. 119 o. ISBN 9637873295 Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0 Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 772–773. o. ISBN 963-05-6806-3 További információk [ szerkesztés] A magyar irodalom arcképcsarnoka A cukor, a Nyugat és a kor Hatvany Lajos: Ady a kortársak között Hatvany Lajos: Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát ( MEK) Elfer Imre: Két író. Leszámolás Balázs Bélával és Hatvany Lajossal; szerzői, Aflenz, 1924 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Hatvany-Deutsch család Magyar szabadkőművesek listája Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 49278609 OSZK: 000000010723 NEKTÁR: 99720 PIM: PIM57625 MNN: 267665 LCCN: n85122743 ISNI: 0000 0001 0898 7274 GND: 119336634 SUDOC: 03104493X NKCS: jn20000720099 BNF: cb12233894h
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Szinyei Merse Pál (1845 - 1920) Nézze meg, hogy mutatna a kép az Ön falán! Próbálja ki Látványtervező Képkeret Szoba Képfeltöltés Töltse fel saját szobájának fotóját, és nézze meg már most, hogy mutatna a falán! Minimális képméret: 800 x 600 px Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Személyes megtekintés galériánkban Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés olaj Önnek is van Szinyei Merse Pál képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk. Legnagyobb magyar festménygyűjtemény Több mint 100. 000 magyar művészi alkotás. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés
2020-ban Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulójára emlékezünk. A jeles esemény kapcsán a Magyar Nemzeti Galériába tervezett, de a járványveszély miatt 2021-re halasztott emlékkiállítás az eddigi kutatások eredményeinek felhasználásával egyrészt a művész nemzetközi párhuzamait igyekszik majd bemutatni, de a 20. századi Szinyei-kultusz egyes állomásainak feltárásával pontosítja a festő már eddig is jól behatárolt helyét a magyar és az egyetemes művészet történetében. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria célja, hogy alkotásait, kiállításait digitálisan is bejárhatóvá tegye, és olyan háttértudást biztosítson ezeken a site-okon, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskolai oktatásban is hasznosuljanak. Eddig több mint kétszázezer virtuális látogatója volt már a Magyar tájak című digitális tárlatnak, amely a történelmi Magyarországot nemzeti festészetünk legnagyobb mestereinek munkáin keresztül mutatja be. Az intézmények honlapjain megtekinthetők a Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című megújult kiállítás és magyar barokk művészetet bemutató virtuális tárlat is.
Ragyogó kék ég, színes virágokkal tarkított zöld fű, simogató napsütés, virágillat, madárcsicsergés – a május a szabadság, a kiszabadulás ideje. Piknikezni a szabad ég alatt, pokrócon feküdni a földön, szánkban egy hosszú fűszállal bámulni a bárányfelhőket, elhagyni a megszokásokat, felszabadulni a konvenciók alól, ha csak egy rövid időre is. Hogy aztán újra visszatérjünk, ahogy mondani szokták, a "megszokott kerékvágásba", hogy folytatódhasson minden úgy, ahogy korábban, mintha mi sem történt volna – vagy azért mégsem. Dióhéjban összefoglalva ez a Majális gondolati háttértörténete. Szinyei Merse Pál 1873-ban egy olyan művön dolgozott, amelynek Magyarországon semmiféle előzménye nem volt, a nagyközönségnek való bemutatása után pedig több mint húsz évig hatása, következménye sem. Mintha mi sem történt volna. Aztán 1896-ban, amikor a nagyérdemű a millenniumi kiállításon újra megcsodálhatta a festményt, egyértelművé vált, hogy valami mégis csak történt. Hatalmas sikert aratott, elképesztően népszerű lett, tegyük hozzá, joggal, és az alkotás azóta is az egyik, ha nem a legismertebb magyar festmény.
Hatalmas sikert aratott, elképesztően népszerű lett, tegyük hozzá, joggal, és az alkotás azóta is az egyik, ha nem a legismertebb magyar festmény. Hogy miért nem fogadta a közönség már az 1870-es években elragadtatással a képet, és miért nem tudta értékelni, az könnyen megmagyarázható a mű akkor még szokatlan témaválasztásával és egyedülálló stílusával. Ennél sokkal érdekesebb és inkább elgondolkodtató kérdés, hogy milyen körülmények között született a mű. Hogyan jutott egyáltalán Szinyei eszébe ez a téma – akkor, amikor hat évvel a kiegyezés után honfitársai szinte kizárólag történelmi témájú festményeket készítettek. Honnan jöttek a ragyogó, fénnyel telített színek, a kontúr nélküli foltok, a derű, az életöröm, az optimizmus – akkor, amikor a realizmus és az akadémizmus egészen más stílust diktált a XIX. század közepén dolgozó művészeknek? Sehol egy történelmi hős A jómódú nemesi családba született Szinyei tíz évvel a Majális megfestése előtt utazott Münchenbe. Négyévi szorgos munkájába telt, hogy bekerüljön annak a Karl von Pilotynak az osztályába, akinél többek között Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Wagner Sándor is tanult, és aki nélkül a magyar nemzeti festészet talán meg sem született volna, vagy ha mégis, egészen biztosan másként.
Az a könnyedség, az a már-már idilli állapot, amely ezt a városi társaságot jellemzi, s mindehhez olyan kék ég, olyan zöld pázsit, amilyet Szinyei előtt senki nem festett a magyar művészetben. Mindezek alapján az az érzésünk, hogy Szinyei kinyitott egy ablakot, amin egy addig nem látott, nem érzett új világ friss levegője és képei áradtak be. Kompozíció A Majális kompozíciójában szín és forma, ember és táj különösen szerencsés módon találja meg összhangját. Miközben a magas horizont miatt a kék égből csak kevés látszik, a domboldal zöld tömegébe ágyazott színes kis társaság, benne a művész hason fekve ábrázolt "önarcképével" és szemben ülő, fehér ruhás hitvesével szinte napként ragyogja be a tájat. A bécsi világkiállításon a magyar pavilon rendezője, Telepy Károly jó érzékkel helyezte főhelyre a művet, s a kedvező kritikák nem is maradtak el. Az akkor Münchenben élő Szinyei azonban a müncheni bizottság szerint odavalósi művésznek számított, így a festményt a magyar egységből a bajor kiállításba szállították, s lehetetlenül rossz helyre akasztották.