Hatalmas mennyiségben mossa partra a víz a fájdalmas csípésű telepes medúzafaj, a portugál gálya (Physalia physalis) egyedeit Ausztráliában. Lisa-Ann Gershwin medúzaszakértő szerint a portugál gályák "döbbenetes mennyiségben" vetődtek partra az elmúlt hónapokban a meleg időjárásnak köszönhetően Új-Dél-Wales, Viktória, Dél-Ausztrália és Tasmánia államokban – írja a The Guardian. A portugál gálya a medúzáktól származik. Kinézetre hasonlít a hagyományos medúzára, de valójában apró organizmusokból álló lebegő telep. Csalánsejtjeinek mérge képes megölni kisebb halakat és más zsákmányállatokat. Nem egyetlen organizmus, hanem négyfajta apró, hasonló felépítésű élőlényből álló telep. Ezek mindegyikének külön fiziológiai funkciója van, de egyedül nem lennének életképesek. Populációt alkotó kolóniáik szabadon lebegnek az óceán felszínén. Az egyes kolóniák "bal- vagy jobbkezesek", vitorlául szolgáló gázhólyagjaik az egyik vagy a másik irányba fordulnak. Így a feltámadó szellő adott időben csak a kolóniák egy kis számát sodorja el, tehát egyetlen széllökéssel nem vész el az egész populáció.
A National Geographic 2007-ben mutatott be dokumentumfilmet A medúzainvázió címmel – most jött el az a pillanat, amikor már a fürdőzők is érzik a helyzet komolyságát. A Földközi-tenger vizében honos csalánozók közül a rendkívül dekoratív, ám de annál veszélyesebb portugál gálya rendelkezik a legerősebb toxikus csalánméreggel. A faj elvileg mindenütt előfordulhat a mediterrán vizeken, ám elsősorban a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a Baleári szigetcsoport környékén, és az Alborán-tengeren lehet leginkább számítani a felbukkanására. Vitorlázó méregtárak a kobaltkék felszínen Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ismét megsokasodhatnak a portugál gályák ( Physalis physalis) a népszerű spanyolországi nyaralóhely, Mallorca környékén. A szépséges Playa de Formentor Mallorca szigetén. A népszerű spanyol nyaralóhely partjai közelében időnként a nyílt tengerről kisodródott portugál gályák bukkanhatnak fel Forrás: Shutterstock Annak ellenére, hogy a portugál gályát hólyagmedúzaként is emlegetik, valójában nincs sok köze a valódi medúzákhoz, azonkívül, hogy ez a faj meg amazok is a csalánozók törzséhez ( Cnidaria) tartoznak.
Noha látszatra az igen különleges és tetszetős kinézetű portugál gálya egyetlen organizmusnak tűnik, valójában mégsem az, hanem kétfajta apró és hasonló felépítésű polip, illetve meduzoid típusú élőlények sokaságából álló telep. A telepet felépítő polipok eltérő fiziológiai funkciókkal rendelkeznek, és csak együtt életképesek. A felszínről csak a gázhólyag látszik, ebből ereszkednek mélybe a fogókarok és tapogatók Forrás: Awesome Inventions A kolónia legjellegzetesebb, és a felszínről is jól látható egysége a gázzal töltött halványkékes színű és áttetsző, a tetején felmagasodó barázdás tarajt (vitorlát) viselő gázhólyag ( pneumatophore). A portugál gálya gyöngysorszerű fogókarjai kinagyított felvételen Forrás: WAX-Science A gázhólyagot nitrogén tölti ki, és erről lógnak a mélybe a telepek, illetve a rendkívül hosszú fogófonalak, amelyek átlagosan 10 és 20 méter közöttiek, de esetenként akár 50 méteres mélységig is leérnek. A gázhólyag tetején látható taraj vitorlaként funkcionál Forrás: The Marine Life Information Network A kékes, illetve halványlilás színben játszó gázhólyagról felmeredő taraj fogja be a szelet, amelynek segítségével a portugál gálya hatalmas távolságokra sodródhat a nyílt tengeren.
Legjobb, ha a beavatkozás előtt az autók elsősegélydobozában található gumikesztyűt, vagy – ha van – a búvárok, illetve szörfösök által is használt neoprénkesztyűt húzunk fel. A búvárokat megvédi a medúzacsípés ellen a vastag neoprénruha Forrás: Elter Tamás A sérülés helyét először öblítsük le bőségesen tengervízzel (az édesvíz nem jó ehhez) majd egy ecettel alaposan átitatott vatta- vagy gézdarabbal dörzsöljük át a csípéssel érintett testrészt. Az elsődleges beavatkozás mellett is fontos, hogy az áldozat haladéktalanul keresse fel az orvost. Még partra sodródva is veszélyes Forrás: Wikimedia Commons Egy egészséges felnőtt vagy gyermek számára a portugál gálya csípése nem jelent halálos fenyegetést, ám a szív- vagy érrendszeri betegségben szenvedőknél, vagy az allergiás rohamokra érzékeny embereknél gyors és szakszerű beavatkozás nélkül a csípés akár halált is okozhat. Érdemes különösen óvatosnak lenni az Adriai- és a Földközi-tengeren tervezett nyaraláskor is, figyeljük a figyelmeztető táblákat és a híreket.
A portugál gálya nem medúza, hanem különböző feladatokra specializálódott 4 féle polip kolóniája. Nevét a gázzal telt hólyagot alkotó pneumatofór polipokról kapta. Általában az áramlatokkal együtt sodródnak, de pneumatofórájukkal képesek "befogni" a szelet is. A levegőből érkező veszély esetén képesek hólyagjukat leereszteni és a víz alá merülni. Különös kékes, lilás színük természetes napvédőként szolgál a vízfelszíni élet miatti folyamatos UW sugárzás ellen. A második polip kolónia a tapogatókat alkotja, ez lehet 1-10 m hosszú is. A tapogatókat teljes hosszukban csalánsejtek fedik, amelyekkel a főleg kis halakból és rákokból álló zsákmányát megbénítja. Emberekre nézve a portugál gálya csípésének súlyossága függ az érintett terület elhelyezkedésétől és nagyságától. Felnőtt emberekre a csípés ritkán halálos. A partra sodródott állatok csalánsejtjei haláluk után is ugyanúgy működnek, mint életükben. A portugál gálya mérge több komponensű, az egyik apró lyukakat hoz lére a sejtmembránon, más komponensek azonnal elkezdik lebontani a fehérjéket és zsírokat, ezzel már előemésztik a táplálékot.
Physalia utriculus. Forrás: NaNuu Michael Fried/Wikimedia Csak az elmúlt héten 13 ezer csípést regisztráltak, ami háromszorosa a tavalyi évben tapasztaltaknak. A fájdalmas, de nem életveszélyes csípéseket főleg a híres Gold Coast és Sunshine Coast régiókban észlelték. A 15 centis állatkák tüskéire a parton is ráléphet az ember, de a vízben is csíphetnek. Zömmel jéggel vagy forró vízzel kezelhetők a csípések, de sok ember fordult orvoshoz, mentőhöz. A helyzet annyira komoly, hogy néhány strandot le kellett zárni. Az erős szél sodorhatta partra a szokatlanul sok gályát. A forró ausztrál nyárnak is szerepe lehetett a jelenségben, amit a helyi média járványként és invázióként írt le. A szódabikarbóna, borotvahab vagy az élesztő alkalmazása semmit sem javít az áldozat állapotán. Az elsősegély előtt feltétlenül vegyünk fel gumikesztyűt Forrás: Shutterstock A méreganyag ugyanis hosszú ideig nem bomlik le, így aki vigyázatlanul hozzáér a csípéssel érintett testrészhez, maga is azonnal áldozattá válik.
A Földközi-tenger területén elsősorban a nyugat-mediterrán medencében, a spanyol Baleári-szigetekhez tartozó Mallorca és Formentera környékén, illetve az Alborán-tenger vizein bukkanhat fel. A Földközi-tenger keleti medencéjében ( az Adriai, a Jón- és Égei-tengeren, illetve a levantei partvidéken) csak rendkívül ritkán fordulhat elő. Borítókép: illusztráció/Shutterstock
Az újonnan érkezőket végigvisszük a deltának azon részein, ahol majd horgászni fognak, és segítünk a vízben történő tájékozódásban. A leutazást egyénileg kell megoldani. Telefonon egyeztetjük a találkozási helyet. Dunai horgászengedély art gallery. Pozitív hatásként említik viszont a kikerülő iszap és szennyezett föld miatti talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulást, a befolyó csapadék- és kevert szennyvíz-bevezetések megszüntetése miatt szintén vízminőség-javulás várható, a terület rendbetétele miatt kedvezőbb lesz a településkép, az evezős pálya létrejöttét, ami az egészségmegőrzésben is jelentős szerepet kaphat. Azt több helyen is leírják, hogy a fakivágások mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, de még így is több mint 120 ezer négyzetméteren irtják ki a növényzetet. Fotó: Jászai Csaba /MTI A dokumentumban arra is kitértek, hogy a szeptember 1. és október 31. közötti időszak a legalkalmasabb a fakivágásokra, mert akkorra a területen található vonuló fajok nagy része távozik, de még nem hibernáltak le – így fakivágás esetén el tudnak menekülni – az ott maradó denevérek.
Fenekezés […] Ha isten úgy akarja Táncosok boltja webáruház
A dokumentum szerint negatív hatást okoz majd az iszapkotrás miatti élővilág-sérülés, -pusztulás, az építési/bontási munkák miatt szükséges növényirtás, a vízparti táj- és településkép változása, az építési/bontási munkák ideiglenes levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése. A csepeli önkormányzat lapunknak írt válaszában azt közölte, a tervpályázatban a Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág partvonalat szinte minden pályázó jelentős mértékben átalakította úgy, hogy öblökkel és további ágakkal tagolta. A nyertes pályamű is jelentős partvonal-alakítást és vizes helyek létrehozását is javasolta, mely elnyerte a bíráló bizottság tetszését. Valamennyi koncepció jóval nagyobb part menti területet érintett, mint az evezős pálya megvalósításával igénybe vett terület. A városokat átszelő vízpartokat az ember mindig is alakította és módosította erre sok nemzetközi példa van, néhány a világörökség részét képezi. Dunai Horgászengedély Ára — Több Hektáron Kiirtják Az Erdőt A Dunai Evezős Központ Miatt | 24.Hu. A Natura 2000-es területtel kapcsolatban azt írták, hogy csak a jelenlegi Ráckevei-Soroksári-Dunaág vízfelületét érinti, amelynek területe növekszik a beruházás során.