Az érettségivel minden megváltozik 2020. február 14. Szombaton éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A továbbtanulással megnőnek a család kiadásai, miközben a bevételek csökkennek. A felsőoktatásban továbbtanulók után már nem jár családi pótlék, és a családi adókedvezménytől is el kell búcsúzni. Ugyanakkor az eltartottak számába beleszámítanak. Február 15-én éjfélig jelentkezhetnek a felsőoktatási intézményekben szeptembertől induló képzésekre azok, akik tovább szeretnének tanulni. A továbbtanulás jelentős anyagi terheket ró a családokra. Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Jelentése szerint a hallgatók tandíjon felüli költségeinek felét nagyrészt családjuk fedezi, miközben erre a legtöbben nincsenek felkészülve. A kiadások a továbbtanulással megugranak, ugyanakkor a bevételek csökkennek. A család ugyanis az érettségivel elbúcsúzhat a családi pótléktól és a családi adókedvezménytől is. Az érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem.
A családi pótlék havi összege itt található. Korábbi cikkünkben itt írtuk meg, hogyan kell kérvényezni a továbbtanuló gyerek beszámítását. Itt írtunk arról, hogy a négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentessége mellett miként vehető igénybe a családi kedvezmény is. Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! Szerző: Lovas Judit Címkék: családi pótlék, családi adókedvezmény, továbbtanulás, OKJ-s képzés, egyetemista, diák, érettségi, felsőoktatás, diákhitel Kapcsolódó anyagok 2021. 09. 28 - Családi pótlék: most kell lépniük a továbbtanulók szüleinek 2020. 12. 17 - Még jobban eladósodnak a diákok 2020. 11. 12 - Június végéig nem kell fizetni a diákhitelt További kapcsolódó anyagok
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el! Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes! Kapcsolódó cikkek: Családi pótlék – kevésbé közismert oldaláról is 2019. június 6. Nem biztosításhoz kötött családtámogatási ellátás ugyan, mégis azt gondolom, hogy ebben a cikkben a jogosultsággal, szüneteléssel és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos ismert szabályokon túl, kevésbé ismert oldaláról is olvashatnak, ami – tekintettel a családi adókedvezmény igénybevételére – a hétköznapi életben is hasznos információkkal szolgál. Júliustól visszamenőleg korrigálásra kerül a folyósított összeg, a július-augusztusi családi adókedvezményt pedig az év végi adóbevallásban egy összegben érvényesíthetjük. A fenti példánál maradva 220 000 x 2 = 440 000, helyett 133 000 x 2 = 266 000 lett érvényesítve, tehát 440 000 – 266 000 = 174 000 x 2 hónap = 348 000 Ft adóalap kedvezmény, ami adóba átszámítva 52 200 Ft-ot jelent az Szja bevallás elkészítésekor.
A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét. Bár családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet két hónapra visszamenőlegesen kérni. Vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni. Hogyan kell számolni? Egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után.
Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is. Változás a kézírásban A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az ún. mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik. Gyengülő szaglás A szaglás képességének elvesztését hyposmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90%-át érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét. Alvás problémák A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást (alvási apnoe), alvás közbeni akaratlan mozgásokat. A hang változásai Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha lágyabban, "fedettebben" beszélnének, vagy éppen monotonabbá válna a beszédük.
"A Parkinson-kór legfontosabb tünete a meglassult mozgás. A beteg tartása görnyedt lesz, a kezeit behajlítva tartja, széles alapon jár, csoszog, lassan fordul, székből nehezen áll fel, az arckifejezése merevvé válik, úgynevezett pókerarca lesz. Éjjel is csökken a mozgás mennyisége, ezért általában úgy ébred reggel, ahogy este lefeküdt. " A betegek életminősége a kór lefolyásától függő ütemben romolhat. Az egyre komolyabb mozgászavar megnehezíti a mindennapi életet. A lelassulás, a bizonytalanság elesetté és kiszolgáltatottá tehetik az érintettet. Az előrehaladott Parkinson-kór kerekesszékbe is kényszerítheti a beteget. A betegség hosszú időn – 20-25 éven - keresztül fejlődik, de a diagnózist akkor mondják ki, ha a mozgászavar megjelenik. A bevezető jelei egyébként nem specifikusak és nem is feltétlenül jelzik előre a Parkinson-kórt. Elromolhat a szaglás és gyakori a székrekedés és az alvászavar is. Depresszió, fáradékonyság, motiválatlanság, aluszékonyság és szexuális problémák is megjelenhetnek.
Az EPDA több tíz éves erőfeszítését megkoronázta az, hogy 2016. február 18-án az Európa Parlament napirendre tűzte a Parkinson-kórral élők helyzetét.
James Parkinson angol orvos és természettudós épp kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben írta le először a betegség tünetegyüttesét. 1690-ben egy magyar orvos, Pápai Pariz Ferenc is írt a remegés, meglassultság, izommerevség és testtartási instabilitás kombinációjából álló kóros állapotról. Ma Magyarországon körülbelül 30 ezer ember él Parkinson-kórral, ám 2030-ra a betegszám megkétszereződésével kell számolni. A DELTA Magyar Parkinson Egyesület erre hívja fel a figyelmet. Egyre nő a Parkinson-kóros betegek száma Európában majdnem 1, 4 millió egyént érint ez a betegség, és 2030-ra a betegszám megkétszereződésével számolnak a szakértők. A Parkinson-kór a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Rendkívül nagy tehát a betegség egészségügyi, valamint szociális és társadalmi jelentősége. A Parkinson-kór kezelése egyedi megközelítést igényel, hiszen a kórkép nagyon változatos tüneteket okoz. A mozgásproblémák a legrosszabbak A betegség előrehaladott szakaszában a betegeket leginkább az teszi próbára, hogy kiszámíthatatlan a mozgásuk, nem tudják tervezni napjaikat, és egyre inkább segítségre szorulnak.
Forrás: Népszava Online. A cikk dr. Kovács Tibor közreműködésével készült.