A LSZ Alapszabálya szerint a fenntartással kapcsolatos befizetések havi összegét a közgyűlés állapítja meg. A LSZ a házon belül található udvart (mely önkormányzati tulajdonban van) gépkocsi beállás céljára bérli és adja tovább bérbe a tag és nem tag tulajdonosok részére. A fentiek mellett a LSZ közös tulajdonban lévő ingatlanok, ingatlanrészek (üzlethelyiségek), eszközök (garázskapu-bejáró) bérbeadásával is foglalkozik, melyből bevételre tesz szert. A lakásszövetkezet az általános szabályok szerinti ÁFA-alanyiságot választotta; ingatlan bérbeadás tekintetében (lakás, nem lakás is) nem választotta az adókötelessé tételt (88. §). Kérdéseim: 1. A lakásszövetkezet, mint jogképes személy, tevékenysége tartós és rendszeres, független formában történik. Ellenértéknek (vagyoni előnynek) minősül-e az ÁFA-tv. értelmében a LSZ által közös költség címen beszedett összeg? (Gazdasági tevékenység-e a LSZ tevékenysége? ) 2. Lakásszövetkezet közös költség könyvelése. Amennyiben a közös költség beszedése ellenértéknek minősül, a LSZ gazdasági tevékenységet folytat, a közös költség összege az ÁFA-tv.
MajorDomus # 2019. 06. 04. 19:53 Ha lakásszövetkezet, akkor nem is érdemes belevágni. Jobb ha fizetsz. Ez nem úgy működik, hogy mit érzel jogosnak, s mit nem. mancs2 2019. 13:39 Kedves Ibla! Jogszerűséghez nem tudok érdemben hozzászólni, talán a jogvégzettek igen. Ha a közgyűlés elfogadta és az Alapszabály is tartalmazza, hosszú körökre lehet számítani. Nálunk a tag/nem tag által fizetendő közös költség között is jelentős különbség van, a nem tag hátrányára. Közös költség – Béke Lakásfenntartó Szövetkezet. S, hogy ki a tag, azt az igazgatóság dönti el. ibla 2019. 03. 12:19 Lehet szerepel már a kérdés a fórumon én nem találtam sehol sem. Tulajdonosként a közös képviselettől ma egy olyan levelet kaptam, hogy a közösköltség amennyiben albérlő lakik a lakásban 3000 Ft-tal magasabb, mint ha a tulajdonos. "Tájékoztatjuk önöket, a lakások albérletbe (használatba) adására vonatkozó xy. számú Közgyűlési Határozatról. Amennyiben lakástulajdonosain a tulajdonukban lévő lakásukat részben vagy egészben albérletbe (használatba) adják, abban az esetben 3000, - Ft/hó-val emelt közös költséget kötelesek fizetni a Lakásszövetkezet részére Ugyanis az albérlő, (lakáshasználó) életvitelszerűen tartózkodik az épületben így elve használja a Lakásszövetkezet tulajdonában lévőközös helyiségeket, lépcsőházakat, eszközöket (lift) amiért köteles díjat fizetni. "
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. március 16-án (144. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2856 […] tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Lakásszövetkezet közös költség angolul. A gazdasági tevékenység tehát egy olyan tevékenységet (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) feltételez, amelynek célja (vagy eredménye) bevétel realizálása - nyereségességre tekintet nélkül -, a tevékenység gyakorlása jellemzően nem alkalomszerűen, eseti jelleggel történik, hanem hosszabb ideig, vagy időszakonként ismétlődően, ugyanakkor az üzletszerű tevékenység akkor is adóalanyiságot eredményez, ha az nem tartós vagy rendszeres. Továbbá tekintve, hogy a lakásszövetkezet jogi személy, a lakásszövetkezet és a szövetkezeti tag közötti szolgáltatásnyújtás nem zárható ki. A lakásszövetkezeti törvény 45. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a lakásszövetkezet tevékenységének (egyéb) pénzügyi forrását a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései szolgálják.
Értelmező előszó (Letenyei László) Illyés Gyula: Puszták népe c. könyve a legtöbb kiadást megért, és talán a legnagyobb hatású kötet a magyar "Népi írók" művei közül. A mű kötelező olvasmány a magyarországi általános és középiskolában (már a szocializmus évtizedeiben is az volt), ilyen értelemben elvben minden Magyarországon tanult ember ismeri, vagy legalábbis tanult a könyvről. Az egyik legfontosabb félreértés a mű kapcsán, hogy valami furcsa okból a könyv Magyarországon nem társadalom-ismeret vagy szociológia órákon bukkan elő, hanem irodalom órákon. Illyés gyula puszták népe olvasónapló. Illyés természetesen kiváló író és költő, és maga a mű is lebilincselő nyelvezettel íródott – fő érdeme azonban mégsem a nyelvezet, hanem az az éleslátás, amellyel ismétlődő haza-látogatásai (ma úgy mondanánk: terepmunkái) során feltárja szülőfaluja, Rácegrespuszta valós helyzetét, viszonyait, fontos társadalmi kérdéseit. Babits Mihály recenziója nem elutasító, bár nem is elfogadó. Az irodalom akkori legnagyobb szaktekintélye, a Nyugat szerkesztője (1917-től! )
M. : Nehéz föld, v., 1928 [bolgárul: Szófia, 1976], Sarjúrendek, v., 1930 <, 1931*KMIK>, Három öreg, költemény, 1932, Hősökről beszélek, költemény, Kvár, 1933, Ifjúság, költemény, Debrecen, 1934, Oroszország, útleírás, 1934, Szálló egek alatt, v., 1935, Petőfi, tan., 1936 [átdolg. kiad. Illyés gyula puszták nepenthes. 1956, bolgárul: Szófia, 1950, bővített kiad. : Petőfi Sándor, 1963], Puszták népe, szociogr., 1936 [bolgárul: Szófia, 1954], Rend a romokban, v., 1937, Magyarok, 1938, Ki a magyar?, tan., 1939, Külön világban, v., 1939, Lélek és kenyér [Kozmutza Flórával közös kötetben], szociogr., 1939, Összegyűjtött versei, 1940, Csizma az asztalon, szociogr., 1941, Kora tavasz, r., 1941, Mint a darvak, rajzok, visszaemlékezések, 1942, A nép nevében [József Attilával közös kötetben], vál.