Ha abból csak egy elem is hiányzik, akkor hivatalból el kell utasítani a felülvizsgálati kérelmet. Pontosan kell hivatkozni a megsértett jogszabályhelyekre, elő kell adni, hogy a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél miért tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet és elő kell adni a kérelem részletes indokait. Nem elegendő a korábbi beadványokra történő utalás. A Pp. mellett a Kúrián született 1/2016. (II. 16. ) PK vélemény is részletesen tartalmazza a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékeit, a PK véleményt a Kúria Munkaügyi Szakága is következetesen alkalmazza. Elmondta, nemegyszer előfordul az is, hogy a benyújtó – mivel nincs tisztában az előterjesztés helyével és határidejével – tévesen a Kúriára címzi és ide is nyújtja be felülvizsgálati kérelmet az ügyben elsőfokú határozatot hozó bíróság helyett, ami munkaügyi per esetében az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság. Ilyen esetben a Kúria a feleket tájékoztatja és visszaküldi a felülvizsgálati kérelmet a félnek, vagy a jogi képviselőjének.
A kényszertörlési eljárás – az ahhoz esetlegesen kapcsolódó vezető tisztségviselői (volt vezető tisztségviselői) eltiltás tárgyában hozott döntés – a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartozik. Az eltiltás a vezető tisztségviselő gazdasági társaságokban tulajdonosként, illetve vezető tisztségviselőként való részvételét korlátozza a jövőre nézve, ebből kifolyólag vagyoni viszonyait – és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát – érinti. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezekben az ügyekben is alkalmazni kell. A kényszertörlési eljárásban mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél előzetesen előterjesztett kérelmén alapul, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye.
Erről kúriai kollégiumi vélemény [KMK 1/2014. 10. )] is született, mivel értelmezni kellett, hogy a felülvizsgálati értékhatár szempontjából mit kell a munkaviszony "módosulása" alatt érteni. A Kúria Munkaügyi Szakága kiemelten foglalkozik azzal, hogy elősegítse azt, hogy a felülvizsgálati kérelmek benyújtásának szabályaival a jogkereső állampolgárok tisztában legyenek. A munkajog egy olyan sajátos terület, melynél még ha az elején egyedinek is tűnik az adott ügy, a technika által elősegített felgyorsult információáramlás folytán rövid időn belül kiderülhet, hogy munkavállalók és munkáltatók ezreit érinti egy-egy precedens kúriai döntés. A jogérvényesítésnek, ha lehet ne egy hibásan megírt vagy hibásan benyújtott felülvizsgálati kérelem szabjon gátat. Az interjú itt olvasható: Forrás: Jogászvilág A tudósítást a forrásban megjelölt szerkesztőség engedélyével tesszük közzé. Budapest, 2016. szeptember 26. A Kúria Sajtótitkársága
fokú ítéletet tárgyalás tartása nélkül hozta meg, ami "derült égből villámcsapásként" ért... Ez megalapozhatja a felülvizsgálati kérelem benyújtását? 1. A fellebbezési eljárás megindítása – Hogyan lehet fellebbezni a bíróság határozatai ellen és a fellebbezésnek mit kell tartalmaznia? Az elsőfokú bíróság határozata ellen a fellebbezésre jogosult a "fellebbezés" elnevezésű írásbeli beadvánnyal indíthat a másodfokú bíróság előtt fellebbezési eljárást. A fellebbezésben kell előadni, hogy a határozatot a fellebbező milyen szempontból és indokok alapján kéri felülbírálni, miért jogszabálysértő és azt hogyan kéri megváltoztatni. III. RÉSZ 4. pontnál jogi képviselővel vagy anélkül → lsd. II. RÉSZ 3. pontnál fellebbezés hibáinak következménye benyújtási hibák → általában a fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli visszautasítása (pl. elkésett) tartalmi hiányosság → hiánypótlási felhívás → nem teljesítése esetén a fellebbezés visszautasítása 2. Fellebbezési korlátozások – Milyen korlátok vannak a fellebbezési eljárásban, milyen esetben lehet pl.
rész: Különleges eljárások 2. : családjogi, végrehajtási perek Az I. -V. és a VII. részt a Székesfehérvári Törvényszék készítette. Ha viszont a jogvesztő határidőn belül bármelyik arra jogosult kérte tárgyalás tartását, akkor ahhoz a másodfokú bíróság kötve van, és a fellebbezést nem bírálhatja el tárgyaláson kívül. Utaló szabály hiányában nem alkalmazható a Pp. 376. § (3) bekezdése sem. Ezért tárgyalás tartása iránti kérelem esetén akkor sem lehet tárgyalás nélkül határozni, ha már az iratok alapján nyilvánvaló, hogy abszolút hatályon kívül helyezési ok áll fenn. A fentiek alapján szerintem a bíróság jogsértő módon bírálta el a fellebbezést, amikor a határozott kérelem ellenére nem tartott tárgyalást. 2020. 07. 15:41 Természetesen a T. Nagytudású Jogász Hölgyek véleményét is szívesen veszem:) 2020. 15:39 Az alábbiakkal kapcsolatban kérem a T. Nagytudású Jogászok Urak véleményét: Kormányzati szolg-i jogviszonnyal kapcsolatos perben (Kp. hatálya alá tartozik) fellebbezést nyújtottam be az I. fokú ítélettel szemben.
Nyilvánvaló, hogy pénzfizetésre kötelezés esetén az eredeti állapot könnyen helyreállítható, és nem okoz súlyosabb károsodást a végrehajtás, mint a felfüggesztés elmaradása. Ennek a mérlegelésnek például egy bontásra kötelezésnél van jelentősége, amikor már egy lebontott házat nem lehet egy varázsütéssel felállítani. 2008. 17:15 A jogorvoslat a közigazgatási eljárásban hozott határozat ellen irányul, és annak a végrehajtásáról van szó. Egyébként a MB jellemzően nem is változtatja meg ítéletében ezt a határozatot, hanem vagy helyben hagyja, vagy kasszálja. Ebből kiindulva a felülvizsgálat érdemi tárgya is a közig határozat lesz. A pénzfizetésre kötelezést eleve nem is szokták felfüggeszteni, mert nem elégíti ki a felfüggesztéshez megkívánt feltételeket. Ha felfüggesztette a MB, az külön szerencse. 2008. 16:59 Szerintem sehol, én egyetértek. 2008. 15:18 tyehun tyenki? 2008. 10:47 Így van, Obudafan, azért kötöttem ki, hogy a keresetet elutasíó ítélet ellen indul a felülvizsgálat. A másik esetben ugye van kötelezés!!!
Sorozat: Mérleg. Könyv: Az örök béke (Immanuel Kant). Kant társadalomfilozófiáját illetően megállapítja, hogy "az ember társait nem jól viseli el, de tőlük (társas lény mivolta miatt) teljesen elszakadni nem tud". Rousseauhoz hasonlóan a közérdek elsőbbségét hirdette a magánérdekkel szemben. Ennek alapján egy világméretű polgári jogállam kiépítését tűzte célul. Nem véletlen tehát, hogy Kant éppen a Jakobinusok terrorja idején tartotta szükségesnek megírni tanulmányát az örök békéről, amelyben a szabad államok föderációját sürgette, egy háborút megtiltó konvenció alapján.
Összefoglaló Kant bár etikailag rigorózusan, ám lényegében optimista módon tekintett az egyes emberek és az emberiség fejlődésére. Alapgondolata ugyanis az, hogy "a teremtmények minden természeti adottságának az a rendeltetése, hogy egyszer tökéletesen és célszerűen kifejlődjék". Az egyes ember természetesen nem tud kifejleszteni magában minden adottságot és képességet, amely általában az emberek számára adva van: ez csupán az emberi nem egésze számára lehetséges. Az emberiség a maga fejlődése során viszont el kell jusson egy "általánosan jogszerű polgári társadalom" eléréséhez. Kant az örök béke tv. Ennek nyomán a társadalom belső szervezetét egy "tökéletesen igazságos polgári alkotmány" fogja szabályozni, az egyes államok közötti viszonyt pedig egyfajta "népszövetség": a háborús pusztítás eszközeit ugyanis előbb-utóbb oly magas fokra fogják fejleszteni, hogy alkalmazásuk gyakorlatilag lehetetlenné válik. Kant - például Az örök békéről ("Zum ewigen Frieden", 1795) című művében - lehetségesnek tartja az ilyen utopisztikus állapotok felé való folyamatos előrehaladást.
Könyv: Az örök béke - Helikon Zsebkönyvek 71. ( Immanuel Kant) 297100. oldal: - Könyv Társadalomtudomány Filozófia Etika, politikafilozófia Immanuel Kant 1775-ben megjelent filozófiai esszéje a tartós ("örök") béke lehetségességét vizsgálja, pontosabban annak feltételeit igyekszik meghatározni. Nemcsak amellett érvel, hogy a politikai és az erkölcs összeegyeztethető, és hogy a gyakorlati ész korlátait és az ember gyarlóságait figyelembe véve is a háborúk teljes megszűnése felé haladhat az emberiség, hanem olyan kérdéseket is felvet, amelyek épp mostanában válnak igazán aktuálissá. Kant, Immanuel-Az örök béke. Azt például, hogy az államok, miközben a föderalizmus elvei szerint államszövetségeket hoznak létre, átadják-e vagy sem szuverenitásuk egy részét egy új, magasabb szintű, végrehajtó és kényszerítő erővel is bíró államnak. Az egyik legfontosabb tétele pedig: hogy az államnak - a tartós béke érdekében is - biztosítania kell, hogy a "filozófusok" szabadon kifejthessék véleményüket a politikai ügyeiben. "Amiben ez a nagy és kiválóan józan gondolkodó egész komolyságával hinni tudott, az mégsem lehet csupa utópia és naivság" - írta Kant művének fordítója, Babits Mihály 1918-ban.
"Amiben ez a nagy és kiválóan józan gondolkodó egész komolyságával hinni tudott, az mégsem lehet csupa utópia és naivság" – írta Kant művének fordítója, Babits Mihály 1918-ban. Szerző: Immanuel Kant Fordító: Babits Mihály Kiadó: Helikon, 2019 Sorozat: Helikon Zsebkönyvek 71. 78 oldal, puhafedeles új állapotban
A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 10 Ft
Serge Bloch értő és érzékeny módon eleve... 2 925 Ft Fejleszd a memóriád! - Több mint 200 vizuális feladat és technika Dr. Pascale Michelon Eddig talán nem is gondoltuk volna, hogy a memóriánk képekkel fejleszthető a leghatékonyabban.