A hónapban 17 biztosítási kötelezettséggel érintett napja van a dolgozónak. ) 48. 300/30*17 = 27. 370 forint Mivel a bére nem éri el az arányosított minimum járulékalapot, a foglalkoztatójának 27. 370-23. 636 = 3734 forint különbözet után 18, 5 százalék tb járulékot kell pluszban fizetni. A 15, 5% szocho alapja a Szocho tv. 1. § (10) bekezdése alapján ezekben az esetekben leköveti a tb járulék alapját, tehát példánkban 27. 370 forint után kell a foglalkoztatónak azt megfizetni. Fontos, hogy a 1, 5% szakképzési hozzájárulás alapja ebben az évben még az adóelőleg alapját képező jövedelem, példánkban 23. Minimum járulékalap 2020 - Adózóna.hu. 636 forint. Példa2: Kft. ügyvezetője évek óta munkaviszony keretében látja el a vezető tisztségviselői feladatokat havi 20. 000 forintért. 2020. szeptember 7-16-ig keresőképtelen, ebből 3 nap betegszabadságra jogosult, 7 napra pedig táppénzfizetés járt. Hónap végén 28-30-ig gyermekápolási táppénzben részesült. Szeptemberben 22 munkanap van, ebből 3 napot betegszabadságon töltött, 5 napig táppénzen volt, 3 nap GYÁP-on, így ledolgozott munkanapjainak száma 11.
Arányos bére: 20. 000/22*11 = 10. 000 forint Betegszabadságra járó jövedelem: 20. 000/22*3*0, 7 = 1909 forint Összes jövedelme: 11. 909 forint A minimum járulékalapot csak a táppénz és a GYÁP időszakával csökkenthetjük (30-7-3=20) Járulékfizetési alsó határ arányosított összege: 48. 300/30*20 = 32. 200 forint A foglalkoztató a tb járulékot 32. 200-11. 909 = 20. 291 forint után lesz köteles megfizetni, a szocho alapja 32. 200 forint, a szakképzési hozzájárulás alapja pedig 11. 909 forint lesz. Példa3: Teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó október hónapban 1-30-ig táppénzen van, 31-től pedig keresőképesnek minősül. Október 31. Minimum járulékalap 2010 gratis. szombatra esik, ami az ő esetében pihenőnap. Bérfizetés arra a napra nem történik, mivel azonban járulékfizetés naptári napokra áll fenn, így arra az egy napra a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 48. 300/30*1 = 1610 forint 18, 5%-át. A járulékalapot képező összeg után szocho fizetés is fenn fog állni; személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem hiányában azonban szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel nem kell számolnia.
és az ahhoz fűzött végrehajtási rendelet is tartalmazta már az ezen speciális esetekben érvényes járulékmegállapítás szabályait. Emlékeztetőként: a régi Tbj. két szinten határozta meg a járulékalapot akkor, amikor adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem nem állt rendelkezésre. Ha a munkavállalót a kiküldetést megelőző egy évben már foglalkoztatta a társaság, és a munkavállaló munkaköre a kiküldetést megelőző 12 hónapban, illetve a kiküldetés következtében nem változott, a kiküldetés kezdő időpontját megelőző 1 év (12 hónap) törzsbérének havi átlagos összege; Azon kiküldöttek esetében, akiknek változott a munkaköre a kiküldetést megelőző 12 hónapban vagy a kiküldetés következtében, illetve azoknál, akiket a munkáltató 12 hónapnál rövidebb ideig foglalkoztatott, a tárgyhavi alapbér összege volt a járulékalap. Az új Tbj. Minimum járulékalap 2010 2021. szerint már nem egyszerűen az alapbér vagy a törzsbér átlagos havi összege lesz a járulékalap. 2020. július 1-jétől már az alapbér, a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, valamint a munkavállaló tevékenységének ellenértékeként a tárgyhónapban ténylegesen megszerzett jövedelem együttes vizsgálata szükséges a járulékalap helyes meghatározásához.
Röviden: az új Tbj. alapján a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban ténylegesen megszerzett jövedelem lesz a munkavállaló járulékalapja, ha az alacsonyabb, mint a tárgyhavi alapbér vagy a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. Ha azonban magasabb, a tárgyhavi alapbér lesz a járulékalap, de csak akkor, ha az eléri vagy meghaladja a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összegét. Ha nem éri el, akkor a társadalombiztosítási járulékot a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset után kell megfizetni. Sok szempontból a fentieknél is összetettebb kérdés a járulékalap megállapítása. Szeptembertől munkaviszony esetén is van minimum járulék. Számos kérdést vet fel például, hogy mit is tekinthetünk a tevékenység ellenértékeként megszerzett tényleges jövedelemnek. A munkavállalónak adott valamennyi juttatás beleértendő, legyen szó akár a normál, akár a kiküldetésre tekintettel adott juttatásokról? Mi a helyzet azokkal a juttatásokkal, amelyeket a munkavállaló a fogadó társaságtól kap? Mi vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor a megállapodás alapján csak a fogadó társaság biztosít juttatásokat a munkavállaló számára a kiküldetés alatt, és a küldő magyar társaság a munkavállaló részére ténylegesen nem juttat jövedelmet?
Ezek megválaszolása minden esetben egyedi vizsgálatot igényel, ezért minden olyan vállalkozás, amelyik Magyarországon biztosított, de külföldön dolgozó munkavállalót foglalkoztat, köteles a járulékok alapját újra meghatározni. *** Amennyiben a fentiek felkeltették az érdeklődésüket, szakértő kollégáink örömmel állnak a rendelkezésére. Új járulékalap-meghatározást kell alkalmazni a kiküldöttek esetén 2020. július 1-jétől. Forduljon bizalommal kapcsolattartójához, illetve Honyek Péterhez. Honyek Péter
A 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. jelentős változásokat hozott a kiküldöttek járulékalapjának meghatározásában. A magyar vállalkozások – különösen, ha multinacionális cégcsoportok tagjai – gyakran külföldi kiküldetésekre küldik munkavállalóikat. Kiküldetések esetén a munkavállaló jellemzően két évig – bizonyos esetekben akár ennél hosszabb időre is – a magyar társadalombiztosítási rendszerben maradhat biztosított. Ilyen esetekben a magyar társadalombiztosítási járulékot speciális adóalap után kell megfizetni. Az általános szabályok szerint a magyar személyi jövedelemadó-alap után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat. Minimum járulékalap 2010 ke. A nemzetközi kiküldetések során azonban sok esetben előfordul, hogy a munkavállalónak Magyarországon nem merül fel adófizetési kötelezettsége a külföldön töltött időszak alatt. Így a foglalkoztató társaságnak adóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában kell meghatároznia a társadalombiztosítási járulék alapját. A probléma nem újkeletű, a régi Tbj.
Viszont ez az összeg már nem képez járulékalapot, ezért ez sem lesz alapja a KIVA-nak. A törvény erejénél fogva a KIVA kiváltja a szocho-t, azaz a KIVA alanynak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, így a járulékfizetési alsó határ miatti különbözetre sem áll fenn szocho fizetési kötelezettségük. Mivel sem a Tbj-ben, sem pedig a KIVA tv-ben nincs ettől eltérő rendelkezés, ezen különbözet után a KIVA-t sem kell megfizetni a KIVA alanynak. (Más adóalanyok esetében a különbözet után fizetendő szocho elszámolása: T 56 – K 46) Összegezve, KIVA alanyok esetében a járulék fizetési alsó határ miatt csak 18, 5% tb járulék fizetési és elszámolási kötelezettség áll fenn.
Gegesy Ferenc lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem ápol szívélyes viszonyt az egyesülettel, amivel 2012-ben teljesen megszakította a kapcsolatot, és felháborítónak tartja, ha tényleg visszaélnek a nevével. A börtönviselt és további szabadságvesztéssel fenyegetett exszocialista Hunvald György szóróanyagain az szerepel, hogy ő a "Lokálpatrióták" erzsébetvárosi polgármesterjelöltje. Csakhogy a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról kiderül, hogy a jelölőszervezet valódi neve: Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület – szúrta ki a Válasz Online. Lapunk tudatosan nem foglalkozik az önkormányzati választási kampány minden rezdülésével; érdemi interjúkkal és néhány nagyobb áttekintő elemzéssel készülünk az októberi voksolásra. Kutakodásaink közben azonban mélypontgyanús, legfeljebb a Fásy Ádámmal kampányoló Berki Krisztián főpolgármester-jelöltségével rokonítható fejleményt észleltünk – ezért nyomban klaviatúrát ragadtunk. Annál inkább, mert már Heti Válasz-korunkban is sikítottunk, ha kamu- és bizniszpártokat azonosítottunk, és máig hiszünk abban, hogy a nyilvánosság talán még képes gátat szabni a közélet elaljasodásának.
Az önkormányzati választásokkal nem csak új polgármestert szavaztak meg a voksolók, hanem a kerület képviselő-testülete is jelentősen átalakult. Az új testületbe a polgármesteren kívül összesen tizenegyen kerültek be az egyesült ellenzék jelöltjei közül, öten a Fidesz-KDNP-től és egy a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesülettől. Ez hatalmas változás az előző testületi összetételhez mérten, ahol a polgármesterrel együtt 11 fideszes, 3 ellenzéki és 2 független képviselő volt. Most kétharmada van az ellenzéknek a kerületben. Így néz ki az új testület: BARANYI KRISZTINA - polgármester (egyesült ellenzék) 1 vk. - DR. MÁTYÁS FERENC (egyesült ellenzék) 2. vk. - TAKÁCS KRISZTIÁN (egyesült ellenzék) 3. - REINER ROLAND (egyesült ellenzék) 4. - ÁRVA PÉTER (egyesült ellenzék) 5. - TAKÁCS ZOLTÁN (egyesült ellenzék) 6. - TORZSA SÁNDOR (egyesült ellenzék) 7. - SZILÁGYI ZSOLT ZOLTÁN (egyesült ellenzék) 8. - TAKÁCS MÁRIUSZ (egyesült ellenzék) 9. - SAJÓ ÁKOS (Fidesz - KDNP) 10. - HIDASI GYULA (egyesült ellenzék) 11.
2021 december 15., szerda 5:10 Fekete-Szalóky Zoltán alelnök volt a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesületben, ami a fideszes Bácskai János tanácsadóit indította rá az ellenzékre 19-ben. A főszerkesztő felesége is indult a választáson. 2019 szeptember 24., kedd 4:11 Dr. Tóth László mögött pont az a gyanús lokálpatrióta szervezet áll, ami Hunvald György mögött is. Bácskai János jól fizetett segítője azt mondja, hogy már nem fideszes, de nem is híve a mindenáron változtatás politikájának. 3., 17:18 Az alap, hogy egy gyorsan kiugrott szocialista az előválasztást követő napon bejelentette, hogy elindul az ellenzék jelöltjével szemben, de itt már a Hunvald-féle Lokálpatrióták is beszálltak a harcba. A kampányukat pedig valakik ügyes trükkel tolták meg. augusztus 29., csütörtök 11:18 A Válasz Online azt írja, hogy a terhelt múltú szocialista politikus mögött egy lokálpatrióta szervezet áll, csak éppen nem annak a kerületnek a lokálpatriótái, ahol elindul a választáson.
Miután felszólított, hogy jelöljem meg, hogy MÉG mi érdekel, Nyílt levél Képviselői kérés Szilágyi Zsolthoz FLE | 2020-10-01 Képviselői kérés Szilágyi Zsolt Bizottsági Elnök részére Alulírott, Deutsch László Önkormányzati képviselő (FLE) azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok az Elnök Úrhoz, hogy a SOHO (Ráday utcai vendéglátóipari egyesület) Read More
Latest Képviselői javaslat Nyílt válaszlevél a Jegyző Asszonynak | 2021-10-08 Mélyen Tisztelt Jegyző Asszony! Üzenetét megkaptam, sajnos nem tudok vele mit kezdeni, több okból. Először is nincs nyomtatóm, másodszor, ha lenne, akkor sem lenne hitelesítve. Miután készülök az Read More Egyesületi Ügyek Megfenyegetett minket a IX. kerület Jegyző asszonya – segítsetek! FLE | 2021-09-24 A Jegyző asszonytól kapott levél itt érhető el. Mélyen Tisztelt Jegyző Asszony! Ezúton nyugtázom, hogy fenyegető levelét megkaptam. Miután én nem akarok a süketek párbeszédében részt venni, ezúton Egyéb Minden további megjegyzés nélkül FLE | 2021-08-04... Kattintson a képre a nagyobb méretben olvasáshoz! Az FLE által preferált és elvárt SzMSz módosítások FLE | 2021-07-03 A mindenkori polgármester munkáltatója a mindenkori képviselő-testület. A mindenkori polgármester a 2. testületi ülésen ismerteti a képviselő-testülettel az általa preferált és kinevezett alpolgármesterek jogköreit. Dezinformáció, hiányos információ, információ Kerület Válaszolt a Jegyzői Kamara és a Médiacég vezetője.
Most négyen indulnak ellene. A jelöltek: Fehérvári Zsolt (Munkáspárt) Körmendi Gábor Attila (Közös Értékek Pártja) Pikó András (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) Sára Botond (Fidesz-KDNP) Suda Dezső (független) Mivel az ellenzék mellé még két másik párt is indít jelöltet, így nem valósult meg a teljes összefogás, ugyanakkor a Jobbik ebben a kerületben sincs jelen. A választókerületekben 37-en indulnak 12 helyért, ezekben az ellenzéki közös jelöltek mellett ott áll a Magyar Szolidaritás Mozgalom is. Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Magyar Szolidaritás Mozgalom Közös Értékek Pártja Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon! Nyitókép: Pixabay