Papp István csillogó szemekkel, büszkén mutogatta egy valódi tengerésztérképen az egykori útvonalaikat: - Ketten élünk már csak a huszonegynéhány fős legénységből: Süveges kapitány úr és én, akik 1967. október vége felé indultunk el az Etiópiai Massala kikötőjéből. Onnan mentünk Ádenba, az már Dél-Jemen, ahol épp polgárháború volt, az angol gyarmatosítók akkor vonultak ki. Állandóan lövöldöztek! Ott álltunk fél napig Ádenban, olajat vételeztünk, meg ivóvizet, élelmiszert, de mindenki csak saját felelősségére mehetett ki. Utána Kenyába mentünk, Mombasára, ahonnan Dél-Afrikát körbehajóztuk, Cape Town-ban is kikötöttünk. Majd átvágtunk az Atlanti-óceán keleti részén, Szenegálban is kikötöttünk. A marokkói Casablancában kiraktuk a rakományt, és onnan jöttünk be újra a Földközi-tengerre. Hajók jóvátételre. Érdekes, hogy míg az óceánon semmiféle viharba nem keveredtünk, a Földközi-tengeren, a saját tengerünkön olyan viharba kerültünk, hogy majd belegebedtünk. A spanyol Formentera szigeténél vártuk ki a végét. Miután javult az időjárás, felhúztuk a horgonyunkat, és továbbmentünk Pireusba, onnan Bejrútba, Libanonba.
Az I. világháború elvesztésének súlyos következményei folytán a magyar tengerhajózás átmenetileg megszűnt. Ennek legalább részbeni pótlására – az első Budapesten épített Duna-tengeri áruszállító motoros hajó, a "Budapest" sikeres próbaútja után – 1936-ban létrejött a Magyar Királyi Duna Tengerhajózási Részvénytársaság (DETERT). A társaság részére a Ganz Danubius Hajógyárban 1936-ban megépült "Szeged", majd egymás után készültek az újabb folyam-tengerjáró hajók. Már a "Budapest" építésénél is új megoldás volt a két hajócsavar forgatására beszerelt két Ganz-Jendrassik rendszerű VI. Jak. 170 típusú feltöltés nélküli hathengeres dízel-motor. Az 1937-ben vízre bocsátott "Tisza" építésénél ismét számos újítást alkalmaztak, így az első egységévé vált annak az 1200 tonna hordképességű sorozatnak, amely már magán viselte a legfejlettebb folyam-tengeri áruszállító motorosok minden jellemzőjét. A hajópark további bővítésével folyamatosan nőtt a társaság forgalma is. A II. világháború súlyos veszteségekkel járt, de a háború után megmaradt "Budapest", "Szeged", "Tisza" és "Debrecen" (ex Kassa) mellé 1959 és 1964 között 11 újabb hajó épült a DETERT részére.
A magyar állami hajózás 1964-évi átszervezésével a tengerhajózás is a MAHART-hoz került. A Duna-tengerjárók még néhány évig Pozsonyig, sőt Bécsig is feljártak a Dunán, aztán fokozatosan eltűntek a folyóról… Ma már a "Debrecen" (ex Kassa) az egykor oly népes magyar Duna-tengerjáró flotta egyetlen megmaradt tagja. A "Kassa" 1939-ben épült a Ganz hajógyárban. 1941-1944 között hadi szolgálatot teljesített, 1944 végén Ausztriába menekítették, ahonnan 1947-ben tért haza. "Debrecen"-re átkeresztelve Budapest és a keleti mediterrán térség kikötői között ingázott, míg 1964-ben ki nem vonták a forgalomból. 1965-1998 között műhelyhajó. 1999-ben a Magyar Duna-tengerhajózásért Alapítvány (MDA) vette gondjaiba, majd 2004-ben a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kezelésében a Neszmélyi Hajóskanzenbe került. 2006-ban a révkomáromi hajógyárban részben felújították, majd Budapesten rendezvényhajóként állították szolgálatba. 2010-ben az Octopus Tengeri Régészeti Egyesület 25 évre bérbe vette a hajót, amelyen EU pályázati támogatással tengerhajózási és vízalatti múzeumot alakít ki.
tv. 18. § (1) bek. ). Az Ákr. a korábbi szabályozástól eltérően nem tartalmaz a joghatóságra vonatkozó külön szabályokat. Az Ákr. 17. §-hoz fűzött indokolás szerint ugyanis a hazai közigazgatási hatósági ügyek elsöprő többségében a joghatóság kérdése fel sem merül, így valójában nem tekinthető általános szabálynak a joghatóság szabályozása. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. (Jat. ) jogszabályok területi hatályára vonatkozó általános rendelkezései irányadóak, melyek kimondják, hogy a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki [ 2010. 6. ]. Hatáskör A hatáskör azt jelöli ki, hogy a magyar közigazgatási szervek közül melyik típusú hatóság jár el. A hatáskört az adott ügy tárgya alapján lehet megállapítani (pl. a településképi bejelentésről a polgármester dönt, míg az építési engedélyt a Kormányhivatal mint építésügyi hatóság adja ki). Az Ákr. 41/2008. A közigazgatási hatósági eljárás - Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda. rögzíti, hogy a hatóság olyan szerv, szervezet vagy személy, melyet a törvény, kormányrendelet, vagy hatósági önkormányzati ügy esetében önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki [ 2016. évi CL.
16. ]. Ha a fenti illetékességi okok alapján nem állapítható meg az eljárásra illetékes hatóság, a kérelmező ügyfél választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerint illetékes hatóság jár el [ 2016. § (2) bek. ]. c) Speciális illetékesség Speciális illetékességi szabályok (akkor érvényesülnek, ha az általános illetékességi szabályok alapján nem jelölhető ki a konkrét szerv): a) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölheti azt a hatóságot, amely meghatározott ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljár. A szakhatóságok közreműködésével folyó eljárásokban a kijelölésnek a szakhatóságokra is ki kell terjednie. Közigazgatási hatósági eljárás hány szakaszos. b) Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (ez az ún. megelőzés szabálya) [ 2016. § (5) bek. ]. c) Ha az Ákr. általános illetékességi szabályaiban foglaltakra figyelemmel sem állapítható meg az illetékes hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság jár el [ 2016.
A hatósági igazolványba foglaltak valódiságát vélelmezni kell, ami azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni az oda bejegyzett adatokat és jogokat. Ha a hatósági igazolvány ellenőrzésére jogosult hatóság vagy hivatalos személy megállapítja, hogy a hatósági igazolvány vagy az abban szereplő bejegyzés hamis, illetve valótlan, azt elveszi és átvételi elismervényt állít ki. A hatósági nyilvántartás A hatósági nyilvántartás – jogszabályban meghatározott, közhitelű adatok rendszere, amelyeket a hatóságok vezetnek. (Ilyenek például az ingatlan-nyilvántartás, népesség-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, stb. Közigazgatási hatósági eljárás fogalma. ) A személyes adatok nyilvántartását csak törvény vagy annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet írhatja elő. Az ügyfél a nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj ellenében. A hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés - a jogszabályok betartását, valamint a közigazgatási határozatban foglaltak teljesítését hivatott elősegíteni, amelyre a hatóság hatáskörének keretei között jogosult.