Az értékálló pénz verése kapás dezső miatt, nem tudja rontani a pénzt, és így Károly Róbert a döntőbíró. A kirbaleset autópálya ály megegyezik, hogy a nyugat-európai kereskedelmet Bécs
Magyarország gazdag volt aranyban és ezüstben (ekkoriban Magyarország adta Európa aranykitermelésének 2/3-át). Jövedelmei segítségével hatalmas pénztartalékra tett szert. Külpolitikáját részben háborús hódítások, részben ügyesen megkötött örökösödési szerződések jellemzik. Uros István szerb királlyal szemben ugyan eredményesen lépett fel, de Havasalföld meghódítására irányuló kísérlete kudarcba fulladt, s Károly Róbert is csak Hédervári Dezső önfeláldozása révén menekült meg 1330. november 9–12 között. Károly Róbertnek első felesége Mária, II. Kázmér, Szilézia-Beuthen-i herceg lánya volt. Másodjára VII. Henrik, Német-Római császár lányát, Beatrixot vette el, végül 1320-ban feleségül vette I. Ulászló lengyel király lányát, Lokietek Erzsébetet. Három házasságából több gyermeke halva született, Károly és László fiai fiatalon haltak meg. Másik három fia, Lajos, András es István voltak, Lajos később I. Lajos néven ismert király, András Calabria hercege, István pedig erdélyi és szlavón vajda lett.
A források szerint 1326 -tól vezette be a király az új magyar aranypénzt, a firenzei fiorino d'oro mintájára vert értékálló aranyforintot, ami Európában igen kedvelt volt. Az aranyforint váltópénze az ezüst garas és az ezüst dénár volt, amelyet cseh mintára vertek. A bányászati reformok mellett bevezeti a pénzverés monopóliumát. Eszerint csak az uralkodó verethetett pénzt, ami felszámolta a pénzügyi sokszínűséget. A kibányászott nemesércet a királyi pénzügyi igazgatás helyi szerveinek, a kamaráknak kellett beszolgáltatni. Itt a földesúr a tiszta fém súlyának megfelelő súlyú pénzt kapott vissza. Ezzel a királyi kincstár 30-50%-os haszonhoz jutott (kamara haszna). Az értékálló pénz bevezetése után a király nem élt a pénzrontással és az évenkénti kötelező pénzbeváltással (kamara haszna), s bevételtől esett el. Ennek pótlására vezette be Károly Róbert a kapuadót (portális adót). Ezt azoknak a jobbágyoknak kellett fizetniük, akiknek a kapujukon befért egy megrakott szénásszekér. Ez volt az első, csak parasztokra kivetett állami adó.
Ennek pótlására bevezették a kapuadót. Kapuadó: Évi 18 ezüstdénárt kellett fizetni minden jobbágyporta után, vagyis minden kapu után, amin befért egy szénásszekér. A külkereskedelemben marhát, sót, fémeket és bort vittek ki, cserébe iparcikkeket, fűszereket, luxuscikkeket és fegyvert hoztak be. A gazdaságpolitika eredménye: jelentősen nőttek Károly Róbert bevételei. Károly Róbert alatt nagyon jól fejlődik a gazdaság. A lakosság eléri a 2 millió főt. A gabonatermelés mellett nagy teret hódít a szőlő és gyümölcs kertészet is. 1335-ben a lengyel - cseh - magyar király találkozott Visegrádon, ahol megegyeztek a Bécset kikerülő kereskedelmi útvonalról
Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg, milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege között! Az Árpád-ház kihalása után (1301) az Anjou-házból való Károly Róbert szerezte meg a hatalmat (1308-1342), aki a pápa támogatását élvezte. Legyőzte a tartományurakat, kiskirályokat (rozgonyi csata, 1312), a leghatalmasabb, Csák Máté halála után megszilárdította hatalmát az egész országban. Új, hozzá hű bárói, előkelői (akik tisztségük után kaptak honorr birtokot) segítségével helyreállította a királyi hatalom tekintélyét. A báróknak birtokuk, jövedelmük arányában katonaságot kellett kiállítani, amelyet saját zászlójuk alatt vezettek hadba. Ez volt a bandérium, a szervezet neve banderiális hadszervezet. Károly Róbert ugyan visszaszerezte a királyi birtokok nagy részét, mégsem elsősorban saját birtokai jövedelmeire támaszkodott, hanem a királyi jogon beszedett jövedelmekre. Ezeket regálé jövedelmeknek nevezzük: bányaregálé (urbura), nemesérc-monopólium és pénzverési jog, kapuadó, harmincadvám.
Az új gazdaságpolitikát az uralkodó Nekcsei Demeter tárnokmester segítségével vezette be. A reform alapját az adta, hogy Magyarország gazdag nemesfémekben (arany, ezüst, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, - Felvidék, erdélyi bányák). Bányaregálé: Király bányászai kötelesek voltak a kiemelt arany 1/10, és ezüst 1/8 részét a királynak bányabérként átadni. A király a bányabér 1/3-át átengedte azoknak a földesuraknak, ahol ezek a bányák voltak. Célja az volt, hogy a birtokosok ne titkolják el a nemesfémbányát. A termelés fellendült, a király jövedelme nőtt. Nemesérc-monopólium és pénzverési monopólium/regálé: A kiemelt nemesfémeket a termelők, a királyi bányászok kötelesek voltak beszolgáltatni a királyi pénzverő kamarának. A kamarák cserébe pénzt adtak, de a beváltás 40-50% hasznot hozott a kamarának. A király a nemesfémből jó minőségű, értékálló pénzt veretett: aranyforintot és ezüstdénárt. Mivel állandó pénz volt, nem cserélték évente, ezért a király elesett a "kamara haszna" jövedelemtől.
Főszerkesztő: Harmat Árpád Péter Webfejlesztő és programozó: Csíki Gyula A minden bejegyzésére a " Creative commons Attribution + ShareAlike (by-sa)" licenc vonatkozik. Magyarul: ha felhasználod az itt közölteket, előtte kérj engedélyt tőlünk, majd add meg a szerző nevét, jelöld meg a forrást, és ne módosítsd a tartalmat. Impresszum
/ 2021. március 1., hétfő - 17:10 Farkas Attila küldte be 2021. március 1., hétfő - 17:10 időpontban A pandémia ellenére tavaly az eredeti tervek szerint zajlott a Magyar Telekom vezetékes hálózatfejlesztése. Minden korábbi évnél többet, összesen 377 ezer új optikai elérést épített a vállalat egy év leforgása alatt (azt megelőzően 2019-ben 342 ezret). Emellett 117 ezer kábeles elérési pontot is gigabites képességűvé fejlesztett. Így már közel 2, 5 millió otthonban és vállalkozásban kínál gigabites sebességet a Telekom, vagyis az általa lefedett pontok 58%-a már képes az elméleti gigabites sebességre. Optikai fejlesztések 310 településen zajlottak az elmúlt évben: az új elérések 40%-át 5 ezer fő alatti kistelepüléseken létesítette a Telekom, de voltak fejlesztések kisvárosokban (pl. Telekom fejlesztések 2019 1. Berettyóújfalu, Mohács, Oroszlány), valamint a fővárosban és megyeszékhelyeken (pl. Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár) is. A Telekom optikai hálózata jelenleg 888 településen érhető el (a település részein vagy egészén), ebből 666 település lefedettsége legalább 60%-os.
Egy hét híján egy évvel ezelőtt zárult le az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2019-ben meghirdetett, 5G-s úttörő sávokra vonatkozó frekvenvciaértékesítési eljárása, melyen a három nagy, országos eléréssel rendelkező operátor jutott spektrumhoz. A három piaci szereplő közül kettő (a Vodafone Magyarország és a Magyar Telekom) 2019-ben és 2020-ban elindította az 5G-s kereskedelmi szolgáltatást, a részben állami tulajdonban lévő Telenor Magyarország azonban szokatlanul sokáig várt ezzel. Pályázatok - Telekom. Végül a cég élére januárban állt új vezérigazgató, Peter Gazik egy tegnapi sajtóbeszélgetésen mintegy mellékesen közölte, a Telenor 5G-s kereskedelmi hálózata már üzemel, a nagyobb ívű fejlesztések pedig fokozatosan zajlanak majd az év során. A vezérigazgató a beszélgetés során kiemelte, az új generációs hálózat elsőként a szolgáltató győri és törökbálinti állomásain élesedett, előbbi lényegében annak a teszthálózatnak az éles üzembe állított változata, kiterjesztése, melyet a szolgáltató 2019-ben üzemelt be a Széchenyi István Egyetem campusának körzetében.
Budapest, 2019. február 21. 17:30 A Magyar Telekom (Reuters: and Bloomberg: MTELEKOM HB), Magyarország vezető távközlési szolgáltatója bejelenti, hogy a Társaság – a budapesti székházában tartott befektetői prezentáció keretében – közzétette 2021-ig szóló stratégiai és pénzügyi célkitűzéseit. Csoport stratégia A Magyar Telekom stratégiájának fókuszában a változó üzleti környezetben rejlő lehetőségek kiaknázása áll. Telekom fejlesztések 2019 schedule. Magyarországon a Magyar Telekom vezető pozícióra törekszik mind az ügyfélélmény, mind a technológiai és üzleti produktivitás terén – ezzel támogatva a cég folyamatos fejlődését és növekedését. A stratégia hat pilléren nyugszik, melyek elősegítik a Társaság folytatódó átalakulását. Először, a vállalat meg kívánja őrizni pozícióját az ország első számú integrált szolgáltatójaként, az dinamikusan terjeszkedő és fix-mobil konvergens képességeiket fejlesztő versenytársakkal szemben. Másodszor, a Magyar Telekom az új technológiai lehetőségek kiaknázása és a mindenhol elérhető, tökéletes digitális ügyfélélmény biztosítása érdekében, a digitalizációt helyezi előtérbe.
Hosszabb távon célunk a rézhálózat fokozatos kiváltása. Az optika lényegesen nagyobb stabilitást és megbízhatóságot ad, mint a xDSL alapú technológiák, így minden ügyfelünket arra bíztatom, hogy váltson optikára és használja ki annak előnyeit. "