Békésszentandrási szőnyegszövő és kereskedelmi Az 1997. évi Ipari Formatervezési Nívódíj pályázat díjazottjai | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Békésszentandrási szőnyegszövő és kereskedelmi kit 50 A 10 legelképesztőbb dolog, amit pénzeltek Matolcsy alapítványai | Ön szerint helyes, hogy az MNB alapítványa 23 millió forintot költött négy gyapjúszőnyegre? – kérdezte a szocialista Bárándy Gergely Matolcsy Györgyöt, aki meg is magyarázta a vásárlást: A kérdésében hivatkozott szőnyegeket az Art-Kelim Békésszentandrási Szőnyegszövő és Kereskedelmi Kft. készíti, mely Magyarországon egyedülálló, kézi csomózású szőnyegeket gyárt. A szőnyegek megvásárlásáról a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány Kuratóriuma döntött. A kézi csomózású szőnyegek az Alapítvány tulajdonában álló 1014 Budapest, Úri utca 21. számú alatt található épületben kapnak helyet. A 800 éves múltra visszatekintő épület oktatási és közösségi térként nyílik meg, melyben magas színvonalú angol nyelvű doktori képzés is működik.
A történet érdekessége, hogy ebből a műhelyből került ki 1970-ben az a szőnyeg is, mely a magyar parlamentbe került. – a cég békésszentandrási üzemében immár száz éve folyik a gyártás, és például kézzel csomózott gyapjúszőnyeget kizárólag náluk készítenek itthon. A cég éves nettó árbevétele az elmúlt években 160 és 185 millió forint között mozgott, így az Art-Kelim adja a magyarországi szőnyeggyártás közel tizedét. Nincs utánpótlás A gyárban jelenleg 35-en dolgoznak, de mivel a szövőnők közül sokan elmentek nyugdíjba, így nehéz utánpótlást találni, tudta meg az Origo a békésszentandrási cégtől. Ők főleg egyedi gyártásra specializálódtak, mert itt van esélyük a konkurenciával szemben – amikor egy-egy színt, motívumot kell egy freskóhoz, üvegfalhoz vagy egy meglévő másik szőnyeghez, bútorhoz igazítani. Ilyenkor a gyár szakértői, tervezői a helyszínen egyeztetik a fonal színeit, a motívumokat, és csak ezután készül el a fogásminta, amin már látszanak a színek és a formák is – a gyártás csak ezután kezdődik el a műhelyrajz alapján.
46 év után, 2016-ban úgy döntöttek, hogy a szőnyeget lecserélik, az új elkészítésére kiírt pályázatot pedig a szentandrási szövöde nyerte el. Isten éltesse a 100 esztendős szőnyegkészítést és a békésszentandrásiakat! Czuczi közölte azt is, hogy Magyarországon már csak az Artkelim üzemében folyik kézi csomózás, és "az itt készült szőnyegek fellelhetőek a windsori kastélyban, a Loire menti kastélyokban és a washingtoni Fehér Házban is". "Szőnyegeink rendkívül sok élő munkát tartalmaznak, mivel az új-zélandi gyapjúfonalat egyedileg, kézzel festjük, a szőnyeg műhelyrajzának motívumait kézzel rajzoljuk, és nem utolsósorban a szőnyegben minden egyes csomó kézzel van becsomózva. Egy négyzetméter 100 000 csomós perzsa szőnyeg egy csomózó egy hónapos munkája, azaz a havi bruttó bérköltség is önmagában kiteszi az értékesítési ár nagyobbik részét. Ehhez jön még a fonal, a festés, a műhelyrajz, a tervezési díj és egyéb rezsi költség" – írta. Most már csak azt kellene megtudni, hogy hol vannak az alapítvány közpénzből legyártatott méregdrága szőnyegei, milyen motívumokat csomóztak beléjük, hány darab készült összesen, és mennyiért.
Gazdaság: 165 millió forintért rendelt szőnyegeket a Matolcsy-alapítvány a Windsori kastélyt és a Fehér Házat is ellátó cégtől | Belső információnk szerint az élőláncos... 2018. május 9. 3 perc p Jogsértésre hivatkozva megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék a Közbeszerzési Döntőbizottság egyik határozatának azt a részét, amely a büntetés-végrehajtás egyszer használatos... Csikász Brigitta 2018. 6 perc p A szövöde termékei messzeföldre eljutottak, az óceán túloldaláról is érkezett megrendelés. Francia kastélyok az angol uralkodóház is a szentandrási cég partnere volt. Az 1980-as évek végén a szövetkezet már 756 főt foglalkoztatott. A központi üzem mellett vidéki részlegek is működtek: Öcsödön, Tiszasason és Kunszentmártonban. A rendszerváltást megelőzően virágzott a szőnyegipar Magyarországon. Sopronban, Kőszegen is gyártottak gépi szőnyegeket, Békésszentandrás mellett kézi szőnyegeket csomóztak Gyulán, Mezőtúron és Szegeden is. A rendszerváltás után A rendszerváltás után átalakuló piac a szőnyegszövő cégeket sem kímélte, sorra szűntek meg a hazai gyárak.
68 éves korában elhunyt Riecke Werner közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, az árfolyamelméletek, a pénz- és állampapírpiacok elismert szakértője. A bankár Facebook-oldalán megjelent búcsújában azt írja: "álmom volt az euro bevezetése". Német származású magyar bankár A német származású Riecke Werner külföldi ösztöndíjasként 1972-ben került Magyarországra, közgazdasági tanulmányai elvégzése után gazdaságmatematikai területen, elsősorban modellezéssel foglalkozott. A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Riecke Werner Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Meghalt az ismert magyar bankár, sajnálja, hogy nem érte meg az euro bevezetését | BudaPestkörnyéke.hu. MNB alelnök Részt vett a magyar adórendszer 1990 előtti nagy modernizálásában, majd a rendszerváltozás után 14 évig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, 1995-től ügyvezető igazgatóként, majd 1998-tól a monetáris politikáért felelős alelnökként – írja a Porfolio. Mindent közelről látott Közelről figyelhette a kétszintű bankrendszer kiépülését, részt vett a monetáris politikai eszköztár átalakításában, több árfolyamrendszer kialakításában és működtetésében.
Budapest után Ázsiába ment Az alelnöki mandátumának lejárta után először árfolyamkockázat-menedzseléssel foglalkozott, majd a következő 10 évben először az IMF majd az UNCTAD megbízásából fejletlen országok államadósság-kezelésének, illetve állampapírpiacainak fejlesztésében vállalt szerepet, főként-Ázsiában dolgozott. Imádta a Balatont Riecke Werner szenvedélyes hajós volt, imádta a Balatont és a tengereken is rendszeresen vitorlázott. A hazai gazdasági fejleményeket külföldi munkái ellenére szorosan nyomon követte, vágya volt, hogy megérje a magyar euróbevezetést. Megállt a szíve Facebook oldalán búcsúja így szól: "Kedves Barátaim! Ma éjszaka elhajóztam ebből a világból. Megállt a szívem. Otthon, szeretetben. Sok feladatot hagytam rátok, mindenki próbálja teljesíteni, amit magáénak érez! A magyar euro volt az álma Álmom volt még az euro bevezetése, az államadósság rendezése, tehetséges tanítványaim visszahívása a választott hazám gazdaságának támogatására. FalArt Blog: Pesterzsébet régi-photográfiák 19. Budapesti vágyak Vágytam még Fanfannal sok időt tölteni a Balatonon, tengereken hajózni, kávézni a Fény utcai piacon Vecsei Zolinál, pezsgőzni Ruditsnál, reggelizni Bogláron, vacsorázni a Kistücsökben, üldögélni a Java és az Auguszt teraszán, vitatkozni Bogáthyval.
Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején készült képekkel folytatjuk retro-túránkat Csepelről. Ezúttal az utcákat, tereket mutató fotókat közöljük a korabeli Csepel újságból. A lap akkoriban fekete-fehérben és nagyon rossz minőséggel jelent meg: inkább ez utóbbi jelent problémát a bemutatásban. A jó fekete-fehér fotók ugyanis ma is jól mutatnak, a pocsék minőség azonban akkor sem, ha abban a korszakban megszokott volt. De lássuk a fotókat! This entry was posted on 2015. március 26. csütörtök at 15:39 and is filed under Csepel, Csepel retro, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
Dr. Popély Gyula a Mi Hazánk esztergomi alapszervezetének 1956-os megemlékezésén szólalt fel, ennek kapcsán beszélgettünk vele. Szlovákiában hamarosan parlamenti választásokat tartanak, és a napokban leültek tárgyalni a felvidéki magyar pártok, vajon mi az oka a szétaprózódásnak és lesz-e megállapodás? Sok az eszkimó, kevés a fóka. Sok olyan önjelölt van, aki mindenáron képviselő akar lenni. Valamilyen módon be kell jutnia egy egységes politikai képviseletnek a színeiben a pozsonyi szlovák nemzetgyűlésbe. Amennyiben a magyarság nem indul közösen, egy önálló listával, semmi esélye arra, hogy egy képviselő is bejusson. Amennyiben ez így lenne, annak tragikus következményei lennének a felvidéki magyarság számára. Az egésznek a kerékkötője a vegyespárt, Most-Híd, ugyanis Magyar Közösség Pártja már megegyezett volna velük, ha Bugár Béla nem hátráltatná a tisztességes megállapodást. Ugyanis a Magyar közösség Pártja semmiképpen nem akarja a volt rendszer (itt a Fico nevével fémjelzett Smer értendő) bukott politikusait magával cipelni, mert az későbbiekben csak tehertételt jelentene a jövőben.