Magyar Játékfilmszemlén Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1988. február 8. Lugossy László filmrendező, a Filmművészek Szövetségének főtitkára, Kőhalmi Ferenc, a Filmfőigazgatóság vezetője és Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának (MSZMP PB) tagja, a Minisztertanács elnöke beszélget a XX. Magyar Játékfilmszemle szünetében a Budapest Kongresszusi Központban. MTI Fotó: Friedmann Endre Kőhalmi Ferenc (1941-) 1982- a Művelődési Minisztériumban, a Filmfőigazgatóság vezetője 1991-96 között. A Magyar Mozgókép Alapítvány titkárságát vezeti. Lugossy László (1939-) filmrendező, érdemes művész, 1981 és 1995 között a a Filmművészek Szövetségének főtitkára. Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7. ) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára. Készítette: Friedmann Endre Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-900809 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Grósz Károly, Kőhalmi Ferenc, Lugossy László Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Ez a szócikk a filmrendezőről szól.
Mint elmondta, Kósa Ferenc tizennyolc évesen jegyezte le személyes életcélját: megőrizni az embert, szabaddá tenni másokat. Hitvallásához egy életen át hű maradt - tette hozzá. Az államfő kitért arra, hogy Kósa Ferenc pályafutása rögtön első filmje, a Tízezer nap betiltásával kezdődött, majd játék- és dokumentumfilmjei másfél évtizedet töltöttek a cenzúra által lepecsételt dobozokban. Mégsem adta fel és az idő őt igazolta - emelte ki. "Kósa Ferenc búcsúztatásához illenek a fájdalmas és vigasztaló szavak, amiket nagy gondossággal formált mozgóképre, az időnként szívszorító, vigasztaló képek, nemcsak a csontot törő szenvedés, a fájdalmas veszteség, hanem az élni tudás, az élni akarás képei" - szögezte le Áder János, aki Kósa Ferenc 1956-ban papírra vetett sorait is felidézte: "őrizd az embert, mert hitvallásod nem más, mint elkötelezettség, nem kevesebb, mint szabaddá tenni másokat". Az MMA és a Magyar Filmművészek Szövetsége nevében Lugossy László filmrendező kiemelte: Kósa Ferenc közösségi ember volt, aki közérdekű és filmszakmai ügyekben mindig kész volt a jobbító szándékú, cselekvő összefogásra.
Lugossy László (Budapest, 1939. október 23. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező. 24 kapcsolatok: Balázs Béla Stúdió, Balázs Béla-díj, Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, Budapest, Duna Televízió, Filmrendező, Grigorij Naumovics Csuhraj, Köszönöm, megvagyunk, Magyarok, Magyarország Érdemes Művésze díj, Mihail Iljics Romm, Moszfilm Stúdió, Moszkva, Október 23., Színház- és Filmművészeti Egyetem, 1939, 1957, 1961, 1962, 1964, 1982, 1993, 1996, 2000. Balázs Béla Stúdió A Balázs Béla Stúdió 1959-ben alakult magyar kísérleti filmes stúdió volt. Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Balázs Béla Stúdió · Többet látni » Balázs Béla-díj Balázs Béla író, filmrendező, a díj névadója A Balázs Béla-díj állami kitüntetés, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére. Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Balázs Béla-díj · Többet látni » Berlini Nemzetközi Filmfesztivál A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, más néven Berlinale, az egyik legfontosabb A kategóriájú filmfesztivál Európában és a világon.
Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Köszönöm, megvagyunk · Többet látni » Magyarok Nincs leírás. Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Magyarok · Többet látni » Magyarország Érdemes Művésze díj A Magyarország Érdemes Művésze díj állami kitüntetés, amely jelentőségében a Munkácsy Mihály-díj és a Magyarország Kiváló Művésze díj között helyezkedik el. Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Magyarország Érdemes Művésze díj · Többet látni » Mihail Iljics Romm Mihail Iljics Romm (Михаил Ильич Ромм) (Irkutszk, 1901. január 24. – Moszkva, 1971. november 1. ) szovjet-orosz filmrendező, forgatókönyvíró, pedagógus. Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Mihail Iljics Romm · Többet látni » Moszfilm Stúdió A Moszfilm Stúdió (Мосфильм) Oroszország legnagyobb és leghíresebb filmstúdiója. Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Moszfilm Stúdió · Többet látni » Moszkva Moszkva Oroszország fővárosa. Új!! : Lugossy László (filmrendező) és Moszkva · Többet látni » Október 23. Névnapok: Gyöngyi, Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Kézjegy - Lugossy László filmrendező - Duna World TV műsor 2020. április 15. szerda 10:25 - awilime magazin Bejelentkezés Várj... Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 10:25 11:30-ig 1 óra 5 perc (2018) Film adatlapja Makkai Ádám életműve nagy részét hazájától távol alkotta: műfordítóként a magyar líra legszebb 1000 versét rendezte kötetbe, nyelvészként idiómaszótárt szerkesztett Amerikában, magyar nyelvű költészete pedig a kortárs magyar irodalmi kánon része. Rendezte Linkek Gyártási év 2018 Mennyire tetszett ez a műsor? Szavazz! Még nem érkezett szavazat. Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
és az MMA saját halottjának tekinti.
A szeptember 22-én elhunyt Sára Sándor, Kossuth-nagydíjas rendező, operatőr, fotográfus páratlan életművére emlékezve a Magyar Nemzeti Filmalap október 11-31. között ingyenesen hozzáférhetővé teszi Sára Sándor hét emblematikus alkotását. Sára Sándor gazdag életművének megőrzése, a jelen és a jövő generációihoz való eljuttatása alapvető feladatunk, de ezen felül is hálával tartozunk neki a magyar filmörökség megőrzéséhez nyújtott személyes elkötelezettségéért és aktív szakmai támogatásáért" – nyilatkozta a Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum igazgatója. "A modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja, vizuális nyelvének egyik megújítója a nagytotál és a közelkép utánozhatatlan dinamikájával fogalmazta a magyar tájba örök témáját, a kisebbségek és a kiszolgáltatott emberek sorsát, történelmi hányattatásait. " - Sára Sándor életművére Fazekas Eszter filmfelújítási és digitalizálási menedzser gazdag képgalériával illusztrált cikke is emlékezik a Filmarchívum honlapján.
A SZENT ANDRÁS TÖRÉSVONAL A Szent András törésvonal, vagy vetődés Észak-Amerika nyugati partvidékén 1300 kilométer hosszan húzódik, itt az feszül egymásnak az Észak-Amerikai- és a Csendes-óceáni-kőzetlemez. A törésvonalat Andrew Larson, a Kaliforniai Egyetem professzora azonosította 1895-ben. Az Észak-Amerikai-kőzetlemez hatalmas kiterjedésű: nagyjából 76 millió km2 a területe és magába foglalja Észak-Amerika teljes egészét az óceáni terület egy részét valamint Grönlandot. A lemez Nyugat felé halad, nagyjából 20-35 mm/év sebességgel. A Csendes-óceáni-kőzetlemez még ennél is nagyobb: kb. 103 millió km2 területű, néhány szigetet leszámítva óceán borítja és 38-82 mm/év sebességgel "mászik" észak-nyugati irányban. Mi az a törésvonal és mit okoz? Erős tektonikus feszültség keletkezik ott ahol a kontinentális lemezek találkoznak. A törésvonalak, más szóval vetődések két oldalán a kőzetlemezek ellentétes irányban mozognak. Természetesen ez a mozgás általában nem feltűnő, csak földtörténeti léptékkel mérve látványos, viszont előfordul, hogy pusztító földrengéseket okoz.
Ez a megállapítás igaz a Szent András törésvonalra is: évente kb. 5 centiméteres elmozdulás csak műszeresen érzékelhető mikró rezgéseket idéz elő, de időnként komoly károkat okozó rengéseket vált ki. 1906-ban ezek a lemezek négy és fél méterrel mozdultak el egymástól ami hatalmas erejű rengést okozott San-Franciscoban. A természeti katasztrófában 3000 ember halt meg, a város szinte teljesen elpusztult, ami épen maradt, azt a napokon át tartó tűzvész semmisítette meg. A törésvonal térségében 50 millió ember él, ebből körülbelül 13 millióan a földrengésektől leginkább sújtott területen. Ők nagyjából 22 évenként számíthatnak egy nagyobb, 6, 0-nál erősebb földmozgásra. Az 1857-ben, 1881-ben, 1901-ben, 1922-ben, 1934-ben és 1966-ban regisztrált szeizmikus események után a tudósok 1993-ra újabb földrengést jósoltak, ami végül 2004-ben bekövetkezett. Vissza a múltba… Szent András-törésvonal története 30 millió évre nyúlik vissza: ekkor ért véget az a szubdukciónak nevezett folyamat, amikor a két lemez találkozásánál az egyik a másik alá bukik, amaz meg feltorlódik.
Ez végül 2004-ben következett be. Az előre jelezhető aktivitás gyakorisága miatt Parkfield a világ egyik legfontosabb területévé vált a nagy földrengések kutatása szempontjából. A 2004-es, 6, 0 erejű parkfieldi földrengés és a következő egy év összes földrengése a térségben szinte mindegyike közvetlenül valamelyik törésvonal mentén következett be. Kép: Milyen veszélyek leselkednek azokra, akik ott élnek? Mi tartogat a jövő? A földrengések erejét a Richter-skála szerint határozzák meg, legalábbis a laikusok (számára), mert elég sok pontatlansággal bír ugyan, de a hétköznapi életben könnyen értelmezhető. Igaz ugyan, hogy nincs ismert felső értéke a skálának, a gyakorlatban viszont azt mondhatjuk, hogy esélytelen, hogy valaha is 10-es erősségű földrengés alakuljon ki. Ám már egy 6, 0-s földmozgás is elegendő ahhoz, hogy súlyos sérüléseket okozzon embereknek és épületeknek, 7, 0-s erősség felett pedig már jobban megépített házak is összedőlhetnek. Elpusztulhat San Francisco vagy Los Angeles egy földrengésben?