Fontos, hogy a zöldgazdaság részeként a gazdálkodó szervezetek vezetői ezt a gondolkodást a fejlesztéseik során alkalmazzák. A klímaváltozás Magyarországra vonatkozó éghajlatváltozási hatásainak bemutatását folytatjuk. Összeállította: Tan Attila környezetvédelmi szakértő Forrás: OMSZ éghajlati adatbázis Balogné Gaál Zsófia: Éghajlati paraméterben a klímamodellek alapján becsült változás (előadás) NATÉR adatbázis:
A gyepek, szántók és a komplex mezőgazdasági területek (pl. a tanyás területek vagy az alföldi mezővárosok kertségei) vissza fognak szorulni. Ezek a megállapítások segíthetik a települési önkormányzatok, az agrárgazdaság szereplőinek döntéseit, az országos agrár- és vidékpolitikák tervezését. Szeretet földje - A klímaváltozás egészségügyi hatásai hazánkban. A 2030-ig előre jelzett földhasználat-változás a vizsgált kategóriákban (km2) Forrás: Klímaváltozás – társadalom – gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon A hosszú távú gazdasági trendek és a klímaváltozás kapcsolata A gazdaság hosszú távú irányait csak nagy bizonytalansággal lehet megbecsülni. A legfontosabb gazdasági mutatók előreszámításával (például GDP, fogyasztás, foglalkoztatás) és megyei szintre való lebontásával segíteni lehet a gazdaságpolitika hosszú időtávú, a területi különbségeket is figyelembe vevő formálását. Ugyanakkor a klímaváltozással való összefüggések számszerűsítése a nemzetközi szakirodalomban is csak most formálódó terület. Ma még meglehetősen kérdéses, hogy a hőmérséklet emelkedése hogyan fog hatni a mezőgazdasági és ipari termelésre vagy a turizmusra Magyarországon és egyes térségeiben – a témában tehát további kutatások lehetnek szükségesek.
Idős bükkállomány a Bükk-fennsíkon – Fotó: Az egyes fafajok alkalmazkodási képessége jelentősen különböző lehet, és az életkorral is változhat. (Sok fafajunk jól tűri fiatal korábban az árnyalást – igaz, erre lassabb növekedéssel reagál). Erre az alkalmazkodóképességre szükség is van, hiszen az egyes évek, adott esetben évtizedek markánsan eltérő termőhelyi körülményeket jelenthetnek egy-egy faegyed akár több száz éves életében. Az utóbbi évtizedekben azonban a termőhelyi változások felgyorsultak. A múlt század második felében figyeltek fel a szakemberek a hidrológiai viszonyok gyors változására (pl. talajvízsüllyedés, az árvízi elöntés nagyságának és idejének változása). Ezek a hatások elsősorban az alföldi területeken jelentek meg, és közvetlen összefüggésben voltak az antropogén hatásokkal (pl. folyószabályozás). A talajvízszint változását az idősebb állományok egy ideig "követni tudták", de a fiatalabb állományok és az újulat már igen nehezen alkalmazkodott az új körülményekhez. Ennek eredményeképpen csökkent az alföldi őshonos állományok kiterjedése és aránya.
Ezt bizonyítja, hogy a korábban 2050-re jósolt, a 100 évvel ezelőtti éves középhőmérséklethez képest, 1, 4-1, 9 fokos emelkedést már 2010-ra elértük [2]. A felmelegedés mellett a másik legaggasztóbb változás az éves csapadékmennyiség jelentős csökkenése. Egyre gyakoribb és súlyosan aszályos időszakokra számíthatunk, enyhébb telekre és egyre kiszámíthatatlanabb időjárásra. Az általános szárazodás mellett, rendszeresen kialakuló viharokra, és időnként lezúduló, özönvízszerű esőzésekre is számíthatunk. Fotó: Bernd Lauter / Greenpeace Ha nem történik gyors és hatékony változtatás a hazai víz-, mező- és erdőgazdálkodásban, akkor 2050-re az ország közel kétharmada száraz sztyeppévé válhat, olyanná, mint például Törökország száraz területei. Nemcsak a fenyők tűnnek el, hanem bükköseink, és a gyertyános tölgyeseink is, egyedül a szárazságot jobban tűrő tölgyeseink maradnak majd meg az ország északi és nyugati vékony sávjában. Nemhogy kukoricát és egyéb táplálékainkat jelentő növényeket nem fogunk tudni termelni, de még a legeltetés is kétségessé válik a nyári aszályos időszakokban, amennyiben az előrejelzések szerint alakul a helyzet a Kárpát-medencében.
A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2, 4 százalékát írta a klímaváltozás terhére. A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert. A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon – írják.
Milyen új irodalmi pályázatot tervez hirdetni a közeljövőben? Nem is oly rég zárult le az Emlékerdő elnevezésű irodalmi pályázat, amelyre rendkívül sok színvonalas alkotás érkezett, alaposan meg is nehezítve a zsűri dolgát. A legjobbnak ítélt pályamunkák már meg is jelentek a Polikróm folyóirat nyári lapszámában. Újabb pályázat kiírását és lebonyolítását a 2017-es év legvégén tervezek, de erről bővebb információkat egyelőre nem árulhatok még el. Egri László költő Balla Jánosné nyírbátori polgármesterrel és Vona Éva művészeti vezetővel (2014) Vannak-e kortárs irodalmár példaképei? Nagyon kedvelem a már korábban szóba hozott Dragomán György íráshoz való hozzáállását, művészi magatartását. Rengeteg értékes írás köthető a nevéhez. Úgy gondolom sok lehetőség rejtőzik meg Dragomán tollában. Sokszínű, tehetséges írónak tartom, amit eredményei is alátámasztanak. Áfra János fiatal debreceni költő lelkes kultúrszervezői tevékenységével is szimpatizálok. Egri költők tisztelete. Hosszú idő követem az ő munkásságát is. Tervezi a dedikált könyvgyűjteménye további bővítését?
A család ezt mindig közösen végezte. Szintén maradandó emlék a fán himbálódzó üres szaloncukrospapírok látványa, ami falánkságunk eredménye volt. Mikor kezdődik számodra az ünnepi készülődés? Egri László: Advent időszaka jelenti számomra a ráhangolódást. Adventi koszorú mindig szerepel a dekorációnkban, és néha adventi naptárak is felbukkannak a lakásban. Fontos állomása a készülődésnek a Mikulás időszaka is. Ilyenkor télapó jelmezt öltve igyekszem megörvendeztetni kis manónkat, Marcit. Tavaly még nem sokat értett a dologból, idén már nagyon érdeklődő volt. Mivel jól viselkedett természetesen az ajándékok sem maradhattak el. Egri László és Egri Marcell (2015) Hagyománnyá vált a télapónak öltözés. Milyen dekorációs elemeket használtok ebben az időszakban? Egri László: Kedvelem az arany-piros színpárosítást, a nappalit különféle díszekkel láttuk el, nagyon megnyugtató, békés látvány. Új verseskötettel jelentkezett Egri László költő, író. – hajdútánc.hu. Az ajtót csillagkoszorúval ékesítjük ilyenkor. Évek óta használunk adventi illatú illatosítót, így több érzékszervünk is ráhangolódik a karácsonyi ünnepekre.
A VIDOR Fesztivál idén sem szűkölködik majd érdekességekben, népszerű produkciókban, jelentős pillanatokban. A nagyszínpadra az első napon a győri társulat Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiáját hozza el nekünk: a Minden jegy elkelt főszereplője a legendás operettdíva, Fedák Sári, megformálója pedig Kubik Anna. A kecskeméti Katona József Színház Ray Cooney bohózattal érkezik, a felhőtlen szórakozást többek között Járai Máté és Fazekas Géza garantálják, a rendező Szerednyey Béla. A VIP színházbérlettel rendelkező Nézőink mindenkinél előbb, már 2022. Városunkba látogat Egri László – Egrinapok. július 8-án (péntek) megvásárolhatják jegyeiket az idei VIDOR Fesztivál színházi versenyprogramjának előadásaira a szokásos nyitvatartási időben a Móricz Zsigmond Színház Jegyirodájában, a Szindbád épületében Nyíregyházán, a Színház utca 2. szám alatt. Névre szóló bérletük felmutatásával mennyiségi korlátozás nélkül válthatnak belépőjegyet - a szabad helyek függvényében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt "Előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása" Tér-Zene program támogatási kategóriára.
Itt még soha nem jártam én, bűzös utcák gőzölgő rejtekén. Itt még nem járt ember soha, rideg sodrás partja ez, hova nem lépett még testbérlő lélek. Suhanok, fal kövére kúszok, némán lebegek, a sötét árral úszok. Sárba süpped savas lábam nyoma, s tartok egy helyre, hova nem kísér el más, csak e szunnyadó szellemvilág. Álltam a tömegben, kereszttel a kezemben, hogyan is lehetne így szörnyű képet felednem? Csak bámultam némán a kihűlt testet, melyet a kegyetlen sors ekkor elém festett. Mámoros melankólia. Bevallom, nem ismertem, ki imént ment az égbe, s onnan tekint vissza a felhők közé érve. Nem jött könny, nem érkezett szememre, s nem jött túlvilági hidegrázás kezemre. Csak álltam a tömegben, kereszttel a kezemben, s vissza-visszatérve az járt a fejemben...... eljön majd a pillanat, mikor engem lesnek, s miattam keserű gyász verembe esnek. Haldokló halk homage. Egy fénykép, miről tekintesz vissza rám. Egy ütött, kopott, sárga papír, mit az emlékezés elém dobott. Egy régi titok fiókom alján, óvlak, mint anya gyermekét a karján.
Habis László a terem avatása előtt úgy fogalmazott: A két költőt tanítvány- mester viszony, barátság kötötte össze. Az Apor Elemér-terem egyébként a Kálnokyról elnevezett terem mellett található, hiszen Kálnokyról tavaly, a költő születésének századik évfordulóján nevezték el a könyvtár egyik olvasótermét. < Vissza