– Bizony, az a nagyszerű – bólintottak rá a rangos urak, de nem láttak semmit, mert a levegőt senki se láthatja. A császár levetette a ruháját, s a csalók pedig úgy tettek, mintha felöltöztették volna. A császár a tükör előtt illegette magát. Úgy tett, mintha, apróra szemügyre venné az új ruhát. A nép mind az utcán és az ablakokban tolongott, mindenki azt kiabálta, milyen gyönyörű a császár új ruhája. Senki se merte megvallani, hogy nem lát semmit, hiszen akkor a többiek tisztességére méltatlannak vagy butának tartanák. A császárnak még egy ruháját se csodálták meg ennyire. – De hiszen nincs is rajta semmi! – szólalt meg egyszer csak egy kisgyerek. – Emberek, halljátok, mit mond az ártatlanság? – súgta az apja a többiek fülébe, amit a gyermek mondott. – Nincs is rajta semmi! Ez a kisgyerek azt mondja, hogy nincsen rajta semmi! – Nincs is ruha a császáron! – rivalgott fel végül a tengernyi tömeg. A császár nagyon megütközött ezen; maga is úgy vélte, hogy igazat mondanak, de azt gondolta, most már tovább kell mennie, nem futhat haza szégyenszemre.
"A ruha teszi az embert. " Egyetértesz ezzel a mondattal? Gyűjts érveket a véleményed mellett! Érveim: ……………………….. ……………………………………………………………… A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA Réges-régen élt egy hatalmas császár, aki nagyon szerette a díszes, szép ruhákat. Minden pénzét selyemre, bársonyra költötte. Semmi más nem érdekelte, nem olvasott, színházba sem járt, kirándulni sem akart, csak az új ruhákban páváskodott. Óránként átöltözött. A hiú császár városába tódult a sok takács, szabó és varrónő. Egy nap aztán két csaló állított be a palotába. Azt hazudták, hogy takácsok, és varázslatos kelmét tudnak szőni. Nem csak szép az anyag, de a kik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, azok előtt láthatatlanná válik a kelme. A császár megparancsolta, hogy nyomban lássanak munkához, és szőjék meg azt a kelmét. Kiszámoltatott a kincstárából száz csengő aranyat a csalóknak. Azok föl is állítottak két szövőszéket, s úgy tettek, mintha dolgoznának, de csak a levegőt szőtték. Rengeteg selymet és aranyfonalat hozattak, amit mind elloptak.
– gondolta a császár. – Felölteném, s egyszeribe megtudnám, kik azok az országomban, akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld. Megszövetem azt a kelmét! " És kiszámoltatott a kincstárából száz csengő aranyat a csalóknak, megparancsolva nekik, hogy nyomban lássanak munkához. Azok föl is állítottak két szövőszéket, s úgy tettek, mintha dolgoznának, de persze csak a levegőt szövögették. Odahordatták a legfinomabb selymeket, aranyfonalakat, de mindent a zsebükbe gyömöszöltek, és buzgón dolgoztak az üres szövőszéken, szőtték a levegőt sokszor késő éjszakáig. – Megnézem, mennyire haladtak a munkával – mondta egy napon a császár. Bizony egy kicsit furcsán érezte magát, mert eszébe jutott a kelme bűvös tulajdonsága; neki magának ugyan nem kellett tartania attól, hogy a kelme tisztségére méltatlannak vagy ostobának mutatja, de azért jobbnak látta, ha előbb odaküld valakit megnézni, miféle is az a kelme. A városban, persze, mindenki hallott már a kelme bűvös tulajdonságáról, s előre várták, hogy megtudják: nem haszontalan vagy ostoba ember-e a szomszédjuk.
Hajdanában, öreg időkben, élt egy hatalmas császár, aki a díszes, szép ruhákat becsülte a legtöbbre a világon. Arra költötte minden pénzét, hogy szebbnél szebb ruhákban pompázhasson. Nem örült derék hadseregének, színházba sem kívánkozott, még kocsikázni sem akart az erdőben, ha új ruháját nyomban nem mutogathatta. Más-más ruhát öltött a nap minden órájában; ahogy más becsületes királyról mindig azt hallani: "Most éppen az ország dolgairól tanácskozik" – erről a császárról mást se mondtak: "Most éppen öltözködik. " Vidám volt az élet a császár városában; odatódult messze földről a sok takács, szabó, szövőasszony. Egy nap aztán két csaló állított be a császári palotába. Azt mondták magukról, hogy takácsok, s olyan kelmét tudnak szőni, hogy a kerek világon nincs hozzá fogható. Nemcsak hogy páratlanul szép a színe meg a mintája, de van egy bűvös tulajdonsága is: akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld, azok előtt láthatatlanná válik a kelme. "Ez volna még csak a nagyszerű ruha!
– Előbb az én derék, öreg miniszteremet küldöm be a takácsokhoz – határozta el a császár. – Meglátja ő mindjárt, milyen az a kelme, mert nagy eszű ember, és méltó a tisztségére. Bement hát a derék, öreg miniszter a takácsok szobájába; ott ült a két csaló az üres szövőszék előtt, és buzgón szőtte a semmit. – Uramisten – rémült meg a miniszter, amikor belépett -, én bizony semmit sem látok! – És meresztette a szemét, meg is dörzsölte, de hiába. Hanem persze nem árulta el magát. A két csaló nyájasan közelebb tessékelte, s azt tudakolta, hogy tetszik a bűvös kelme: szép-e a színe, finom-e a mintája. A szegény öreg miniszter csak bámulta a szövőszéket; de bizony nem látott semmit. Nem hát, hiszen a levegőt senki se láthatja! "Istenem, istenem – töprengett magában a szegény miniszter -, hát csakugyan buta volnék, mint a föld? Ezt bizony nem tudtam, de ne tudja meg más se! És hogy méltatlan volnék a tisztségemre? Nem, nem árulom el, hogy semmit se látok! " – No, hogy tetszik? – kérdezte az egyik csaló, miközben fürgén járt a keze.
Nagy Regina, az előadás rendezője többféle színházi- és bábszínészi jelrendszerben állította színpadra a szöveget. Az előadásban tetten érhetők a pantomim, az árnyjáték, az óriásbáb technikái egyaránt. Az előadás látványvilágáért Lenkefi Zoltán díszlet- és bábtervező, zenéjéért Cári Tibor zeneszerző felel. A szereposztásban Jancsó Előd, Mihály Csongor, Lanstyák Ildikó, Lukács-György Szilárd, Vass Richárd, valamint a társulat legújabb tagja, Balló Helga kapott helyet, aki a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elvégzése után, idén szerződött a temesvári társulathoz.
Az énekesnő részletesen elmesélte, hogy mi történt.
Ez volna a tehetetlenség érzése? Az, amikor már látod, hogy nincs semmi, de te mégis akarod, hogy legyen valami. Hogy mindenáron akarod. Két kézzel kapaszkodsz utána, mész mész, aztán semmi. A végén meg mi marad? Az a bazi nagy üresség. Ezt érzed minden egyes döntésnél. Hogy a végére nem marad semmi. Az egészből, de leginkább belőle. A napjaidat a csend veszi körül. Kozma orsi mire vársz song. Felkelsz, bemész, leteszed a holmidat a kisasztal előtti székre, leülsz, támasztod a fejed, és nem érted, mi történik. Mintha megállt volna az idő, és nem akarna semerre sem mozdulni. Felpillantasz a mágnestáblára, a sötétfekete írásod Kovács bácsi nevével ott díszeleg a "Kórházban" oszlopban. Eldöntöd, hogy érdeklődsz, mégis hogy van. Hogy mire lehet számítani. Kint farkasordító hideg van, a fákat fújja a szél. Ülsz a számítógép előtt, a gombos telefonba pötyögöd be a kórház számát. A kakaós csigád félbehagyva terül az asztal sarkában. "Kérem, várjon, míg az osztályos nővér felveszi a vonalat. " Aztán vársz. Vársz, vársz, vársz.
Jintao Bárány részeinek felhasználása Magyar KIEMELT Keresésednek megfelelő új ingatlanokról emailben értesítést küldünk Neked! KÉREM Közvetítői segítség Statisztikák III. kerületi eladó lakások esetében a legnagyobb alapterülettel rendelkező ingatlan Aquincumon található. A keresett ingatlantípusból 20 millió Ft alatt átlagosan 32 nm alapterületű ingatlant lehet kapni. A meghirdetett ingatlanok közül a leggyakoribb parkolás típus parkoló. A négyzetméterár 41%-kal magasabb, mint 3 éve 2017-ben. A III. kerületben az eladó panellakások négyzetméterára 58%-kal magasabb, mint az országos átlag. Weboldalunkon az általad keresett kategóriában 293 darab fényképes hirdetés taláható, valamint további 5 darab nem rendelkezik fényképekkel. A megjelenített hirdetések között a legrégebbi lakás 1970-ben, a legújabb pedig 2015-ben épült. Ingatlant átlagosan 679 462 Ft négyzetméteráron lehet vásárolni. Kozma Orsi - Sportime Magazin Hírportál. Keresésnek megfelelő találatok állapota leggyakrabban felújított kategóriába esik. Jelen pillanatban több lakást hirdettek meg eladóként a településen, mint kiadóként.