A Nem emel föl… című produkció József Attila versekből és kortársainak különféle szövegeiből szerkesztett dramatikus játék. Mi az árvapassió alcímet adtuk a darabnak, mely egyben műfaji meghatározás is. J. A. szenvedéstörténetét kívánjuk megjeleníteni egy központi metaforaként is funkcionáló vasketrec köré rendezett előadásban, amely a költő életét, műveit történeti, mikroszociális kontextusba helyezi. Szándékunk a világköltészet egyik legzseniálisabb alakjának reszakralizálása, kiemelve költészetéből a máighatóan érvényes üzeneteket. Jegyár: elővételben 500/a program napján 600Ft
Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. Fogj össze, formáló alak, s amire kényszerítnek engem, hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben. Tudod, szívem mily kisgyerek - ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson. Kinek mindegy volt már a kín, hisz gondjaid magamra vettem, az árnyékvilág árkain most már te őrködj énfelettem. Intsd meg mind, kiket szeretek, hogy legyenek jobb szívvel hozzám. Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam feláldoznám.
Jön a szél! Zsendül a földben a nedv, fut a vér, bizsereg a magban a lomb meg a fény – túlvagyunk lassan a tél nehezén. Olvad a hó, fenn fordul a nap, kiböködi a hideg csillagokat, döccen a vén föld rossz kerekén – túlvagyunk mégis a tél nehezén. Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét. Óvtuk az otthon csöpp melegét. Biccen az új ág, zsenge remény: túl vagyunk, úgy-e, a tél nehezén? Jön, jön a szél, friss föld szaga száll, létre gyötörte magát a halál, nincs lehetetlen, van te meg én – túlvagyunk, látod, a tél nehezén. HÓTALAN A HEGYEK INGE Nagy Gáspár verse Ez a tél még megváltatlan, nincs rá mentség: fehér paplan, se hó, se hold nem világol – amíg fölragyog a jászol hordjuk szívünk szakadatlan, kormos arcot száz darabban, nincs ajándék, semmi tömjén – rí Boldizsár, Menyhért meg én. Az indul el akaratlan kinek angyala jelen van, hótalan a hegyek inge – el kell érnünk Betlehembe! BETLEHEMI KIRÁLYOK József Attila verse Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus.
A két előadó stílusa remekül összesimult "Megtartotta a sajátosságait, amitől ő Lil Frakk, és közben eltalálta azt a hangulatot, amit én elterveztem" – fogalmazott Berta'Lami. A melankolikus dallal mindazok könnyedén azonosulhatnak majd, akik számára nem ismeretlen a se veled-se nélküled kapcsolatok kettőssége. Lil Frakk dalszövegei itt.
Úgy számoltak, nagyjából egy év szükséges a bontáshoz, ám gyorsan haladt a munka. Május másodikán kezdték, és a nyár elejére, amikor a két külügyminiszter meghirdette az ünnepélyes kerítésvágást, már nem volt drót az oszlopokon. Sőt, oszlop se volt, úgy kellett visszaállítani az eredeti állapotot egy pár méteres szakaszon. (Az átkosban vagyunk. Ki ne értett volna a svindlihez? ) A kerítésvágós fotók megtették a hatást. Hamarosan keletnémet turisták tömegei indultak el Magyarország felé »nyaralni«. Ahol már lebontották a vasfüggönyt, csupán némi szemfülesség és fürgeség kellett a szabadsághoz… De ez már egy másik történet. " Borítókép: Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter átvágja a szögesdrótot a Sopron közelében található műszaki határzárnál (Fotó: MTI/Matusz Károly)
Amikor meghirdették az ünnepélyes kerítésvágást, már drót sem volt az oszlopokon. "Sopron szélén, egy dombos parkféle tetején már-már eldugva áll egy emlékmű: »Ezen a helyen vágta át Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én az úgynevezett vasfüggönyt. « Szépnek nem mondanám a mementót, inkább semmitmondó. Talán mert az esemény nem is a két politikusról szólt… Emlékszünk még a vasfüggöny ünnepélyes átvágására? Ma harminchárom éve történt. Németh Miklós joggal tartott Magyarország elszigetelődésétől a keleti blokkon belül. Föl is tette a kérdést Gorbacsovnak: mit lépne, ha elbontanánk a vasfüggönyt? A szovjet elnök-pártfőtitkár csak annyit mondott: 1956 nem ismétlődik meg. Kellett-e ennél több? (Akkor már elhangzott Pozsgai Imre népfelkeléses nyilatkozata, Kádárt már leléptették a színről saját elvtársai, pártok alakultak. Tavaszodott. Németh Miklós és Franz Vranitzky osztrák kancellár 1989 februárjában megegyezett a határzár megszüntetéséről. Pár napra rá az MSZMP PB sápadt tagjai is rábólintottak a tervre. )
Fogadok, nem sokan tudják, hol van a világ első határokon átívelő geoparkja. Az Európa Diplomával is kitüntetett Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen. A park 510 hektárja végtelen mennyiségű érdekességet tartogat a természetre, a múltra vagy a különlegességekre fogékony látogatók számára. Régi álmom vált valóra, amikor felkerestem. A korábbi munkahelyemen függött egy naptár, látványos fotókkal Magyarország érdekes helyszíneiről. Az egyik képen lenyűgöző ősfenyők sorakoztak, alattuk fehér kavics, hogy még hatásosabb legyen a kontraszt. Tanösvények, Cápafogak, kővé vált fenyők -őskori Pompejit fedeztek fel Ipolytarnócon. Ezeket látnom kell, döntöttem el akkor. Eltelt néhány év, talán el is felejtettem az ősfenyőket, mígnem egy programfüzetben ismét szembejöttek velem. Ipolytarnóc. Most jött el a találkozásunk ideje, döntöttem el. Autóba pattantunk néhány ismerősömmel, és meglátogattuk az ősmaradványparkot. A fogadóépület szépen simul a tájba Forrás: Oláh Róbert A világ legnagyobb megkövesedett fenyője Nagyon hamar kiderült, hogy ez a hely sokkal többet nyújt néhány gyönyörű fenyőfánál.
Kissé eltávolodva a Geológiai tanösvénytől, megtudjuk, hogy a terület távolabbi környezetét nemcsak vulkánkitörés, hanem 7-8 millió évvel ezelőtt iszaplavina is alakította. Ebben az időszakban a Kárpát-medencét borító Pannon-tenger a Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli részéig terjedt. A Mecsek, a Bakony, illetve más hegységek szigetként emelkedtek ki belőle. Északi partvidékén, a mai Bükkábrány területén 30-40 méteres mocsárcipruserdő húzódott. Turista Magazin - Ipolytarnóc, a palóc Pompeji. Egy hirtelen jött homokvihar vagy iszaplavina azonban mintegy hatméteres magasságban teljesen betemette az erdő alját, tartósítva a fák törzsének alsó részét. A hatalmas, több száz éves korukban elpusztult fatörzsek eredeti, álló helyzetben konzerválódtak, megőrizve az ember előtti őserdő szerkezetét. A hasonló leletektől eltérően nem kövesedtek meg, a jelenség éppen ezért világszenzációnak számít. Az ősfák közül néhányat szintén bemutatnak a gyűjtemény részeként. Fotó: Vermes Tibor/Demokrata Vadászati Világkiállításra várva A Látogatóközpontba érve helyi kézműves termékek közül válogathatunk.
Az idelátogató magyar és külföldi érdeklődőket Palócföld gasztronómiájával és kultúrájával is megismertetjük – sorolja az osztályvezető. Majd körbevezet bennünket a Látogatóközpont termein, ahol többek között érintőfalas animáció és tudományos igényű tárlat segíti a terepen látottak összegzését. A 4D-s moziban a féreglyukon át a miocén korba is visszarepülünk, hogy "testközelből" láthassuk a folyóparton élő vegetációt és állatkavalkádot. Index - Ipolytarnóci Ősmaradványok. Nagy Júlia hangsúlyozza, a természetvédelmi terület, ahol évente 70 ezer vendég fordul meg – a mostani speciális időszakot leszámítva – egész évben, heti hat napon át nyitva áll a látogatók előtt. Belföldről és a Felvidékről is nagyon sokan érkeznek, magyarok és szlovákok egyaránt, azonban a BNPI munkatársai továbbra is arra törekszenek, hogy minél többen ellátogassanak ide a kontinens többi országából is, és az Ipolytarnóci Ősmaradványok, illetve a Novohrad–Nógrád Geopark becsatlakozzon a világturizmus nemzetközi vérkeringésébe is.
[1] Cápafogas homokkő [ szerkesztés] A Paratethys partszegélyi övezetében, 23 millió éve halmozódott fel az a homokkő, mely a geológiai tanösvény elején fogadja a látogatókat. Jellegzetes zöld színét a glaukonit ásvány 5%-ot meghaladó feldúsulása okozza. Így keletkezett a partszegélyi környezetben, a cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó "cápafogas réteg". Eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki az összemosott, áthalmozódott maradványokból. Tudom, hogy normális időkben mindenkinek a saját kis baja a probléma (nekem is), de most nem lehet senki annyira szűklátókörű, hogy azon hisztizzen, pár hónapig nem lehet külföldre utazni. A kérdést azért se értem, mert nem csak a külföldi utazás az utazás. Bár bejártam 138 országot, én ugyanúgy szeretem itthon is felkutatni a legizgalmasabb látnivalókat, részben feltúrva az internetet, részben pedig csak úgy véletlenszerűen ráakadva, miközben barangolok az országban. Hét éve nekiveselkedtem és módszeresen körbejárom a megyéket, dokumentálva a weblapom () Magyarország fülén a sok érdekességet, amit találok.
Húsvétkor tervezték bemutatni, a koronavírus járvány miatt azonban csak mostantól élvezhetik a vendégek az Ipolytarnóci Ősmaradványok bővített tartalmú holografikus vetítését a geológiai tanösvény vezetett túráján. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fejlesztésével további 4 ősállat elevenedik meg a holografikus vetítésen, többek között életnagyságban jelenik meg a 17 millió évvel ezelőtt élt csúcsragadozó, a medvekutya is. Évek óta a geológiai tanösvény túra tetőpontját az ősállatok lábnyomai felett megelevenedő holografikus bemutató jelenti Ipolytarnócon, amelynek keretén belül eddig három miocén kori emlőst láthattak a látogatók. Dr. Kordos László és Mészáros Ildikó legújabb kutatásai az ősorrszarvúk földje mellett a krokodilok birodalmát és a varánusz-szerű ősgyíkok jelenlétét is kimutatták a területen, a mostani fejlesztésnek köszönhetően pedig most már velük is találkozhatunk a félelmetes medvekutya mellett. Medvekutya Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Idén augusztusban lesz 120 éve, hogy Böckh Hugó, Tuzson János és diákjaik bejelentették a fantasztikus felfedezést: sokmillió éves lábnyomokat találtak az akkor már nemzetközileg is híressé vált ipolytarnóci megkövesedett ősfenyő környékén a homokkőben.
Kapcsolódó cikkeink: Marsi minisivatag a Vértes lábánál Dínók sétáltak egykor a Mecsekben Kőbe zárt óceánok Forrás: