- 2014. március 26., szerda 9:43 Közzétette az OTP a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy mennyit keresnek a társaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai. Az igazgatóság elnökeként Csányi Sándor bére a legmagasabb, ő havonta 810 ezret keres (fizetése 30 ezerrel emelkedett tavaly májusban), emellett havonta 1000 darab törzsrészvényt is kap. Magyarország egyik leggazdagabb embere az OTP-től tavaly összesen 9, 6 milliót kapott. Mennyit keres Csányi Sándor az OTP-nél? - mfor.hu. Alelnöke, Pongrácz Antal 785 ezer forintot visz haza, mellette 900 részvényt. Az igazgatóság többi tagja valamivel 700 ezer forint alatt keres és havi 800 törzsrészvénnyel lesz gazdagabb. A bank felügyelő bizottságában sem rosszak a bérek, az FB elnöke, Tolnay Tibor havi 1, 56 milliót keres, igaz, törzsrészvényt nem kap. Ő tavaly 18 millió forintnál is több pénzbeli juttatást kapott. De még a felügyelő bizottságban dolgozó alkalmazottak is több mint egymilliót keresnek havonta - derül ki a BÉT oldaláról. Nem kap viszont pénzt az igazgatóság tagjai között számon tartott Kocsis István.
A bank tervei közül egyedül a kockázati költségek maradtak magasabbak a vártnál, a 90 napon túli késedelmes hitelek arányának a növekedése azonban lassult. Beszámolójában Csányi azt állította, hogy kilakoltatási moratórium rendkívül rosszul hatott az adósok fizetési fegyelmére, szerinte ugyanis sok ügyfél esetében inkább ez csökkent, mint a fizetési képesség. (Népszava)
Rendkívül fontos a GDP alakulása, ezen belül pedig ágazatonként érdemes elemezni a helyzetet. Nagyon fontos a munkanélküliség, és van egy olyan mutató, amit nem mérnek: hogy milyen pszichológiai hatással volt ez a válság az emberekre. Milyen gyorsan tudnak visszatérni a normális életvitelhez és kezdenek el fogyasztani, utazni, szállodába, étterembe menni és így tovább - mert ilyen természetű félelmek is akadályozzák az újraindulást.
Évente egymillió sertést vágnak majd le, amikor az üzem teljes kapacitással működik Laufer László / Népszabadság A hentesek iránt országszerte nagy a kereslet. Szegeden és környékén is könnyen el tudnak helyezkedni a munkások, de külföldön is kapósak – iparági forrásunk szerint ez magyarázza azt, hogy miért nem mozdulnak a szegediek. Jóval könnyebb a dolga a mohácsi üzemnek a pécsiekkel. A Pick Szeged pécsi egységében 550-en dolgoznak, több mint 70 százalékuk pedig csatlakozik az ősszel induló gyárhoz, mondta el Bessenyei Zsolt. Igaz, őket is csak a jóval magasabb bér ígéretével tudták rábírni az ingázásra: értesülésünk szerint 180-210 ezer forintot visznek haza most a Pécsen dolgozók, ezt fejelné meg 20 százalékkal a mohácsi munkahely. Az ő utaztatásukat is a cég oldja meg, így az nekik egy fillérükbe sem kerül. S mint a HR-vezető közölte lapunkkal, a kulcsmunkakörök esetében azoknak a dolgozóknak a lakhatását is teljes mértékben támogatják, akik napi bejárással nem tudják megoldani a mohácsi munkavégzést.
Laborfalvi csillaga egyre emelkedett, sok néző csak miatta járt színházba. Szépségére Vörösmarty Mihály is felfigyelt, neki írta és ajánlotta fel az Árvízi hajós című versét, amit kérésére a már ünnepelt színésznő szavalt el először. Rejtvénylexikon keresés: Jókai Mór első felesége - Segitség rejtvényfejtéshez. Az 1838-as pesti árvíz idején ugyanis báró Wesselényi Miklós mentette meg Laborfalvi és kislánya életét, majd Ráday grófék kastélyában vészelték át azt a tragikus időszakot. Jókai Mórt már korábbról is ismerte, a fiatal jóképű író Laborfalvi végett járt színházba, és a színésznő összes előadását megnézte. A későbbi "nagy mesélő" beleszeretett a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Rózába. Mindkettőjük életében a nagy fordulatot az 1848-as forradalom kitörése jelentette, ugyanis március 15-én a színházban a Bánk bánt játszották, de az előadás közben tüntetők nyomultak be, amiért az előadás félbeszakadt, azt követően felcsendült a Rákóczi induló, majd Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, végül mindenki közösen elénekelte a Himnuszt. Laborfalvi Róza akkor tűzte fel Jókai Mór mellére a piros-fehér-zöld kokárdát, amit Jókai a későbbi írásaiban "jegygyűrűnek" nevezett.
A színházi világban is meghatározó egyéniség volt, riválisai közül többen inkább külföldre távoztak Laborfalvi Róza végett, mert nem tudták elviselni hatalomra törő stílusát. A szabadságharc bukása után viszont Jókai Mór sokat köszönhetett feleségének, ugyanis segítségével kerülte el a bécsi udvar megtorlását. Jókai mór első felesége. Apja, Benke József székely származású teológus volt, aki nem találta fel magát az egyház kötelékeiben, hanem pályát változtatott, és színész lett belőle, ami komoly anyagi nehézségek elé állította a családot. A kis Judit – aki csak később vette fel a Róza nevet – már korán megismerte azt, hogy milyen az éhezés, szerencsétlenségére még édesanyját is elveszítette, attól kezdve apja egyre durvábban bánt vele. Mindössze 16 évesen ő is a színészi pályára lépett Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos, valamint a MTA tagjának biztatására, 1833-ban lépett először színpadra a budai Várszínházban Komlóssy Ferenc színtársulatánál. Eleinte csak kisebb szerepeket kapott, alakításait nem is kísérte kirobbanó siker, fizetése pedig 25 forint volt.
Róza nyomorúságos körülmények között, maradt magára lányával, Máriával, aki ekkor hivatalosan is már a Masa nevet viselte. Oly' mértékben elszegényedtek, hogy 1920-ban anya és lánya megpróbálta értékesíteni Jókai náluk maradt kéziratait, többek közt A Kőszívű ember fiait, Nagy Bella ugyanis a Jókai-kötetek bevételéből még azt a tíz százalékot sem adta oda Rózáéknak, amelyre a bíróság kötelezte. Bár az Alkotóművészek Egyesülete 1931-ben Jókai Rózát választotta elnöknek, amit komoly megtiszteltetésnek számított, a festészetből nehezen élt meg, és továbbra is nagyon sokszor kellett nélkülöznie. 1936-ban egy este, az akkor 74 éves Jókai Róza fürdőszobájába ment, hogy melegedjen kicsit, ám a kályhából kipattanó parázs meggyújtotta a ruháját és olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett. Jókai mór feleségei. hogy néhány nappal később belehalt a sebesüléseibe. Lánya, Masa az édesanyja tragikus halálát követően teljesen összeomlott, a temetésen sem tudott ott lenni. Százak búcsúztatták az írófejedelem nevelt lányát A szertartáson több százan jelentek meg, hogy végső tisztességet adva elkísérjék Jókai Rózát utolsó földi útján a Fiumei úti sírkertben.
A botrányok ezzel azonban még nem értek véget. A házasság, amely felhőtlenül bearanyozhatta volna egy nagy ember utolsó éveit, továbbra is támadások és gyakran gúny céltáblájává tette. Ellenzői nem tanultak az író korábbi elszántságából, amellyel első felesége, Laborfalvi Róza mellett kiállt. Ám ahogy a 23 éves Jókai fittyet hányt az akkori választottját ért kritikákra, úgy a 74 éves Jókai is legalább ilyen elszántan küzdött késői szerelme mellett. Jókai Mór. Lankadatlan igyekezettel próbálta meggyőzni környezetét Bella nagyszerűségéről, iránta való gondoskodó szeretetéről. Emellett nem szűnt meg ápolni első felesége emlékét, amelyben új arája is hűen támogatta – csakhogy még ebből is országos botrány kerekedett. Feszty Árpádné ugyanis, nem bírván jogosnak érzett indulataival, egy alkalommal széttépte a házaspár közös koszorúját, amellyel Laborfalvi Róza sírjánál tisztelegtek. Az idős író fájdalma és sértettsége olyan mélységesnek bizonyult a történtek miatt, hogy perre ment volna, ha fogadott lánya bocsánatot nem kér.