Az órák alatt kényelembe helyezhetik magukat karosszékekben, heverőkön, de akár a padlón is. Ha meleg van, az órákat a szabad levegőn tartják az iskola közelében, vagy egy amfiteátrum-szerűen berendezett téren. 6. Kevés a lecke A finn tanárok szerint a gyerekeknek otthon pihenniük, játszaniuk kell, illetve a családjukkal tölteni az időt, nem leckét írni. A házi feladat ritkán haladja meg a negyedórát, és sokszor nagyon érdekes. Például történelemórára meg lehet interjúvolni a nagymamát, hogy meséljen az ötvenes évekről, és aztán az osztályban kitárgyalják a hallottakat. 7. Nincs vizsga A finn tanárok azt a filozófiát vallják, hogy az ember vagy az életre, vagy az iskolára készül. Ők az életet választják. Ezért a finn iskolákban nincsenek vizsgák. A tanárok írathatnak dolgozatot, saját szakállukra. Egyetlen kötelező számonkérés van: a finn diákok 16 évesen egy központi tesztet töltenek ki, amikor befejezik a középiskolát. 8. Néhány finn iskolában tantárgyak sincsenek A finn oktatási rendszer egyik új irányzata a jelenségalapú tanulásra összpontosít.
Az ottani gyerekek remek eredményeket szoktak elérni a PISA teszten, úgy, hogy ők töltik a legkevesebb időt az iskolában. Hogyan lehetséges ez? A finnek fizikailag nincsenek olyan messze tőlünk, az oktatási rendszerük mégis fényévekre van a miénktől. Kezdjük ott, hogy a gyerekek minden szükséges eszközt az iskolától kapnak meg, az állam fizeti. Nem kell minden nap nehéz táskát cipelniük, nem kell ünneplőruhás évnyitót végigállniuk, a szülőknek sem okoz terhet az iskolakezdés. Ahogy elindul a tanév, a gyerekek boldogan szaladnak az iskolába, ahol reggel 9-kor kezdődik a tanítás. A kapunál kibújnak a cipőjükből, majd zokniban, kényelmesen töltik a fél napot, ugyanis 12-13 órakor vége is van a tanításnak. A szemléletük szerint vagy az iskolára, vagy az életre tanítják a gyerekeket, és ők inkább az életre készítik fel. Ezért is lehetséges, hogy kényelmes készségfejlesztő termek is rendelkezésre állnak, ahol a kicsik számos dolgot elsajátíthatnak. Találhatunk szabás-varrás szobát varrógépekkel és minden kiegészítővel felszerelve, agyagozó műhelyt, és konyhai részleget is, ahol sütni-főzni tanulhatnak, és számos más hasznos dolgot.
Azt mindenki tudja, hogy Finnországban kiemelkedően magas színvonalú az oktatás. A finn oktatási módszer bármelyik ország számára példaként szogálhat, de mitől ennyire jó ez a rendszer? A finn gyerekek töltik a legkevesebb időt az iskolában, ők kapják a legkevesebb házi feladatot, mégis a felmérések élmezőnyében vannak. Miért? Mire épül az egész? A finn oktatás alapját a komprehenzív iskolarendszer adja. Ennek lényege, hogy összeolvasztja az általános- és középiskolát egy kilencéves alapiskolába, ahol tökéletes az esélyegyenlőség szegények és gazdagok, valamint különböző képességűek számára. Ennek finn elnevezése peruskoulu. Egy ilyen osztály nagyjából 15-30 főt jelent. Itt kilenc évet kötelező végigtanulni, de választható egy tizedik év is. 16 éves kortól jön a középoktatás, majd a felsőoktatás vagy szakképzés. Az esélyegyenlőség elvét erősíti, hogy a tanároknak kötelességük időben felismerni a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. Ha van ilyen, speciális különoktatással kell orvosolni a problémát, úgy, hogy az ne okozzon kellemetlenséget a diáknak, ne érezze magát kevesebbnek a többieknél.
Ez valószínűleg szigorú kiválasztási folyamatuk közvetlen eredménye, és emiatt Finnországban nem érzik szükségét annak, hogy folyamatosan értékeljék és osztályozzák tanáraikat. Ha egy tanár nem teljesít kielégítően, akkor az iskola igazgatójának / igazgatójának kell megbirkóznia ezzel. Pasi Sahlberg, a finn oktatási minisztérium igazgatója és a Finn órák írója ezt mondta a tanárok elszámoltathatóságáról: "Az elszámoltathatóságnak finnül nincs szava. … Az elszámoltathatóság akkor marad el, amikor a felelősség levonásra került. " # 12 Az iskolákat nem ellenőrzik. Az iskolai ellenőrzéseket korán felszámolták Finnországban. 1990-es évek. Van olyan ideológiájuk, hogy támogatás és finanszírozás révén segíthetnek a közvetlen irányításban és a segítségnyújtásban. Ismét bíznak a tanárok és az iskolavezetők szakmaiságában. Az iskolákat arra ösztönzik, hogy önértékeljenek. # 13 nincsenek szelektív iskolák vagy magániskolák. Az egyik oka annak, hogy nincs verseny a finn iskolák között, az, hogy az összes iskolát állami forrásokból finanszírozzák.
Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon... © Stiller Ákos Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon terjedni kezdett egy lista a finn iskolarendszer legfontosabb jellemzőiről – köztük arról, hogy az óvodásoktól az egyetemistákig senkinek nem kell fizetni az oktatásért az állami intézményekben. A finn diákok a PISA-felméréseken mindig dobogós helyezést érnek el, egy magáncég által készített friss kutatás szerint pedig egyenesen a legjobban teljesítő tanulók a világon. Hogy mi a titkuk, az kiderül a Business Insider listájáról. 1. A finn gyerekek legkorábban hétévesen kezdik az iskolát. 2. Az első hat évben nincs osztályzás, és házi feladatot is csak elvétve kapnak a diákok. 3. A gyerekeket nem szegregálják, a különböző képességű diákok együtt tanulnak – talán ennek köszönhető, hogy Finnországban a legkisebb a különbség a legjobb és leggyengébb tanulók között.
A gyerekekről ezután kevés szó esett, de kiderült, a Központ rajta van, hogy kimondottan digitális tananyagok készüljenek tankönyvek helyett, viszont a tananyag digitalizációja már elkezdődött, PDF-ben letölthető (! ). Tervben van, hogy mérik majd a gyerekek digitális kompetenciáját, elkészítik az iskolák digitális névjegyét, és további hazai és nemzetközi együttműködéseket kötnek a digitális pedagógia területén. A konferencia levezetéseként a tanárok kis csoportokban ismerkedhettek olyan finn és hazai szakemberekkel és szervezetekkel, akik saját területükön fejlesztik oktatási módszereiket. Így legalább kiderült, hogy a hivatalos kormányprogram mellett léteznek nagyon jól működő, a gyerekekre koncentráló kezdeményezések is, például kísérleti program az iskolai bullying megelőzésére, 25 órás minisorozat, melyben megtanítják a gyerekeket a médiakritikus gondolkodásra, illetve sakkprogram sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésére.
Ezt általában asszertivitással érhetjük el. Nem könnyű Az asszertív kommunikáció nehézsége egyetlen momentumban rejlik. Tudatosságot igényel. Amikor befelé figyelünk, önkontrollt gyakorolunk, nehéz a másikra figyelnünk. De megtanulható. És nagyon megéri. Ha a fenti alapelvekkel egyetértünk és egyenként is fejlesztjük, egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy profin kommunikáljunk. Az asszertivitás erőszakmentessége abból a felismerésből táplálkozik, ami szerintem a legfontosabb felismerés, hogy megérezzük a felelősségünket a tekintetben, hogy a saját sikerünk saját magunkon múlik és hogy felelősségünk van a közösség atmoszférájához való hozzájárulásban. Hogyan kommunikálj asszertíven, milyen is az asszertív ember: Egyes szám első személyben kommunikál. Azaz "én-üzenetekben" fogalmaz, magáról beszél, a gondolatairól, érzéseiről, igényeiről. (Hanyagolja pl. interjús helyzetben, amikor önmagáról beszél: "Az ember van, hogy hibázik. " jellegű mondatokat, mert tudja, hogy önmagáról kell beszélnie, és ezt kommunikációjában is alkalmazza.
3. Érzések közlése A kommunikáció legkényesebb fejezete az érzéseinkről való tudósítás. Sokan úgy vélik, érzelmeiket kimutatni gyengeségük jele, vagy hogy untat, zavar másokat. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy az elleplezni kívánt indulati közlések mindenképp megtörténnek, csak épp áttekinthetetlen, kiszámíthatatlan, s a befogadót megzavaró módon. Az érzelmi közlések a tényekhez, és a tényekből levont következtetéseinkhez való viszonyunkat fejezik ki. "Elkeseredtem, amikor megláttam a raktárban uralkodó állapotokat. Semmi kedvem sincs ahhoz, hogy újra én tegyek rendet. " 4. Igények, szükségletek kifejezése. Az, hogy egy adott közléssel mi magunk mit szeretnénk elérni, azt rajtunk kívül teljességében senki más nem tudja. Változás iránti igényünket, várakozásunk konkrétan fogalmazzuk meg. "Kérlek, csinálj ma délelőtt rendet a raktárban! " Miben segít az asszertív kommunikáció? Az asszertív kommunikáció belülről fakadó alkalmazása nem egy egynapos folyamat, de hosszan tartó használata során az egyén önértékelése megnő, szorongás és stressz-szintje nagymértékben csökken, élete harmonikusabbá, boldogabbá válhat.
Ha ezt elmulasztjuk megtenni, akkor sérülhet az önbecsülésünk, mert legbelül érezni fogjuk, hogy valamit önmagunkból letagadtunk, vagy feláldoztunk a béke oltárán. Miért kezdtem el asszertív kommunikációt tanítani? Az egyéni klienseim kísérése során azt tapasztaltam, hogy eljutunk a kapcsolati dinamikák feloldásának küszöbére, ami azt jelenti, hogy személyiség szinten készen áll a kliens erre. Viszont nincs kommunikációs eszköze arra, hogy asszertíven képviselje magát nehéz érzelmi helyzetben. Ebből a tapasztalásból jött az inspiráció, hogy felépítsek egy olyan kommunikációs tréninget, ami nem csak elméleti tudást ad, hanem az élő gyakorlatokon keresztül a tudás beépíthetővé válik a hétköznapi kommunikációba. Milyen alapokra épül a tréning? Marshall B. Rosenberg amerikai pszichológus fejlesztette ki az erőszakmentes kommunikáció módszerét. A módszer lényege, hogy segítse a sikeres információcserét, a konfliktusok és különbségek békés rendezését. A tréning Marshall B. Rosenberg módszerét adja tovább 10% elméletben, 90% gyakorlatban.
Az asszertivitás olyan kommunikációs készséget, cselekvési mintát jelent, mely során az interakcióba lépő személy őszintén és magabiztosan tudja kifejezni érzéseit és igényeit olyan szituációkban is, amik érzelmileg megterhelőek, ennek megfelelően nem támadja a másikat, hanem a kölcsönös megegyezésre törekszik. Az asszertív kommunikáció célja a konfliktusok feloldása, ami mindkét fél érdekeit és igényeit szem előtt tartja anélkül, hogy behódolna a másiknak, vagy próbálná dominálni. Hogyan tudsz asszertívan viselkedni Az asszertivitás két alappillére az értő figyelem és őszinte önkifejezés. Ezeket az adott helyzethez és beszélgetőpartnerhez igazodva alkalmazza annak érdekében, hogy saját érdekérvényesítése ne menjen a másik fél vagy a külvilág rovására. Ehelyett a kölcsönösen megvalósuló boldogulás a cél, miközben a tárgyalófelek által létrehozott egyezményesség a külvilág számára is pozitív értékeket képvisel. Fotó: Emmanuel Faure / Getty Images Hungary Az asszertivitás elérésének érdekében a tárgyalófeleknek a passzív és aktív attitűdöket ki kell egyensúlyozniuk.
Tiszteld beszélgetőpartneredet! Nem gondolhatjuk mindig mindannyian ugyanazt, pontosan ettől ilyen színes az emberiség. Ne feledd, attól, mert valaki nem ugyanazt mondja, mint te, nem lesz feltétlenül rossz amit gondol, csak más. Kerüld a stresszt! Ha valaki nem képes odafigyelni a mondandódra, és csak az őrületbe kerget agresszivitásával, maradj nyugodt! Nem mindenki ismeri az asszertív kommunikáció lényegét, esetleg mutasd meg neki ezt a cikket, hátha úgy előrébb juttok. Mindig hallgasd meg mások véleményét és tanácsait! Ha úgy érzed, segíthetnek, fogadd meg őket. Ha nem érzed magadénak a másik javaslatait, udvariasan utasítsd vissza azokat, így senkinek sem kell megsértődnie. (M. F. ) A cikk forrása itt >> Megfelelő kommunikációval javíthatsz a kapcsolataid minőségén
Csak konkrétan! Minden megnyilvánulásnál legyünk pontosak és konkrétak, így elkerülhetjük a félreértéseket és az ebből adódó bizonytalanságot és problémákat. Rossz példa: Még nem tudtam foglalkozni a feladattal. Hamarosan nekiállok. Jó példa: Egy másik projektre kellett most nagyobb figyelmet fordítanom, de amint végzek vele, máris kezdem. Ez körülbelül 1-2 óra múlva lesz. – A jó példában megindokoljuk a halogatást, illetve egy konkrét, határozott időtávot tűzünk ki, amivel a másik fél kalkulálni tud. Fedjük fel az érzéseinket! Mondjuk ki a szituációval kapcsolatos érzelmeinket! Legyünk őszinték és nyíltak! A másik fél nem gondolatolvasó, így bármennyire is egyértelműnek tűnhet a kialakult helyzet által bennünk ébredező érzelmi hullám, ő nem fogja tudni. Írjuk körbe a szituációt, meséljünk érzéseinkről, és fejezzük ki igényeinket, hogy komolyan vegyenek! Rossz példa: Annyira idegesít, hogy megint elfelejtettél patront rendelni. Most mit mondjak az ügyfélnek? Jó példa: Nem cseréltetted ki a patront a nyomtatóban.