A legutóbbi Cannes-i Filmfesztivál a két nő szerelmét bemutató Adéle életé től és az abban helyet kapó "naturalisztikus" szexjelenetektől volt hangos: a Spielberg vezette zsűri Arany Pálmával jutalmazta a filmet, és a színésznők önmagukból való kivetkőzésének elismeréseként a díjat rendhagyó módon megosztva kapta Adele Exarchopoulos, Léa Seydoux és a rendező, Abdellatif Kechiche. Az ünneplés árnyékában, a kevesebb médiafigyelemben részesülő Un Certain Regard-szekcióban egy nyomasztóan tükörsima felületű, majd lassan menthetetlenül a mélybe rántó hitchcocki homoszexuális thriller kaparintotta meg a legjobb rendezésért járó elismerést. A titokzatos és formabontó Idegen a tónál mellett az Adéle élete nagyjából annyira tűnik merésznek és radikálisnak, mint A kis hableány. A tíz filmet maga mögött tudó francia rendező, Alain Guiraudie egyedi és kreatív módon nyúl a queer-szerelem alaptémájához. Filmjét különleges, szinte bizarr közegbe helyezi, amelyben a heteroszexuálisok többsége biztosan nem, de valószínűleg a homoszexuálisoké sem mozog otthonosan.
Az orosz korrupciótól görcsbe rándult a gyomrunk, izgultunk a labilis Marion Cotillard-ért, szurkoltunk a talpig úriember Ralph Fiennesnak, és nevettünk két magyar fiatalember botladozásán. Ahogy minden évben, most is sorrendbe állítottuk az általunk legjobbnak tartott filmeket abból a 280-ból, amit idén bemutattak a hhazai... Mintha egy sebváltó lett volna a lábam között Melyik film volt, amit a tavalyi cannes-i filmfesztiválon az Adéle élete mellett a legtöbbet emlegettek? Egy thriller, amelyet az tett szokatlanná, hogy egy meleg nudistastrandon játszódik. Az Idegen a tónál sok szempontból párja az Adéle-nak: szintén francia, itt is élesben mutatnak homoszexuális szexjeleneteket - és mindkettőt megszórták díjakkal rendesen. A különbség, hogy itt testdublőrökkel vették fel a szeretkezéseket. Nekünk Párizsban sikerült a két főszereplőt, Christophe Paou-t és Pierre Deladonchamps-ot kifaggatnunk, akik sokat meséltek a szexjelenetek viszontagságairól. Ebbe még Sharon Stone is belepirulna Az erotikus thriller műfaji megnevezés hallatán valószínűleg mindenkinek az Elemi ösztönhöz vagy a Végzetes vonzerőhöz hasonló filmek jutnak az eszébe.
"Persze hogy most játszódik, mobiltelefont is használok benne, annyi az egész, hogy Alain szereti a régi dolgokat" – mondja Deladonchamps. "A parkoló autók régebbi francia modellek, de mind létezhetnek most is, csak már nem számítanak újnak. " A rendező arról beszélt a Slant magazinnak, hogy azért vetíti a '70-es éveket 2013-ra, hogy megmutassa, mennyire elképesztően más volt akkor szexelni, mint most. A másik ok, hogy szerette volna, hogy láthatatlanul, de azért határozottan ott motoszkáljon a filmje mögött az AIDS-pánik. A háttérben az AIDS Az Idegen a tónál megidézi a '70-es éveket, mutat egy csomó egymással szexelő férfit, aztán valaki meghal benne. Nehéz nem arra gondolni, hogy az egész valójában az AIDS-ről szól, a gyilkosságok után nyomozó detektívnek több olyan mondata is van, amit így is lehetne érteni. "Elég furcsán szeretik maguk egymást" – néz rá például egy komor, teljes sötétben felvett jelenetben a gyilkos főszereplőre, Michelre. Ez az olvasat egy csomó szempontból izgalmasabb és bátrabb annál a változatnál, hogy a film egyszerűen csak arról szól, milyen erős tud lenni a tiltott szerelem.
Ez egy privát oldal exklúzív egyéni tartalommal! Kérjük regisztrálj vagy jelentkezz be a téma megtekintéséhez.
Megtekinthető orvosi igazolással van ellátva, ami igazolja, hogy nincs örökletes betegség illetve tartáshibája. Felir számmal rendelkezek, a kiskutyák adás-vételi szerződéssel vihetők el. Foglalás telefonos egyeztetés után írásban. Tolna megye, Bonyhád.