Az elmúlt évtizedekben a természetvédelmi területek élővilága hanyatlásnak indult, hiszen több faj is teljesen eltűnt a területekről. Ez történt például a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Ahhoz azonban, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és élővilágát, szükség volt visszaszorítani a terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet. Ebben van szerepük az olyan magas tűrőképességű legelő állatoknak, mint amilyen a magyar szürke szarvasmarha: rágják a növényzetet, tapossák és trágyázzák a talajt, vagyis karbantartják a területet. Persze az öreg nádakat előbb letarolják, majd a fiatalabb hajtásokra engedik rá az állatokat. Ebben a funkciójukban pedig egyáltalán nem lehet gépekkel helyettesíteni ezeket a jószágokat – álla az Agrárszektor cikkében.
Manapság ismét előtérbe kerül az őshonos haszonállat. Kiváló minőségű és ízletes húsát gyakran használja a gasztronómia, valamint a környezetvédelemben is egyre nagyobb hasznát veszik az állatoknak. Természetvédelmi kezelést végez a drávaszentesi telepünkön a több mint száz tehénből, valamint a szaporulatukból álló szürkemarha anyagulyánk, de a kölkedi nagyréten is volt régebben egy csorda, aminek az volt a feladata, hogy onnan a gyalogakácot kiirtsa. A szürkemarha szelektíven legel és egyúttal trágyáz is. Emellett taposással is befolyásolja a gyep működését - mondta a tájegységvezető. A magyar szürkével a természetvédelmi kezelés pásztoroló legeltetés esetében hasznos. A pásztornak mindenképpen figyelnie kell a gulyára, különben túllegeltetés következtében akár tönkre is mehet a gyep - mondta Kaltenecker Endre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a titkára a megkeresésére. Az állat effajta hasznosítása nem új keletű. Az őseink is használták ezt a technikát földjeik rendben tartásához, az utóbbi időben pedig ismét elterjedté vált a módszer.
Magyar szürkemarha A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta létszáma a mélypontját az 1960-as években érte el, azóta számuk egyre emelkedik. Húsa finomrostú, igen ízletes és garantáltan BSE (keremarhakór-mentes), de az állatot ma elsősorban turistalátványosságként tartják. Színe Az állatok színe a kortól függően változik. A borjak születéskor "pirók" színűek, két-három hónapos korban elkezd világosodni, majd szürkülni, s 4–6 hónapos korra teljesen szürkék. A kifejlett szürke marha az ezüstszürkétől a sötét daruszínig terjedő színárnyalatokban fordul elő. A bika "kormos" színe általában 3-4 éves korra alakul ki teljesen, szeme körül "ókula", sötét karika van. A tehenek szarvtövénél a hosszabb szőr homlokkoszorút alkot, a bikák fején ez, mint göndör homlokszőr mutatkozik.
Tőkehúsként és termékként a Kárpát-medencében és más országokban napjainkban egyre jobban keresik, ismerik. A modern gasztronómia kezdi ismét felfedezni és használni a magyar szürke szarvasmarha húsát. Kiváló recepteket gyűjtő könyvek is készültek, amelyek e nemes állat húsára alapulnak. Sok gasztronómiai fesztiválon, főzőversenyeken készítenek ételeket a szürke húsából. A magyar szürke szarvasmarhához sok máig elő hagyomány fűződik, amelyek több hagyományőrző rendezvény alapját képezik. A rendezvények a szürke marha tartásához fűzödnek, mint például a kihajtási ünnepség és a behajtási ünnep. Az ország több területén is megrendezésre kerülnek ezek az ünnepségek. Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete társ szervezésében zajlik. E rendezvények tenyésztési és hagyományőrzési szempontokból is kiemelkedők. A magyar kultúra ápolására és a hagyományok őrzésére az eseményeken lehetőség adódik. Az őshonos magyar szürke szarvasmarha fajta tartási módjának, illetve az őket gondozó gulyások életének, hagyományainak, munkájának tágabb megismertetésére is lehetőség van.
Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. A táplálékkal szemben sem igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig mindenhol tarthatók. A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a 19. században is keresett és kedvelt volt a húsa egész Európában. A télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Így legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények gyorsan kiheverik a rágást. Gulyáink egész évben a legelőkön vannak, közel nyolcezer hektár védett gyepet tartanak karban. Csak a téli időszakban kapnak kiegészítő takarmányt, amit nagyrészt szintén a védett gyepekről takarítunk be. A magyar szürke szarvasmarha a világ egyik legjobb anyai képességekkel rendelkező marhafajtája.
Mindent hazánk egyik legemblematikusabb hús alapanyagáról. "Egy vélt szakember Bécsben egyszer azt állította, hogy a fehér magyar marhának húsa nem ízletes és kemény. Éppen Bécs az ellenkezőről győzhet meg bárkit, mert oly jó ízű finom húst, mint ott, kevés európai városban fogyasztanak, és az ott vágott összes marháknak igen tetemes részét hízott fehér magyar ökrök szolgáltatják. A fiatal magyar hízott ökör húsa, mint az 1885-ik budapesti állatkiállítás megdönthetetlenül bebizonyította, bármely fajtáéval versenyezhet, sőt azok, a kik a nagyon kövér húst nem szeretik, ennek fogják az elsőséget adni. " Az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és képekben, 1888 Eredete bár pontosan nem ismert, de valószínűsíthetően a honfoglaló magyarsággal érkezett. A középkorban már bizonyítottan a Kárpát-medencében élő fajta. Szilárd szervezetű, szívós, színe rendkívül variábilis ezüst szürkétől a sötét daruszínig, szarva hosszú, változatos állású. Az 1800-as évekre a hazai marhaállomány 99%-a magyar marha volt (azaz szürke marha).
Egyetlen régi szarvasmarhafajtánk, amely több száz éve van Magyarországon. Eredetét három elmélet adja meg, amelyek tökéletesen nem bizonyítottak még: Árpád vezér magyarjai hozták a Kárpát-medencébe (Hankó 1952), ezt azonban az ásatások nem bizonyítják. A népvándorlás későbbi hullámai, avagy egy Dél-Európából történő import révén került ide később, a 13-14. században (Bodó 1968). A középkori magyar királyok idején itt helyben tenyésztették ki az őstulok domesztikációja révén (Jankovics 1967). Fontos megjegyezni, hogy ez a három elmélet nem zárja ki egymást, mindegyikben lehet igazság. Nagyon valószínű viszont, hogy nem került ide sehonnan sem készen ez a fajta, hanem itt tenyésztették ki, tehát valóban hazánkban "őshonos" fajtáról van szó, másrészt az is kétségtelen, hogy azok közé a fajták közé tartozik, amelyek legjobban emlékeztetnek a szarvasmarha egykor vadon élt ősére, az őstulokra. A 18-19. századig fontos exportcikk volt ez a fajta. Lábon hajtva eljutott egészen Nürnbergig is.
A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi kutatói elmúlt években felfedeztek a Madárvárta nádasában egy új farkaspókfajt. A kutatási eredmények is rendkívül érdekes eredményeket hoztak tóparti nádasunkban. Az ősz előrehaladtával visszahúzódik a természet, majd beköszönt a tél. Ilyenkor a Madárvárta is téli álmot alszik. Egy kisebb szünet után azonban kezdődik minden előröl. Tavasszal sok-sok iskolás csoport érkezik az ország minden részéről, hogy részt vegyenek egy rendhagyó biológia órán, az agárdi Madárvártán. Információk: Chernel István Madárvárta Cím: 2484 Agárd, Chernel I. Chernel István Madárvárta, Agárd. u. 57. Vezetője: Borsányi András Tel. : 06/30/838-9785 E-mail: Egyéni látogatókat szerdán, szombaton és vasárnap reggel 9 órától várunk. Csoportoknak más napokon előzetes bejelentkezés szükséges.
Sírja a kőszegi temetőben Egyéb művei [ szerkesztés] Norvégiában 1891-ben ismerkedett meg a sível és a síeléssel, amiről 1893-tól több népszerűsítő cikket írt, majd 1896-ban megírta és kiadta A lábszánkózás kézikönyve című könyvét (terjesztő: Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) Budapest), amiben Magyarországon elsőként ismertette e sportot. E művével lerakta a hazai sí szaknyelv alapjait. Chernel István Madárvárta – Agárd | A Velencei-tó hír és turisztikai portálja. A Velencei-tónál nemcsak a madárvilágot tanulmányozta, hanem megismerte a helyi dialektust is, amiről több nyelvészeti írást jelentetett meg. Kötetei [ szerkesztés] Bibliographia ornithologica hungarica; Hornyánszky Ny., Bp., 1889 Utazás Norvégia végvidékére; szerzői, Bp., 1893 A lábszánkózás kézikönyve; Lampel, Bp., 1896 (hasonmásban: 2003) Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre, 1-2. ; képekkel ellátta Nécsey István, intézte Herman Ottó; Franklin, Bp, 1899 ( A földmívelésügyi magyar kir. minister kiadványai Magyar Ornithologiai Központ) (hasonmásban: 1985) Az okszerű madárvédelem eszközei; Országos Állatvédő Egyesület, Bp., 1907 Máday Izidor–Chernel István: Madárvédelmi törekvések Magyarországban.
Az organikus építészet jellemzői tűnnek fel iskolánk faszerkezetein, az udvari játékokon és a faburkolatú, napfényes, tágas belső tereken. A Velencei-tó világából egy kicsit a falak közé is becsempésztünk: kitömött vidra, halakkal teli akvárium, lepke- és rovargyűjtemény, régi halászeszközök között telnek a mindennapjaink. Fákkal benőtt, kis tóval rendelkező udvarunk egyben botanikai kert is, melyben a tanulóink közvetlenül figyelhetik meg a növényvilágot. A gyerekek a nap jó részét a szabadban töltik: a kicsik homokoznak, a kerti sakkal vagy a tanítók által készített, népi ihletésű játékokkal játszanak. A sportudvar pályáin szinte állandóan gurul a foci, kézi-, kosár- vagy strandröplabda. Sokan versenyszerűen eveznek, teniszeznek. Chernel istván agárd irányítószám. Diákjainkat a tanórákon és a tanulmányi kirándulásokon megtanítjuk úszni, síelni; az erdei iskolában, a gyalogos és a kerékpáros túrákon életre szóló élményeket szereznek. Névadónk szellemiségét nemcsak a természetközpontúság és a sport terén őrizzük, arra is törekszünk, hogy tanítványaink gondolkodó, érdeklődő, és a közösségért tenni akaró, magas színvonalon dolgozó emberekké váljanak.
Még ez évben az 1891-es budapesti II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszust előkészítő bizottság tagjává választották; ő lett a bizottság titkára. Létrehozta a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi osztályát, és ő lett az osztály első őre, 1908-tól 1912-ig. Ez alatt alakította ki az intézmény Vas megye madárvilágát bemutató preparátumgyűjteményét. Mintegy 2000 preparátumból álló gyomortartalom-gyűjteményét az Magyar Ornithologiai Központnak adományozta. 1916-ban, Herman Ottó halála után ő lett a központ vezetője. A lápokban, mocsarakban szerzett betegségek legyengítették egészségét. Egy fűtetlen vasúti kocsiban megfázott, és az ennek szövődményeként fellépő spanyolnáthában mindössze 57 évesen, 1922. Chernel istván agárd irányítószáma. február 21-én, Kőszegen elhunyt. A kőszegi városi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. [3] Házassága és gyermekei [ szerkesztés] Feleségül vette 1890. december 7. -én Modoron pongyeloki Rotth Dóra ( 1866 – 1940) kiasszonyt.
Közel kétezer látogató érkezik szezononként a madarászbázisra, köztük külföldiek is. Megismerhetjük a helyi természeti értékeket illetve bejárhatjuk a Madárdal tanösvényt is. Nyaranta természetismereti táborokat tartanak illetve újdonságként vízitúrán és éjszakai vadlesen is részt vehetünk. Egyéni látogatókat szerdán, szombaton és vasárnap 9 órától fogadnak, csoportoknak más napokon előzetes bejelentkezés szükséges. Jártál már itt? Értékeld elsőként a helyet! 3 darab első értékelés után Felfedező kitüntetéssel jutalmazunk! Népszerű szállások a környéken Nyári csobbanás 2022. 08. 31-ig Világos Hotel Balatonvilágos 78. 030 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Balatoni vakáció 07. 10-08. 22. 47. 000 Ft / 2 fő / éj-től félpanzióval Nyári wellness félpanziós ellátással 2022. 09. 04-ig 71. Chernel istván agárd térkép. 960 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Ön a tulajdonos, üzemeltető? Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
GPS-szel navigálva: a településhez Gárdonyt, majd a Chernel I. utca 53. címet kell beírni. Az M7-es autópályáról: az Agárdi, lejárónál Agárd felé kanyarodva, a 7-es főúton kb. 4 km megtétele után, a felüljáró előtt, a "Velencei tó" táblánál balra kanyarodva, a parti úton található a hotel, közvetlenül a tóparton a Park Strand mellett. A 7-es számú főútról: Agárd központjában, a közlekedési lámpás kereszteződésnél, vagyis a Gulyás étteremnél a part felé kanyarodva, majd a vasúti átjárót keresztezve és balra kanyarodva, a parti úton kb 2 km-ert megtéve a jobb oldalon van a hotel.