Cover: Kötött ISBN: 9789632661377 Language: magyar Size: 19. 6 Page no. : 336 Publish year: 2010 -10% 2 900 Ft 2 610 Ft Out of stock Discounted prices are valid only for orders placed through our webshop. Leo Auberg nagyszebeni kamaszfiú még nem tudja, mit jelent, ha valakit elvisznek az oroszok. Egyet akar csupán: minél messzebb utazni a kisvárosból, ahol, úgy tűnik, mindenki az ő homoerotikus kalandjait figyeli. Öt évet tölt egy kelet-ukrajnai láger poklában. Megismeri az éhséget és a tetveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és a jóság bonyolult egyensúlyát. És megtapasztalja a lágerboldogságot. Leo Auberg Köves Gyuri német testvére a "Sorstalanság" ikerkönyvében. A "Lélegzethinta" a Nobel-díjas német írónő, Herta Müller megrázó, költői erejű és dokumentum-hitelességű regénye. Herta Müller 1953-ban született a bánáti Niczkyfalván, Romániában. 1987 óta Berlinben él. Műveiért számos német és nemzetközi díjjal tüntették ki. 2009-ben Nobel-díjat kapott. "Lélegzethinta" című regényét Oskar Pastior késő-dadaista költővel együtt tervezte megírni.
Herta Müller a jegyzetek felhasználásával, egyedül írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. A könyv hozzájárul annak az évtizedekig elhallgatott traumának a feldolgozásához, amelyet a német polgári lakosság élt át a második világháború után. Hirdetés
Minek ez nekem 248 Egy világos pillanat 257 A könnyelműség, mint a széna 259 A lágerboldogságról 263 Élünk. Csak egyszer élünk 267 Járok én még az elegáns flaszteren 273 Mélységesek, mint a csönd 283 Az érinthetetlen 284 Gyereked van Bécsben 290 A bot 299 Diktandófüzetek 302 Még mindig én vagyok a zongora 305 A kincsekről 315 Utószó 321 Beszéd és hallgatás - Herta Müller rózsája 323
A kényszermunkát, amely valójában igen kemény fizikai munkát jelentett: romeltakarítást, építkezést, bányászatot, a magyarok málenykij robotnak nevezték. A táborokban az internáltak akár öt évet is tölthettek, közel egyharmaduk odaveszett, és az itthon maradottak évekig nem kaptak információt róluk. A munkatáborokból hazatérve a deportáltaknak hallgatniuk kellett, és semmilyen segítséget nem kaptak a kormánytól. A Lélegzethintá -t Herta Müller eredetileg Oskar Pastior költővel tervezte megírni, akivel elment az egykori kényszermunkatáborok helyszínére Ukrajnába, csakhogy a férfi meghalt, mielőtt megszülethetett volna a közös mű. Így Müller a jegyzetei felhasználásával, egyedül írta meg a regényt. A Lélegzethinta világa egyfelől az anyagok világa: a fekete szén, a sárga homok, az állandóan szálló és magát mindenhova beivó cement, a salaktégla és társaik világa. És az éhség világa. Az éhségangyalé. Olyan fokú éhség, amit mi nem ismerünk, és amelynek leírására alkalmatlanok vagyunk. Ahogy Herta Müller fogalmaz: "Még ma is meg kell mutatnom az éhségnek, hogy megszabadultam tőle.
Ekkora megbékél evvel a világgal, evvel az élettel, szinte boldognak nevezhető. Ezt nevezi Herta Müller "lágerboldogság"-nak. Amennyire megrázó és traumatikus a láger, annál inkább az a hazatérés. A fiú képtelen visszailleszkedni a régi életébe. A családja sem tud vele mit kezdeni, hiszen ahogy ő fogalmaz: becsapta a gyászukat, mert élt. Nem is marad sokáig otthon, gyorsan megnősül, majd tizenegy évvel később rövid társasutazásra indul a felesége nélkül, és már nem tér vissza. Ezután nem kötelezi el magát soha többé. A Lélegzethintá -t nevezik mozaikregénynek is, mivel fejezetei a lágerélmény mozaikdarabjait fejtik ki. Nyelve meglehetősen szikár, nem minősíti, csak rögzíti a tényeket. Mindezt színesíti a számtalan egyedi szóalkotás. Fejezetei olykor próza- vagy szabad verssé formálódnak. Nem is egységes ezért a könyv, szakadozott, nehezen áll össze regénnyé. Mindez a fordító, Nádori Lídia remek munkájának is köszönhető. Megjelenésekor a regény óriási visszhangot váltott ki, hiszen a múlt egy olyan szeletével szembesítette a nagyközönséget, amely nagyon hosszú ideig a hallgatás fala mögött rejtőzött.
"Csöndes csomagot hordok beszélek, csak másképpen burkolózom hallgatásba. " A 2009-es év irodalmi Nobel-díjasának első magyarul megjelent regényének főhőse Leo Auberg nagyszebeni szász kamaszfiú, akit 1945-ben egy kelet-ukrajnai lágerbe visznek el az oroszok, ahol öt évet tölt el. Megismeri az éhséget és a teveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és a jóság bonyolult egyensúlyát. "Havonta egyszer kaptunk, Albert Gion meg én, védőitalként tejet műszak után a láthatatlan anyagok ellen, hogy lassabban mérgeződjünk, mint Jurij, az orosz, akivel Albert Gion még én a napfénymérgezésem előtt volt együtt a pincében. Hogy tovább bírjuk, havonta egyszer a gyári portás házikójánál fél liter egészségügyi tejet kaptunk bádogcsajkában. Egy másik világ adománya. Annak az embernek az íze érződik rajta, akik maradhattunk volna, ha nem az éhségangyalé lennénk. Elhiszem neki, hogy segít a tüdőmnek. Hogy minden korty semmlegesíti a mérget, mint valami tiszta hó, amely felülmúl minden hasonlatot.
2021. nov 1. 8:12 Erzsi néni szerint odafentről gyönyörűek a viharok /Fotó: Grnák László Szolnokon, a pályaudvar mellett, a Jubileumi téren áll Magyarország legmagasabb lakóháza. Közel fél évszázada uralja a könyékét az irgalmatlan betonkolosszus, ami 180 családnak ad otthont. A 81 méter magas épületet nem nehéz megtalálni, olyan, mint faluhelyen a templom tornya. Csak a szemünkkel kell követni. Előterébe belépve a legfeltűnőbb az irgalmatlan mennyiségű postaláda, no meg az, hogy három lift is szolgálja az itt lakókat. A dolgozókat csak részben, ugyanis irodák a 23. emeleten vannak kialakítva, a lift viszont csak a 22. -ig jár (A huszonnegyediken meg nincs semmi, tulajdonképpen nem is külön szint, de a szolnokiak mégis 24 emeletesnek hívják a toronyházat. ) Izgalmas lehet egy ilyen hatalmas házban lakni, különösen a legfelső emeleten, hiszen ők elmondhatják magukról, náluk széles e hazában nem lakik senki magasabban. Magyarország 13 legszebb és legnagyobb temploma - Úton és Útfélen. Nem véletlen, hogy itt, a legfelső szinten csöngettünk be egy lakásba, s bár az elsőnek kiválasztottnál nem nyitottak ajtót (alighanem még munkában lehettek), másodjára sikerrel jártunk.
Noha a zsidóság nem térítő vallás, lehetséges az egyéni betérés is, illetve a rituális zsidó örökbefogadásban részesültek is zsidó vallásúak lesznek. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, illetve az, aki betért. Források: wikipédia
Melyik a legnagyobb templom a világon? Hogy megválaszolhassuk ezt a kérdést, előbb azt kell tisztázni, mi a templom. Nagyjából úgy definiálhatjuk, hogy egy vallási célokra szánt építmény, de nem minden vallás használja a templom szót. A nyugati kereszténységben a hagyományos templomokban gyakran használják a kápolna vagy a székesegyház kifejezést is. Ezzel ellentétben a keleti kereszténységben a templom szó sokkal általánosabb. Azt is el kell döntenünk, hogy milyen méretet veszünk alapul az összehasonlításhoz. A Guinness Rekordok Könyve szerint az Akshardham templom a legnagyobb hindu templom a világon, de ez vitatott, hiszen legalább három templom van Indiában, melyekről szintén azt állították, hogy a legnagyobbak. Ezek a templomok gyakran egy nagyobb komplexum részét képezik, így a méretük még kevésbé egyértelmű. Listánkon magának a templomnak a méretét vesszük alapul, hogy megtaláljuk a világ legnagyobb templomát. VAOL - Magyarország legnagyobb bazilikája. 10 Baalbek Baalbek, másnéven Heliopolisz egy látványos régészeti terület Libanon észak-keleti részén.