Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mi a véleményed erről a személyről? nem ismerem utálom nem kedvelem közömbös bírom kedvencem Csáth Géza figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha Csáth Géza új filmje kerül az adatbázisba, hazai mozikba, valamelyik tévéadó épp lejátssza azt, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen Csáth Géza filmek 1986 - A varázsló álma történetíró 1981 - Horváték forgatókönyvíró 1968 - Családi tűzhely - Janika történetíró
Szász János - Ópium - Egy elmebeteg nő naplója (Csáth Géza művei alapján) - YouTube
e-könyv: perceken belül E-könyv - Zeneszerző portrék Csáth Gézáról kevesen tudják, hogy szépírói tevékenysége mellett zenekritikusi munkássága is igen... Törzsvásárlóként: 59 pont Napló (1912-1913) "Rettenetes és nyomasztó gondolat, hogy nincs többé kedvem az íráshoz. Mióta az analyzissel... 89 pont A varázsló kertje Csáth Géza novellái szűkszavúan és "tárgyszerűen" szerkesztett alkotások: az... 79 pont Napló 1912-1913 "Csáth Géza 1910 tavaszán kezdte használni a morfiumot, amire ettőlkezdve tudatosan rászokott... 127 pont Horváték "Én most nagy nehezen talpra álltam. Nehéz, nagy munka volt. Háromnegyed évig ittam. Folyton... 39 pont A Janika "Ne hidd, hogy én örülök azon, hogy az a kisgyerek elpusztult. Jóformán azt mondhatnám, hogy... Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Csáth Géza (1887. február 13, Szabadka – 1919. szeptember 11, Szabadka) – író, orvos, zenekritikus. Eredeti neve Brenner József., Kosztolányi Dezső unokaöccse. Első novelláit a szabadkai gimnázium önképzőkörében írta, majd 1901-től zenekritikákat és karcolatokat közölt a Bácskai Hírlapban. Miután nem vették föl a Zeneakadémiára, érdeklődése másfelé irányult. 1909-ben Budapesten szerzett orvosi oklevelet, és hátralevő életében praktizált is. Először a Moravcsik-klinika tanársegédje ideggyógyászként, majd fürdőorvos több helyütt, később körzeti orvos is. Kíváncsisága és labilis lelkiállapota miatt morfinistává vált. Az I. világháború kitörésekor bevonult katonának, de morfiumfüggősége miatt 1915-ben szabadságolták. Élete utolsó évében állapota súlyosbodása miatt a Bajai Kórház elmeosztályán ápolták, ahonnan többször is megszökött. 1919. július 22-én megölte feleségét, és ekkor kísérelt meg először öngyilkosságot is, ekkor sikertelenül. Baján, majd Szabadkán gyógyították, de már nem tudtak segíteni rajta.
Sokáig úgyse kell, mert a sebészi eljárás radikális és kitűnő. " Itt tehát egy forradalmian új elméletről van szó, amit akár több sci-fi témakörbe is besorolhatnánk, csakhogy az egész egy lázas, borfűtött elme szüleménye realitás nélkül, így csak a tudományos-fantasztikus tematika oldalágának, távoli rokonának tekinthető. Bibliográfia: A sebész = A varázsló kertje, Bp., 1908; Uaz. = A rádiumkirály, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989. 130-135. Irodalom: SZALYBÉLY Mihály, Csáth Géza, Bp., 1989. Kolozsvári Zsófia
Az elektrosokk és hidegzuhany helyett beszélgetni próbál vele, megpróbálja feltárni a múltját, melyben pszichés problémái gyökerezhetnek, hogy kigyógyíthassa kényszerességéből, s nem utolsósorban, megismerje a benne lakozó lény mibenlétét, hátha a saját szolgálatába kényszerítheti azt, új múzsaként állítva maga elé a régi helyébe. Orvos és betege bizarr szerelembe esnek. A kényszeres függőségek, a kiszolgáltatottság érzete szorosabb kapoccsal köti össze őket, mint bármilyen más kötelék a világon. Kezdetét veszi a macska-egér játék. Brenner a titokra hajt, míg Gizella a feledést reméli pártfogójától. Reméli, Brenner - szerelemből - "kimetszi" az agyát, s megszünteti gyötrő vízióit. Kettejük harcát, különbözőségeik egymásnak feszülését követhetjük nyomon az "Ópium"-ban; őrület támad a józanságnak, a férfierő igyekszik erőt venni a női lágyságon, mindeközben pedig erős erkölcsi kérdéseket vet fel orvos-beteg viszonyáról. Akit érdekelnek a régi korok kezdetleges módszerei, a különleges, olykor bizarr "kínzóeszközök", melyekkel az akkori orvostudomány a lelki betegségek mélyére próbált hatolni, "kiszakítva" azokat az egészséges testből, azok is egész képet kapnak arról, milyen is lehetett akkoriban egy ilyen intézet.
Rengeteg vita folyt és folyik arról, hogy lehet-e tökéletesen vászonra vinni egy regényt, illetve érdemes-e egyáltalán a kettőt összehasonlítani. Vannak, akik mellüket verve hangoztatják, hogy bizony minden film jobb könyvben, mások pedig a hanghatásokra és a látványra hivatkozva állnak a megfilmesítés pártján, holott lehet, hogy ezek az emberek utoljára 2. osztályban A két Lotti- val találkoztak mindkét formájában – mert muszáj volt. Tény, hogy mindkét oldalon temérdek jó érv sorakozik, de jómagam azonban azok táborát erősítem, akik szerint az összehasonlításnak az égvilágon semmi értelme sincs. Két rettentően különböző műfajról van szó, ahol a szerzők eszközei csak igen csekély mértékben egyeznek meg, s az is megeshet, hogy a mű létrehozásának szándéka is merőben eltérő. Ha egy szobrász megformázza kőből a Mona Lisa tökéletes mását, ki meri állítani, hogy a festmény jobb, csak azért mert színes, vagy mert előbb volt? Az Ópium: Egy elmebeteg nő naplójá t azért választottam, mert Szász János fittyet hányva a fentebb említett álláspontokra megalkotta a tökéletes adaptációt, ahol nem csupán egy adott mű sztoriját, szereplőit emelte át a képernyőre, hanem több írást gyúrt egybe, s fűszerezte meg azt egy kis történelemmel, az író életrajzi elemeivel, hogy egy vadonatúj történetet kapjunk kézhez, ami valahogy mégsem szűnt meg adaptációnak maradni.
Film készül Lorca és Dalí állítólagos szerelméről 2007. november 4. 14:30 Film készül Federico García Lorca és Salvador Dalí állítólagos szerelmi viszonyáról a brit Paul Morrison rendezésében. A történt Madridban játszódik az 1920-as évek elején, amikor a híres Residencia de Estudiantes diákkollégiumban találkozott a 20. századi spanyol művészet három leendő óriása: Luis Bunuel, a legnagyobb szürrealista filmrendező, Salvador Dalí és Federico García Lorca. Lorca és dali film. A festőzseni és az érzékeny lelkű költő között mélységes barátság alakult ki, amely `egyre intimebbé vált, egészen a fizikai síkig` - állítja a forgatókönyvíró, Philippa Goslett. A kapcsolat mégsem teljesedett be, és Goslett szerint, ismerve Dalí félénkségét, ez nem is csoda. Éppen ezért a granadai poéta lefeküdt egy barátnőjével - számára ez volt a "végső áldozat" - Dalí szeme láttára, és ez lett a kiindulópontja a festő "voyeurizmusának" is. Az írónőnek, aki számít arra, hogy a film vitákat fog kiváltani, amúgy meggyőződése, hogy "valami történt" a két művész között.
García Lorca szobra, Plaza de Santa Ana, Madrid Élete Szerkesztés 1898 -ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909 -ben Granadába költözött. 1919 -től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa [17] címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az 1927 -es Mariana Pineda volt az első színdarabja. Lorca És Dali Teljes Film Magyarul Videa. A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki. A második darabja, a Mariana Pineda – Dalí díszleteivel – óriási sikert aratott 1927 -ben. Az 1920-as évek végén depresszió lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni homoszexualitását barátai és családja előtt.
A másik nő, Gala Dalí, Salvador Dalí felesége, múzsája, menedzsere, mecénása, tanácsadója, barátja és életének egyik legmeghatározóbb alakja, a festőművésznél idősebb, orosz származású asszony. Az biztos, hogy Dalí és Gala kölcsönösen tisztelték egymást, és mindkettő felnézett a másikra Bettmann / Getty Images Hungary Gala Dalí Gala az Orosz Birodalomban született, Moszkvában tanítónőként dolgozott, majd értelmiségi családja révén tuberkulózisát Svájcban kezeltette. Ott megismerkedett Paul Éluard-ral tizenhét évesen, akivel néhány évvel később Párizsban házasságot is kötött. Egy gyermekük született, Cécile, de Gala nem szeretett anya lenni, és nem is volt jó ebben a szerepben. Gala sok művészt inspirált, és a kibontakozóban lévő szürrealizmus számos alakjára volt hatással. Lorca és dalil. 1929-ben férjével együtt tettek látogatást Spanyolországban, az ifjú, alig ismert festőművésznél, Salvador Dalínál. A szúrós tekintetű, apja pénzéből élő, feminin megjelenésű, depresszióra hajlamos fiatalember és a férjezett asszony között hamar románc szövődött, amely Gala és Paul házasságának felbomlása után, hosszú évtizedeken át tartó, elválaszthatatlan kötelékké alakult.