2011. február 25. A digitális oktatás próbatétele halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében | Acta Medicinae et Sociologica. péntek, 8:29 Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre, - integrálásra- alkalmas arányszámban. Szegregáció- integráció Az utóbbi években sokszor éles viták folytak, s jelenleg is folynak az integráció- szegregáció kérdéséről. Jelenlegi írásomban ezt a kérdést a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációja, azon belül is az állami támogatási rendszer szempontjából vizsgálom: Az ún. IPR-en (integrációs pedagógiai rendszeren, "Iskolai integrációs programon") két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értünk: – a "Képességkibontakoztató felkészítést" – és az "Integrációs felkészítést" A Képességkibontakoztató felkészítés A 11/1994 (VI.
Ez a feltétel kizárja-e a támogatási rendszerből azokat az iskolákat, ahol túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulnak? A magyarországi települések javarészét községek (falvak), kisvárosok adják (néhány száz lakostól a 6-8000 lakosú településekig). Ezek oktatási intézményrendszerére jellemző, hogy általában egy vagy két általános iskola működik a településen (amennyiben egyáltalán tudják működtetni). A községek (falvak) túlnyomó részére (melyek nincsenek egy-egy nagyváros – mint pl. Győr, Budapest, stb. Kuruc.info - Nincs a földön gazdagabb, szebb ország - ahol még a halmozottan hátrányos helyzetűek is Audival jönnek Hegedűs Zsuzsa és a Hitgyüli malacaiért. - közvetlen vonzáskörzetében, vagy ipar nem települt a környékre) elszegényedett gazdasági, társadalmi állapotok jellemzők. A települések jelentős része működőképességének megtartása érdekében állami támogatást kér. Az ÖNHIKI ("Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása") támogatást kérő települések száma egyre nő, 2010-ben már 1 437 önkormányzat igényelt ilyen jellegű kiegészítő támogatást. Az elszegényedés következtében az egyes települések általános iskolába járó tanulóinak-összetételére jellemző a túlnyomórészt hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet (van, ahol eléri a 95-98%-ot).
Valaki nyilatkozta nemrégiben, hogy az integrációs programok hibája, hogy csak az oktatásra fókuszálnak, pedig ez többdimenziós problémahalmaz, ezért összetett, több területen lehetőségeket nyújtó programot (egészségügy, lakhatás, munkahelyteremtés stb. ) kell létrehozni. Aki komolyan vette az "integráció" problémáját, az nyolc évvel ezelőtt – az oktatás területén indult ún. IPR- programok kezdésekor- sem gondolhatta komolyan, hogy az oktatás önmagában megoldja e súlyos, komplex problémahalmazt. [PDF] Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők a felsőoktatási felvételi eljárásban | Semantic Scholar. Az oktatás önmagában hogyan oldhatná meg azt a fokozódó tömeges szegénységet, nyomort, a családok mindennapi éhezését, a mindennapi életük kilátástalanságát, amit az elmúlt húsz év alatt idéztek elő? Nem hinném, hogy az oktatásnak, azon belül az integrációs oktatásnak, nevelésnek kellene eljátszania a bűnbak szerepet, akin el lehet verni a port az ország katasztrofális állapotáért. Mint minden működő programban, természetesen az integrációs nevelés, oktatás rendszerében is találhatóak hibák, javítanivalók, de ez nem indok arra, hogy a fürdővízzel a gyermeket is kiöntsük.
A mesék az alábbi linkeken érhetők el: További információ a mozgalomról: A mesekampányban részt vevő színészek (a lista folyamatosan bővül): Bugár Anna, Csákányi Eszter, Csuja Imre, Deutsch Anita, Elek Ferenc, Fullajtár Andrea, Für Anikó, Hernádi Judit, Hevér Gábor, Keresztes Tamás, Kinizsi Ottó, Kiss Ernő Zsolt, Kovács Lehel, Kovács Patrícia, Mészáros Béla, Molnár Piroska, Mórocz Adrienn, Nyári Darinka, Ónodi Eszter, Pokorny Lia, Rajkai Zoltán, Rezes Judit, Scherer Péter, Schmied Zoltán, Szabó Erika, Szakács Hajnalka, Szervét Tibor, Szőke Abigél
Természetesen kortárs szerzőktől is olvasnak a színészek, Lackfi János, Varró Dani versei és Bartos Erika Bogyó és Babóca meséi sem maradhattak ki. Hernádi Judit Csukás István Sün Balázs című versét, Kovács Patrícia kislánya kedvenc ovis meséjét, Marék Veronika Boribon és a 7 lufi című történetét választotta a gyermekeknek. Hevér Gábor egy Csongrád megyei intézménynek, az ópusztaszeri ovinak küldi a meséjét. A színész ugyanis Szegeden nőtt fel, sokat járt Ópusztaszeren, ezért választotta ezt az óvodát. Molnár Piroska egy Békés megyei ovinak olvasott fel, mert ő maga is egy békési kis faluban született Kunágotán, Medgyesbodzás ovisaihoz közeli településen. Több színész nem csak mesélt, hanem örökbefogadójává is vált az adott intézménynek. Mórocz Adrienn a Fejér megyei sárkeresztúri ovi támogatója lett, Mészáros Béla pedig – miután megismerte a mozgalmat – öt óvodát látogatott meg Somogyban. Mikulásként járta a HHH-s ovikat kedvesével, Szakács Hajnalka színésznővel. De vannak olyan művészek is, akik több mint egy éve, a mozgalom indulása óta örökbefogadók, Kiss Ernő Zsolt a Jóban Rosszban színésze feleségével és kislányával együtt például elkötelezett támogatója az ozorai Mesevár óvodának.
Megfigyelhetjük, hogy ezek a tanulók gyakrabban választanak azonnali kisebb jutalmakat ( N. Kollár és Szabó, 2004). Serdülőkorban gyakrabban élnek át szerepbizonytalanságot, súlyosbíthatja a helyzetet, hogyha valamely kisebbségi csoport tagjai. A sorozatos kudarcélmények, és visszautasítás hatására még alacsonyabbá válhat az önértékelésük, és identitásfejlődésük is veszélybe kerülhet. Mit tehet a pedagógus? Fontos a sztereotipizálás elkerülése! A fejlődés lehetőségét akkor lehet számukra a legjobban biztosítani, hogyha az egyes tanulókra koncentrálnak, és arra törekednek, hogy egy bizonyos esetben milyen segítséget tudnak nyújtani a tanulónak. Lényeges számukra iskolai környezetben biztosítani azokat az élményeket, tapasztalatokat, melyeket a családi környezetükben nem kapnak meg! A gyenge iskolai teljesítménynek legfőként a tanulás iránti érdeklődés hiánya az oka. Fontos törekedni ezért arra, hogy a tanulás iránti érdeklődésüket felkeltsük és hosszú távon fenntartsuk. Itt bővebben olvashat a tanulók motiválásában felhasználható módszerekről Alulteljesítő tanulók Akkor beszélünk alulteljesítésről, amikor a tanuló "tartósan a képességei alatt teljesít, messze elmaradva attól, ami a képességei vagy a múltbeli teljesítménye alapján tőle elvárható lenne" ( Tóth, 2002, 269 o.
A törvény az aláábi linken elérhető:
A programban egyéni fejlesztést követően műhelyiskolákban folytatnák tanulmányaikat a diákok és így rész-szakmát szerezhetnek. Rugalmasabb, a piaci igényekhez illeszkedő, a lemorzsolódást hatékonyabban megakadályozó intézményi szerkezet jön létre – nyilatkozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a múlt heti sajtótájékoztatón. KDNP-s kezdeményezésre került be a törvénymódosításba az a javaslat, mely szerint a szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekük 18 éves korig tanulmányokat folytasson, vagy legalább egy rész-szakmát megszerezzen. Szakképzési törvény 2019,. Amennyiben a szülő ennek nem tesz eleget, akár valamennyi, a gyermek után járó juttatást szüneteltethetik. Ennek nyilvánvaló célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, melyben Magyarország nem teljesít jól; míg az Unió többi tagállamában egyre csökken a szakmát nem szerző fiatalok száma, addig nálunk ez a szám folyamatosan nő. Különösen érintett ebben a kérdésben a roma kisebbség, ahol 10 gyerekből átlagosan 7 lesz iskolaelhagyó.
"A felnőttképzési vállalkozások javarészt egyetértenek abban, hogy a jelenlegi rendszer több sebből vérzik, az átalakítás időszerű és szükséges. Az elképzelés, miszerint az alapszakmák oktatása iskolarendszerben történik, mely során stabil, hosszútávra szóló szakmai tudást kapnak a diákok, a felnőttképzésben pedig a gyors, piacorientált át- és továbbképzések valósulnak meg, előremutató is lehet. A részleteket viszont még nem ismerjük, nem tudjuk miként tanul majd szakmát az a 40-50 éves felnőtt, hogy felnőttoktatás keretében iskolarendszerű esti vagy levelező képzésben részt vegyen. Egyelőre, csak bízhatunk abban, hogy ez az átalakítás eléri majd kitűzött céljait és nem a szakképzetlen, relatíve olcsó, röghöz köthető munkaerőt fogja "kitermelni". " – fogalmazta meg gondolatait a Soter-Line oktatási igazgatója Madarász Erik. Épp kikerültél a pad mögül és állást keresel? Szakképzési törvény 2013 relatif. Vagy azért van szükséged munkára, hogy tudd fizetni a képzésedet? A segít megtalálni álmaid állását, több mint 500 munkaadó 10.
Üdvözöljük a A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény és végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7. ) Korm. rendelet honlapján! - Szerző: Dera | 2020. szeptember 7. Letölthető a szakképzésről szóló 2019. rendelet szövege egységes szerkezetben, hatályos 2020. július 1-jétől. A letöltésért kattintos IDE! A 2021 évi normatíva táblázat letöltéséhez kattintson IDE!