1976-ban a Hajdú-Bihari Napló tudósítója már amiatt panaszkodott balatoni riportjában, hogy a büfékben csak tengeri halat sütnek. A hekk népszerűségét nem csak olcsó árának köszönheti: akik eszik, enyhe ízén túl azt értékelik, hogy – szemben a klasszikus édesvízi halak többségével – nem kell apró szálkákkal bajlódniuk, a feszes hús könnyen leválik a gerincről, azok pedig, akik elkészítik, a könnyű kezelhetőségét, és azt, hogy sülés során sem esik szét, nem ereszt vizet. Látni a fényt az alagút végén – úgy tűnik, mégsem repül két euróig az üzemanyagár | Tachometer. A halak most egyenként csomagolva, tisztítva, fej nélkül érkeznek az éttermekbe, és igen fiatalon: ahhoz képest, hogy mi jellemzően (fej nélkül) 30-50 dekás példányokat fogyasztunk, a hekk képes egy-másfél méteresre is megnőni, súlya pedig elérheti a 10-16 kilót. Na és az ár Egy 1976-os tudósítás szerint akkor a hekk tíz dekáját 6, 60-ét lehetett megvásárolni, amíg egy lángos 1, 80 forintba került – mára a hal ára ennek 80-90-szeresére nőtt, a sima lángos pedig több mint ötszázszor ennyibe kerül egy balatoni strandon. A drágulás persze nem csak az elmúlt évekre jellemző, az elkezdődött már a szocializmus idején is, hiszen a vendéglátóhelyek kategorizálása akkor sem az árakat, hanem a haszonkulcsot határozta meg.
A hal ugyanúgy fej nélkül érkezik, mint negyven éve, de minden más változott azóta. "Amikor én kezdtem, volt egy cég, amelyiktől lehetett venni. Ők orosz halakat hoztak be, 33 kilós jégtáblában voltak összepréselve. Ma már Argentínából érkezik a hekk, szintén fagyasztva, de egyenként csomagolva, azt is tudni lehet, melyik halászhajón fogták ki. Ég és föld a kettő" – meséli Vincze András, aki nem csak legendás fűszerkeverékéhez, de a beszállítókhoz is ragaszkodik. (A ragadozó hal nem tenyészetből, hanem az Atlanti-óceánból kerül a balatoni büfékbe. ) A hekken kívül a Balatonon szintén népszerű süllőt is kínálnak A legbalatonibb ragadozó Csacsihalnak és tengeri csukának is nevezik az Atlanti-óceánon élő ragadozó halat, amelyik a magyar gasztro- és strandkultúrában hekk néven ismert. Élő hal anak yatim. A hekk ugyan már a 20. század elején is kapható volt Magyarországon, főleg a Római-parti büfékben, ám elterjedésére a hetvenes évekig kellett várni. Ekkor a Balatonból fogott keszeg drágulása és a magyar halexport felpörgetése miatt szükségmegoldásként leltek rá a vendéglátósok.
Próbálkoztak egy időben sült csirkével és pizzával, az elmúlt években pedig felkerült a táblára a hotdog és a hamburger is – utóbbi épp annyira az új generáció jele, mint a színpompás repohár, amelyen a hely új cégére látható. A hely hírnevét azonban nem a hamburgerrel szerezte, hanem a hekkel, amelyet nem csak a vissza-visszatérő turisták, de olyan törzsvendégek is jól ismernek, mint Bíró Lajos séf, aki az idei szezonnyitón is együtt főzött a házigazdákkal. A törzsvendégek körében a hírnévhez hozzájárul Vincze András legendás fűszerkeveréke is. "Néha persze elsózzuk, néha meg sótlan lesz, de van egy bevált fűszerkeverékünk, amihez ragaszkodom" – mondja. Életem hala - 98 cm-es csuka - Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. Akármennyire legendás, a keverék nem olyan titkos, mint az, amit a KFC a csirkéjére rak, az legalábbis jól érződik a frissen sült halon, hogy bors és fokhagyma is bőven került rá. A balatonszemesi hekk © Gyükeri Mercédesz Nemcsak a fűszerkeverék származik Vinczééktől, de minden egyes hal is átmegy a kezükön – ez egy olyan forgalmas napon, mint egy augusztus 20-i hétvége akár több száz darab hekket is jelenthet.
[2] Az IAU külön eljárást hoz létre a törpebolygó és a két másik kategória határterületeibe eső égitestek osztályba sorolására. [3] Ezek közé tartoznak a ma ismert kisbolygók, legtöbb Neptunuszon túli objektum, üstökösök és egyéb parányi égitestek. " Az 5B határozat-javaslat szerint az IAU bevezette volna a "klasszikus bolygó" fogalmát az 5A javaslat 1. lábjegyzetében felsorolt bolygókra, ezt azonban a közgyűlés minősített többséggel elvetette. Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe. A kb. kétharmados többséggel elfogadott 6A határozat szerint: "A Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó, és mint ilyen, prototípusa egy Neptunuszon túli égitest-típusnak". Ezzel szemben igen szoros eredménnyel, de elbukott a 6B határozat-javaslat, amely külön rögzítette volna, hogy "Ezt az égitest-típust »plútószerű objektumoknak« (plutonian objects) hívjuk. " (186 nem és 183 igen szavazat mellett). Jocelyn Bell Burnell a három Naprendszer-beli égitest-típusról magyaráz (Kiss L. felvétele) Az IAU döntésének értelmében a Naprendszerben nyolc bolygó, illetve jelenleg ismeretlen számú törpebolygó és apró égitest található.
Ez év júniusa a hajnali égen egy elképesztően ritka együttállást tartogat: június 17–28. között a Naprendszer összes bolygója egyszerre fog tündökölni az égbolton. Ilyenre legutóbb 947-ben volt példa, és a 2492. áprilisi hajnalokig nem is lehet ilyenhez szerencsénk. Az együttállás további különlegessége, hogy az öt szabad szemmel is látható bolygó pontosan olyan sorrendben lesz a Naptól kiindulva az égen, ahogyan azt a Naptól való távolságuk szerint már iskolában megtanultuk: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz. Ráadásként a folyamatosan fogyó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor. Különleges vendégként a Pluto és a legnagyobb és legfényesebb aszteroidaöv-beli kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba. "Azért láthatunk ritkaságot, mert van három rebellis bolygó. A Neptunusz és az Uránusz nagyon hosszú keringési idővel megy körbe, az Uránusznak 84 év, mire megkerüli a Napot, a Neptunusznak ez 165 év, illetve a Merkúr még a problémás, mert annyira gyorsan kering a Nap körül, hogy évente csak nagyon kis időszakokban, néhány hétig lehet észrevenni ezt a bolygót" – tudtuk meg Szabó Olivér Nortontól, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászától.