Ezenkívül a béta-glükán (az árpában található oldható rost) csökkentheti a felső légúti fertőzés által betegen töltött napok számát. A hantolt árpa több megfázás elleni oldható rostot tartalmaz, mint a gyöngyárpa, amelynek, korparétegének nagy részét eltávolították. A megfázás kezelése házilag | BENU Gyógyszertár. Kefir Különböző tanulmányok szerint a probiotikumok, vagyis az erjesztett élelmiszerekben, például a kefirben található baktériumok következetes fogyasztása csökkentheti a nátha kialakulásának kockázatát és időtartamát. A kefir úgy jön létre, hogy a tejet élesztők és tejsavbaktériumok erjesztik, és gyakran a jótékony baktériumok szélesebb választékát és nagyobb populációját is tartalmazza, mint a joghurt. (Annak érdekében, hogy elkerüljük a hozzáadott cukrokat, keressük natúr változatban. ) Ugyanakkor, ha nem szeretjük a tejtermékeket, próbáljuk ki, hogy kefir oltóanyagot vásárolunk, és például mandulaitalba helyezzük, így saját kefirt tudunk készíteni. Kivi Ez a gyümölcs a titka annak, hogy ne döntsön le a lábunkról a megfázás vagy az influenza.
Felső légúti panaszok Megfázás? Torokgyulladás? Mandulagyulladás? Mindannyiunk környezetében előfordultak már ilyen megbetegedések.. Sőt! Mi magunk is gyakran küzdöttünk már hasonló problémákkal. Bármilyen ijesztőek, vagy makacsok is a tünetek, mégis hajlamosak vagyunk banális problémaként kezelni. Miért érzem mégis fontosnak, hogy kiemelten is foglalkozzak ezekkel a betegségekkel? Mert a gyulladások hátterében húzódó okok súlyosabb következményekkel is járhatnak. A felső léguti panaszok hátterének alapos kivizsgálására általában akkor van szükség, ha azok sűrűn vissza- visszatérnek, vagy a panaszok nagyon makacs módon kínozzák az embert. A gyulladások érinthetik a torokképleteket, a mandulákat, az orrüregeket, arcüregeket, és a hangszálakat. A kiújuló felső légúti megbetegedések egyik oka mikroba góc kialakulása lehet, amit a légutak nyálkahártyájában, vagy a környező nyirokmirigyekben megtelepedő kórokozók alakítanak ki. A mandulákban, vagy az orr- és arcüregekben megbúvó kórokozók forrásai lehetnek akut fertőzéseknek, amik rendszerint torokfájást, köhögést, sűrű orrváladékot, esetenként lázat okoznak.
A megfázás gyakran ismétlődő visszatérő betegség, míg az allergia egy nem szűnő időszakosan előjövő kellemetlenség, mely az orr nyálkahártya irritációját okozza. Szeptemberben a hideg idő eljövetelével felüti a fejét az influenza szezon, illetve más felső és alsó légúti betegségek is gyakrabban fordulnak elő. A tévhittel ellentétben a megfázást nem a hideg idő okozza, hanem külön féle vírus törzsek (pl: adenovírus, koronavírusok, rhinovírus, stb. ), melyek cseppfertőzéssel terjednek. Ősszel, télen kevesebb időt töltünk kint a szabad levegőn, így többet vagyunk "összezárva" egy légtérben gondoljunk csak például az iskolakezdési időszakra, mely a melegágya a vírusok terjedésének és szaporodásának, hiszen már egy tüsszentéssel is tovább adható a kórság. Habár túlnyomó részt ezeket a vírusos eredetű betegségeket enyhe lefolyásúként tartják számon, melyeket jó esetben az ember néhány nap alatt kifekszi, még is sok kellemetlenséget tudnak okozni, szülőknek, gyermeknek egyaránt, hiszen az eldugult légutak, orrfolyás vagy éppen a hurutos köhögés megnehezíti a koncentrációt, a lélegzetvételt (mely fáradtsághoz vezet), növeli a belső feszültséget, így az ember általános közérzetét és produktivitását is lerontja.
Bernarda Alba háza A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca mű nyomán kialakult érzések, gondolatok esszenciája, lenyomata. Nem a dráma történetének és karaktereinek bemutatása a cél, hanem a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültség, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetének megjelenítése. A Bernarda Alba háza fő mondanivalója az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul. "Nem halál s kiközösítés illetné azt, aki az évszázados morális szabályok helyett vágyainak és érzéseinek enged, ám amíg a puritán társadalom befolyása ilyen erős, fájdalom fog kísérni minden egyéni boldogságkeresést és akaratot. " (Federico Garcia Lorca) A szerző szavakkal, dallamokkal, színekkel harcolt az emberi méltóságért, egyenlőségért, méltányosságért, demokráciáért.
"Égni a vágytól és hallgatni róla - ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk. " Federico Garcia Lorca talán legjelentősebb műve a Bernarda Alba háza, amely az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viseli, nem véletlenül. "A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta. " – írja a dráma elején. Annak is nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba. A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök. A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát. A történet temetéssel indul, az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk és a Bernarda által megszabott szigorú hagyományokat kell követniük.
"Számomra Federico Garcia Lorca költészete, élete, a dolgok mélyére ható látásmódja és művészi missziója a föld és a test mély kapcsolatáról árulkodik. A föld és a test régóta társak, szövetségesek. A Lorca írásai és az univerzum közötti kapcsolat a kozmosz megértésén alapszik, annak az elveszett és újra felfedezett örökségnek a megértésén, mely sárrá lesz, melybe lemerülünk, miközben virágok magjait keressük. És a zene… A Casa de Bernarda Alba a világban egyre csak növekvő elszigeteltség ellen szólal fel, mely rágalmat és ellenállást szül. Mai világunk kegyetlen fényében egyre több "Bernarda" tűnik fel, mint életeket porrá zúzó szörny. A "Bernarda Albák" bezárják a házuk ajtaját, az intézményeink pedig egyre kényszerítőbb, korlátozóbb terekké teszik e zárt tereket. Harcolnunk kell hát, mert nem mindenki kap egyenlő esélyeket. A "Bernardák" beszédei az elnyomás és a cenzúra mechanizmusaitól hangosak, mintha a szabadságot védenék, miközben csak összezavarnak minket. Az egyén szabadságának elsorvadása mindennapos jelenség, olyan történések egymásutánja, melyeket nem tagadhatunk meg, és nem utasíthatunk vissza, és amelyek közvetlenül hatnak ránk, "börtönlétre" kárhoztatva minket.
Ez körülbelül konfrontáció a szabadság és a tekintély között, egy olyan kettősség, amelyet a darab szereplői egyértelműen tükrözhetnek: Bernarda a tekintélyt, lányai pedig a szabadság vágyát képviselik. Mindkét világ mindenkor szembesül, és ebből a konfrontációból más altémák jelennek meg, amelyeket a mű fejlesztése során kezelnek. A tekintélyelvű erkölcs, mint már mondtuk, az képviseli Bernarda Alba hogy valójában jellemleírása már tele van személyiségéről tanúskodó szimbólumokkal: a nád, az öv stb. Másrészt megtaláljuk a szabadságvágy, valami, amit képvisel Adela és Maria Josefa, két lány, akik lázadnak Bernarda világa ellen. A többi szereplő elárasztja Bernarda alakját, még a szobalányok is félelmében élnek tőle. Adela legyőzi a félelmet hogy rendelkezik az anyja által képviselt tekintéllyel, mert van egy szerelmi impulzusa, amely lázadni készteti Bernarda ellen. A darab kezdetétől fogva azt tapasztaltuk, hogy Adela, a család legfiatalabb lánya szabadságra vágyik és szembesül anyjával, mivel egyetlen másik lány sem meri ezt megtenni.
A cél nyilván az lenne, hogy Adelát leszámítva minden szerep gesztikus jelekből s ehhez igazodó verbális hangsúlyokból épüljön fel, stilárisan ugyan egységesen, de egymáshoz viszonyítva különbözőképpen, vagyis egyénítve. Láng Annamária Adelája meg is teremti a kontrasztot: izzó, erőteljes színpadi jelenléte mellett megtartja azokat a jelzésszerű hangsúlyokat is, amelyek a választott játékstílushoz kapcsolhatják. Úgy simul az elő-adás világába, hogy közben valóban természetes tud maradni. Bár meglehet, azért is könnyebb a dolga, mert a stilizált játékmód nem épül ki partnerei többségének alakításában. Egyetlen markáns kivétel Pelsőczy Réka Martiriója. Az ő tökéletesen felépített játékából lehet leginkább arra következtetni, milyen lehetőségek rejlettek volna az elő-adásban. Egyetlen - a testi hibát is jelző, de a figura egészét is karakterizáló – sajátosan merev, feszes testtartásból indítja az apró mozgássorokat, amelyek pontosan leképezik a lány érzelmi változásait, hangulati hullámait.
Ehhez idomul az élesen artikulált, a jelentést a beszéd dallamához igazító szövegmondás. A szűkösnek tűnő lehetőségekből Pelsőczy számtalan árnyalatot épít, hatásosan megérzékítve mind Martirio eredendő szerencsétlenségének tragikumát, mind gyűlöletének pusztító erejét. Rajta kívül még Kiss Eszter játékán érződik mindvégig ez a törekvés, s így a két lány összetetten ambivalens viszonya is érzékletessé válik, ám ennél sokkal több lehetőséget Amelia szerepe sem itt, sem egy hagyományosabb előadásban nem tartogat. A többiek játékán általában furcsa kettősség érződik. Csak találgatni tudom, hogy Schilling elfogadtatni vagy egyszerűen"csak" megvalósíttatni nem tudta velük a ki-talált játékstílust, ám a legtöbbjüknél a szerepstilizáció csupán formális kényszernek tűnik. Nem tudják, talán nem is akarják végigvinni; ha a mozgás még stilizált is, a beszéd-mód gyakran teljesen elválik tőle. Ahhoz viszont túl erős a kényszer, hogy a hagyományosabb szerepformálásban ne akadályozza őket. Kivált érződik e dilemma Bodnár Erika Bernardájánál.
Elfogadjuk, hogy a szereplők nem tudnak kiszakadni ebből a világból. Ebben a duende átjárta, átfűtötte García Lorca-i univerzumban együtt jár gyengéd líra és izzó feszültség. Megtapasztalhatjuk sorsok végletekig feszített átalakulását, olyan sorsokét, melyekkel könnyedén azonosulhatunk, de nagyon távol is érezhetjük magunktól. Lorca túlfűtött, szenvedéllyel tele világa magával sodor, s már csak akkor eszmélünk fel, mikor megkondul a harang... /Csomós Tünde Timea, irodalmi titkár/ Forrás: Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely