For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for A függetlenség napja – Feltámadás. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A függetlenség napja - Feltámadás (Independence Day: Resurgence) 2016-os amerikai 3D-s film Rendező Roland Emmerich Producer Dean Devlin Roland Emmerich Harald Kloser Vezető producer Ute Emmerich Carsten H. W. Fuggetlenseg napja feltámadás. Lorenz Műfaj sci-fi film akciófilm katasztrófafilm háborús film LMBT témájú film Forgatókönyvíró Dean Devlin Roland Emmerich Nicolas Wright James A. Woods James Vanderbilt Főszerepben Bill Pullman Jeff Goldblum Liam Hemsworth William Fichtner Zene Harald Kloser Thomas Wanker Operatőr Markus Förderer Vágó Adam Wolfe Jelmeztervező Lisy Christl Gyártás Gyártó 20th Century Fox Ország USA Nyelv angol Forgatási helyszín Új-Mexikó Tower Bridge Dubaj Burdzs Kalifa Albuquerque West Wendover Tingley Coliseum Bonneville sós síkság Játékidő 120 perc Költségvetés 200 000 000 $ Forgalmazás Forgalmazó 20th Century Fox InterCom Bemutató 2016. június 24.
Emlékezzünk csak, az első Függetlenség napjában milyen kiváló volt, ahogy az űrlények támadását követően az utcán végigsöpört a tűzvihar vagy ahogy az Air Force One az utolsó pillanatban emelkedik fel. Talán Emmerich szomorú, amiért az Anonymus és a Stonewall is érdektelenségbe fulladt, és kénytelen újra effektorientált filmet készíteni? Félreértés ne essék, a látvány rendben van és nincs probléma a tempóval sem, csak éppen már sokkal inkább rutinmunka Emmerich számára a rombolda, mint öröm. És igen, eljutottunk oda, hogy a film ezer sebből vérzik. Ami elmondható lett volna az elsőről is, ha nem kapcsolt volna ki két órára. A folytatásból inkább az az erő hiányzik, ami kellett volna, hogy a lehengerlő legyen a film, hogy a szemünket a vászonra szegezzük és elismerően bólogassunk vagy mosolyogjunk. A humor még nagyjából rendben is lenne, a direktorba szorult némi önirónia is. Függetlenség napja feltámadás. Szerencsére Emmerich nem válik kínossá, pofára sem esik, mivel munkája nem nevezhető pocséknak, nézhető-szórakoztató sci-fit kreált, de a 96-os film sokkal jobb volt minden téren.
És bizony nagyon is emlékezetes, a 90-es évek egy legjobb popcornfilmje. És most itt a folytatás, ami nem túlzottan hiányzott, viszont az univerzumépítés jegyében készült. Az idegenek visszatérnek. Tudtuk ezt jól, az emberiség felkészült a pillanatra. A bolygó nemzetei félretették az ellenségeskedést és közösen, együttes erővel húzták fel a védelmi rendszert, amihez felhasználták az űrlények technológiáját. Ami kvázi fabatkát sem ér, amikor újra támadás éri a Földet, a tét ismét a túlélés. Íratlan, bevett szabály, hogy egy folytatás nagyobb, látványosabb, hangosabb. "Leszálltak az Atlanti-óceánra! A függetlenség napja: Feltámadás - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. – Melyik részére? – Az egészre! " – hangzik már el az előzetesben is. Már az előző felvonásban sem volt éppen csekély méretű űrhajó, de de ezúttal nem aprózták el. Látvány terén is volt fejlődés az elmúlt két évtizedben, de valahogy sokkal rémisztőbbnek hatott ahogyan anno ahogyan az "égi tűzből" előbukkan a hatalmas földönkívüli szerkezet. Megvolt a hűha faktor, ami hiányzik a Feltámadásból.
A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában. A lap az Oktatási Hivatal Felsőoktatási elemzési jelentése alapján azt írta, hogy a szüleikkel élő diákoknak 85 ezer, a kollégiumban élőknek pedig 73 ezer forint kiadásuk van havonta. Munka nélkül nem megy: a legtöbb diáknak dolgoznia kell az egyetem mellett. A gazdaságtudományi hallgatók 31 százaléka megélhetési költségeinek fedezése érdekében dolgozik a tanulás mellett, a többi területen tanuló diák esetében a dolgozni kényszerülők aránya tíz százalékkal magasabb. A cikk szerint a saját kereset a gazdasági képzésben részt vevő tanulókra, a családi jövedelemtől való függés pedig a felsőoktatás többi képzésében részt vevő hallgatóra jellemzőbb. A felmérés rámutat arra is, hogy a gazdaságtudományi hallgatók jobb anyagi körülmények közül érkeznek és jobbak a kilátásaik is: első nettő keresetük átlagosan 248 ezer forint, miközben a többi diplomás átlagban 226 ezer forintot kap.
– Azt gondolom, hogy az iskolai tanulmányokat félbehagyók nagyobb számban fognak nehézségekkel szembenézni egy megváltozott gazdasági helyzetben, így pillanatnyi döntésük később sok problémát eredményez majd számukra későbbi karrierterveik során. A legtöbb pozícióba egyébként is elvárják a felsőfokú végzettséget, tehát diploma nélkül nem lehet hosszútávon tervezni a cégnél – fogalmazott Czibók Zoltán, a cég ügyvezetője. Munka egyetem mellett teljes. A KSH adatai szerint míg 2006-ban a nappali tagozatos egyetemisták 11 százaléka dolgozott tanulmányai mellett, addig 2010-ben ez az arány már 20 százalékos volt. Sokan az alapszakot még befejezik ugyan, de mester- vagy doktori képzésre a munkaerőpiac szűkössége és a jónak mutatkozó lehetőségek miatt már nem mennek vissza az egyetemre.